Back to top

További esőkre lenne szükség

Az elmúlt egy hét esőinek köszönhetően a Dunántúl nagy részén és az Alföld déli, délnyugati tájain enyhült vagy meg is szűnt az aszály, ugyanakkor az ország északkeleti, keleti területein, ahol elenyésző mennyiség vagy semmi nem esett, tovább fokozódott a szárazság. Ez már nemcsak a tavaszi vetésű növényeket, hanem az őszi vetésűeket is egyre súlyosabban érinti.

A folytatásban érkező csapadék eloszlására is az lesz a jellemző, hogy az ország délnyugati kétharmada ázik meg jobban, míg az északkeleti harmadra kevesebb eső jut.

A múlt hét közepe óta átvonult időjárási frontokhoz kötődően a déli, délnyugati országrészben öntözte jelentős mennyiségű csapadék a földeket, majd ma reggel az Alföld északnyugati tájai is megáztak.

A Dunántúl és az Alföld délnyugati, déli területein múlt péntek óta 10 mm fölötti mennyiség, a délnyugati határszélen 40-60 mm esett.

Péntek este még heves zivatarok voltak a térségben, majd a hétvégén inkább csendesebb esők, záporok váltak jellemzővé, ma pedig az északi országrészben sokfelé ismét villámlás kísérte a záporokat.

A talajok felszín közeli része alaposan átnedvesedett ezeken a tájakon, és a középső talajrétegekbe is jutott a nedvességből.

Ezzel szemben az északi országrészben ma reggelig egyáltalán semmi vagy csak néhány tized milliméter esett, és a Dunántúl északi részén, a Tiszántúl északi felén, a Bodrogköz és a Zempléni hegység térségében ma sem volt jellemző 2-3 mm-t meghaladó mennyiség. Ez utóbbi tájakon az egész május igen száraz volt, az elmúlt 30 nap csapadékösszege 50 mm-t meghaladó hiányt mutat az ilyenkor szokásos mennyiséghez képest, de néhány felhőszakadások által érintett folt kivételével az ország többi részén is kevesebb eső esett a tavasz utolsó hónapjában a sokéves átlagnál.

A talajok felső és középső rétege is kritikusan száraz a Budapest–Szolnok–Békéscsaba vonaltó északkeletre valamint Pápa térségében is, nagy területen a 30%-ot sem éri el a talajok felső fél méteres rétegének nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom arányában.

A hőmérséklet a múlt hét közepén még az ilyenkor szokásosnál melegebben alakult 25-30 fok közötti maximumokkal, majd egy péntek este érkezett hidegfront mögött erősen lehűlt az idő, és vasárnap a borongós, esős időben már csak 13-18 fokokat mérhettünk, és még hétfőn is hűvösebb volt az ilyenkor szokásosnál.

Az őszi árpa egyre többfelé elvirágzik már, és a szemfejlődés fenológiai fázisában van, míg az őszi búza virágzik, a repcében pedig már a magok képződnek illetve növekednek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is nagy a csapadékigénye ebben a fejlődési szakaszban, az északkeleti országrészben már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elegendő nedvességet felszívni. Az egyelőre még viszonylag kis mélységben gyökerező napraforgó és kukorica állományok a Dunántúlon és az Alföldön is többfelé megáztak, ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen fejlődnek.

A hét további részében változékony, de gyakran napos időre van kilátás. Továbbra is frontok sorozata alakítja időjárásunkat, melyekhez kötődően többször is várható főként záporos csapadék. Csütörtökön a Dunántúlon több helyen, keleten csak elszórtan lehetnek záporok, zivatarok, majd pénteken napközben száraz időre számíthatunk, és estétől jelennek meg előbb a Dunántúlon, majd szombaton napközben keleten is többfelé újabb záporok, zivatarok. Vasárnap csökken a csapadékhajlam, hétfőn pedig főként a déli és a nyugati országrészben valószínű záporok, zivatarok kialakulása. A záporok ellenére a déli és az északkeleti országrészben vasárnap estig nedvességvesztés jellemzi majd a talajokat, míg a Dunántúl északi kétharmadán és az Alföld középső tájain nedvesedés lesz a jellemző. A hőmérséklet csúcsértéke általában 25 és 30 fok között alakul, és hajnalonként is megszűnnek az elmúlt napokban tapasztalt 10 fok alatti lehűlések.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb növényi olajból várható hiány

A világ legnagyobb olavíolaj-exportőrének számító Spanyolország mezőgazdasági minisztere figyelmeztetett: bajba kerülhet az idei olívatermés.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Ivóvízhiány fenyeget Horvátország déli részén

Horvátország déli részén ivóvízhiány alakulhat ki, mivel ez karsztos terület, és édesvíz-ellátottsága jobban függ a helyi csapadékmennyiségtől - figyelmeztetett a horvát hidrometeorológiai intézet (DHMZ), amiről a Vecernji List című horvát napilap számolt be szerdán.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.

„A gazdák bíznak az öntözésfejlesztésekben”

Hőség és szárazság, valamint hetekig tartó esőmentesség – így jellemezhető 2022 nyara Magyarország legtöbb régiójában. Sem a csapadék mennyisége, sem annak eloszlása ​​és időzítése nem felelt meg (termesztett) növényeink vízigényének. Az ország nyugati felén tapasztalható szárazság, de nem akkora mértékben, mint a keleti oldalon, tudtuk meg a Mosoni-térségi Öntözési Közösségtől.