0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

További esőkre lenne szükség

Az elmúlt egy hét esőinek köszönhetően a Dunántúl nagy részén és az Alföld déli, délnyugati tájain enyhült vagy meg is szűnt az aszály, ugyanakkor az ország északkeleti, keleti területein, ahol elenyésző mennyiség vagy semmi nem esett, tovább fokozódott a szárazság. Ez már nemcsak a tavaszi vetésű növényeket, hanem az őszi vetésűeket is egyre súlyosabban érinti.

A folytatásban érkező csapadék eloszlására is az lesz a jellemző, hogy az ország délnyugati kétharmada ázik meg jobban, míg az északkeleti harmadra kevesebb eső jut.

A múlt hét közepe óta átvonult időjárási frontokhoz kötődően a déli, délnyugati országrészben öntözte jelentős mennyiségű csapadék a földeket, majd ma reggel az Alföld északnyugati tájai is megáztak.

A Dunántúl és az Alföld délnyugati, déli területein múlt péntek óta 10 mm fölötti mennyiség, a délnyugati határszélen 40-60 mm esett.

Péntek este még heves zivatarok voltak a térségben, majd a hétvégén inkább csendesebb esők, záporok váltak jellemzővé, ma pedig az északi országrészben sokfelé ismét villámlás kísérte a záporokat.

A talajok felszín közeli része alaposan átnedvesedett ezeken a tájakon, és a középső talajrétegekbe is jutott a nedvességből.

Ezzel szemben az északi országrészben ma reggelig egyáltalán semmi vagy csak néhány tized milliméter esett, és a Dunántúl északi részén, a Tiszántúl északi felén, a Bodrogköz és a Zempléni hegység térségében ma sem volt jellemző 2-3 mm-t meghaladó mennyiség. Ez utóbbi tájakon az egész május igen száraz volt, az elmúlt 30 nap csapadékösszege 50 mm-t meghaladó hiányt mutat az ilyenkor szokásos mennyiséghez képest, de néhány felhőszakadások által érintett folt kivételével az ország többi részén is kevesebb eső esett a tavasz utolsó hónapjában a sokéves átlagnál.

A talajok felső és középső rétege is kritikusan száraz a Budapest–Szolnok–Békéscsaba vonaltó északkeletre valamint Pápa térségében is, nagy területen a 30%-ot sem éri el a talajok felső fél méteres rétegének nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom arányában.

A hőmérséklet a múlt hét közepén még az ilyenkor szokásosnál melegebben alakult 25-30 fok közötti maximumokkal, majd egy péntek este érkezett hidegfront mögött erősen lehűlt az idő, és vasárnap a borongós, esős időben már csak 13-18 fokokat mérhettünk, és még hétfőn is hűvösebb volt az ilyenkor szokásosnál.

Az őszi árpa egyre többfelé elvirágzik már, és a szemfejlődés fenológiai fázisában van, míg az őszi búza virágzik, a repcében pedig már a magok képződnek illetve növekednek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is nagy a csapadékigénye ebben a fejlődési szakaszban, az északkeleti országrészben már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elegendő nedvességet felszívni. Az egyelőre még viszonylag kis mélységben gyökerező napraforgó és kukorica állományok a Dunántúlon és az Alföldön is többfelé megáztak, ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen fejlődnek.

A hét további részében változékony, de gyakran napos időre van kilátás. Továbbra is frontok sorozata alakítja időjárásunkat, melyekhez kötődően többször is várható főként záporos csapadék. Csütörtökön a Dunántúlon több helyen, keleten csak elszórtan lehetnek záporok, zivatarok, majd pénteken napközben száraz időre számíthatunk, és estétől jelennek meg előbb a Dunántúlon, majd szombaton napközben keleten is többfelé újabb záporok, zivatarok. Vasárnap csökken a csapadékhajlam, hétfőn pedig főként a déli és a nyugati országrészben valószínű záporok, zivatarok kialakulása. A záporok ellenére a déli és az északkeleti országrészben vasárnap estig nedvességvesztés jellemzi majd a talajokat, míg a Dunántúl északi kétharmadán és az Alföld középső tájain nedvesedés lesz a jellemző. A hőmérséklet csúcsértéke általában 25 és 30 fok között alakul, és hajnalonként is megszűnnek az elmúlt napokban tapasztalt 10 fok alatti lehűlések.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu