Back to top

Fenntarthatóság a szőlészetben és a borászatban

A szőlő-bor ágazat az agrárium különleges szelete, a kívülállók nehezen tudják értékelni ezt a szoros összefonódást, de épp ez adja szépségét, hangzott el a IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia köszöntői során a MATE Budai Campusán. A rendezvényt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor Egyesület, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezte, központi témája a klímaváltozás volt.
Olyan gyorsan változik manapság a mezőgazdaság és a szőlész-borász szakma is, hogy ha néhány évig kimarad egy tanácskozás, hiányérzete lesz az embernek,

mondta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a MATE rektora. A folyamatosan megjelenő új irányzatokat a gyakorlatban is alkalmazzák, és az egyetem célja is az, hogy az itt végzett szakemberek elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek.

Fotó: Deák Tamás
Speciális ez az összefonódás két ágazat között, mondta Nyitrainé Sárdy Diána Ágnes, a MATE Budai Campus főigazgatója, a Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója. Az egymásra épülő képzést Bisztray György és Kállay Miklós dolgozta ki. Légli Ottó, a HNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy közösség nélkül nem lehet megújítani az ágazatot, noha a fejlődéshez szükség van az egyéni ambíciókra, nyitottságra is. Koch Csaba, a MBA elnöke szerint a borászatoknak a saját léptékükben kell versenyképesen dolgozni, mert az ágazat sajátossága, hogy nem lehet ökonómiai szempontból meghatározni a gazdaságos üzemméretet. Frittmann Péter, a Junibor Egyesület elnöke szerint is minden lehetőséget meg kell ragadni a fejlődésre. Az egyesület barátként is összetartó tagjai a fiatalok körében próbálják népszerűsíteni a borfogyasztást.

A szőlő sem a régi

Fotó: Deák Tamás
A nyitóelőadásban Roberto Zironi, az Udinei Egyetem professzora a klímaváltozás hatását és a fenntarthatóság lehetőségeit elemezte a szőlőtermesztésben és a borászatban.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a fölmelegedés miatt jóval előbb lehet szüretelni, mint néhány évtizede,

a mind gyakoribb vízhiány visszafoghatja a szőlő növekedését. A légkörben lévő több szén-dioxid miatt több termést lehet elérni. Ugyancsak a klímaváltozás hatására erősödött az UV-sugárzás, ami napégéshez és a több polifenol képződéséhez vezet. Változott a kórokozók és kártevők életciklusa is, például a betegségeket terjesztő kabócák hosszabb ideig táplálkoznak a szőlőn, és mind korábban fertőz a botrítisz. Ezen kívül megjelentek új gombás betegségek, amelyek toxinokat hagynak maguk után.

Fotó: Horváth Csilla
A szőlő élettevékenységét befolyásolja a hőmérséklet, 25 °C-on optimális az alkotóelemek összetétele a bogyóban, és ez az egyensúly fölborul, ha tartósan 30 °C-nál melegebb van:

nő a cukor- és csökken a savtartalom, emelkedik a pH, mert több káliumot vesz föl a szőlő.

A szerves anyagok összetételét a vízhiány befolyásolja még. Mindezek pedig oda vezetnek, hogy már nem ugyanolyan szőlő alapanyagot kell feldolgozni a borászati üzemekben, mint amit megszoktak.

A borászatot érintő változások sorában a nagyobb mikrobiális szennyezés kockázatát említette Roberto Zironi. A megváltozott összetételű alapanyag miatt az erjesztés egyensúlya is felborulhat, változik a bor kémiája. Sokkal melegebb körülmények közt kell lefolytatni az erjesztést, ami hatalmas energiatöbbletet igényel.

Használjuk újra

A fenntartható fejlődés jegyében minden gazdasági és társadalmi kérdést a környezettel való kapcsolatában kell megválaszolni, és az energiafelhasználás az egyik sarkalatos pont a fenntarthatósági célok között. Még nem elterjedt a világon a precíziós szőlészet, de azt a célt kell kitűznünk, hogy ne bízzuk a véletlenre a jelenleg bevált folyamatokat, ne szennyezzünk, takarékoskodjunk az energiával és lehetőleg használjuk újra, amiből többlettel rendelkezünk. Mindehhez sok adatra és azok elemzésére van szükség. Ha több évtizednyi évjáratra tudunk visszanyúlni, mindjárt könnyebb jó döntést hozni a tennivalókról, mondott példát a big data alkalmazására a professzor. Fontos fenntarthatósági cél az egészség és a tiszta víz megőrzése, amiben a növényvédő szerek használatának a visszaszorítása is szerepet kap.

Fotó: Horváth Csilla
A borászatban a legfontosabb cél a körkörös gazdaság megteremtése, a rengeteg felhasznált anyag újrahasznosítása.

Rengeteg szennyvíz keletkezik és sok a melléktermék is, aminek a további hasznosítására már vannak jó példák. Többek közt kozmetikum, cellulóz, biotrágya, biopolimer, takarmány és bioüzemanyag készül belőle.

A borkészítés karbonlábnyoma sem elhanyagolható, a világon termelt összes üvegházhatású gáz 1%-át teszi ki a fermentációból származó szén-dioxid. Ezt célszerű lenne metanollá átalakítani. Jóval nagyobb az ágazat vízlábnyoma: egy liter bor elkészülte 864 liter vizet igényel. Igaz, ebből a legnagyobb mennyiség, 608 liter a zöld víz, vagyis a szőlőnövény által fölvett és elpárologtatott esővíz. A borászatból kikerülő szennyvizet érdemes tisztítani és az ültetvényt öntözni vele, kiváltva vele a kék vizet, mondta Roberto Zironi.

Nem kell annyira hűteni

A klímaváltozás miatt másmilyen az alapanyag, ezért át kell gondolni, hogyan dolgozzuk föl a leghatékonyabban. Segít ebben az éjszakai gépi szüret, mert kevesebb hűtési energiát igényel a későbbiekben a szőlő feldolgozása.

Német kísérletek eredménye volt, hogy a fogyasztó nem érzékeli a különbséget a 14 vagy 19 °C-on erjesztett bor között, viszont az energiamegtakarítás 30% a melegebb erjesztéskor.

Fotó: SunAgri
Napelemeket sokfelé telepítenek az energiamérleg javítására, Olaszországban most 1,5 milliárd euróval támogatja ezt a kormány. Többen a szőlőültetvény fölé, 3 méter magasra építik a napelemeket, amelyek az áramtermelés mellett árnyékolják a növényeket, kedvezőbb mikroklíma alakul ki alattuk. A nap- és a szélenergia ciklikusságával ellentétben folyamatos ellátást jelent a geotermikus energia hasznosítása.

A jövő borászati üzeme hűt, fűt és energiát is ellőállító, tökéletesen hőszigetelt erőmű lesz, állította a professzor. A hűtést 10 °C-os folyadékkal oldják meg a jelenleg használt 5 °C-ossal szemben, és ahhoz a geotermikus energia is elég lesz. Az üzem legnagyobb részében elég 20-25 °C-os hőmérsékletet tartani, csak egészen kis területen kell 5 °C-ot tartani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Zenével a bolygó megóvásáért

A zene erejével harcol a bolygó megóvásáért, a fenntartható mezőgazdaságért, egy felelős életszemléletért a Terra Livre. A portugál csapat csütörtökön este a Sziget fesztiválon adott koncertet.

Újabb veszélyes kullancsfaj verhet tábor hazánkban a klímaváltozás miatt

A Hyalomma kullancs tőlünk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén őshonos. Egyedei a madarakon élősködve vándorolnak el Európa északabbra fekvő területeire. Magyarországon már két vérszívót azonosítottak Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben, terjedéséről civil kullancsfigyelők jelentése adhat támpontot.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.