Back to top

Fenntarthatóság a szőlészetben és a borászatban

A szőlő-bor ágazat az agrárium különleges szelete, a kívülállók nehezen tudják értékelni ezt a szoros összefonódást, de épp ez adja szépségét, hangzott el a IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia köszöntői során a MATE Budai Campusán. A rendezvényt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor Egyesület, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezte, központi témája a klímaváltozás volt.
Olyan gyorsan változik manapság a mezőgazdaság és a szőlész-borász szakma is, hogy ha néhány évig kimarad egy tanácskozás, hiányérzete lesz az embernek,

mondta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a MATE rektora. A folyamatosan megjelenő új irányzatokat a gyakorlatban is alkalmazzák, és az egyetem célja is az, hogy az itt végzett szakemberek elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek.

Fotó: Deák Tamás
Speciális ez az összefonódás két ágazat között, mondta Nyitrainé Sárdy Diána Ágnes, a MATE Budai Campus főigazgatója, a Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója. Az egymásra épülő képzést Bisztray György és Kállay Miklós dolgozta ki. Légli Ottó, a HNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy közösség nélkül nem lehet megújítani az ágazatot, noha a fejlődéshez szükség van az egyéni ambíciókra, nyitottságra is. Koch Csaba, a MBA elnöke szerint a borászatoknak a saját léptékükben kell versenyképesen dolgozni, mert az ágazat sajátossága, hogy nem lehet ökonómiai szempontból meghatározni a gazdaságos üzemméretet. Frittmann Péter, a Junibor Egyesület elnöke szerint is minden lehetőséget meg kell ragadni a fejlődésre. Az egyesület barátként is összetartó tagjai a fiatalok körében próbálják népszerűsíteni a borfogyasztást.

A szőlő sem a régi

Fotó: Deák Tamás
A nyitóelőadásban Roberto Zironi, az Udinei Egyetem professzora a klímaváltozás hatását és a fenntarthatóság lehetőségeit elemezte a szőlőtermesztésben és a borászatban.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a fölmelegedés miatt jóval előbb lehet szüretelni, mint néhány évtizede,

a mind gyakoribb vízhiány visszafoghatja a szőlő növekedését. A légkörben lévő több szén-dioxid miatt több termést lehet elérni. Ugyancsak a klímaváltozás hatására erősödött az UV-sugárzás, ami napégéshez és a több polifenol képződéséhez vezet. Változott a kórokozók és kártevők életciklusa is, például a betegségeket terjesztő kabócák hosszabb ideig táplálkoznak a szőlőn, és mind korábban fertőz a botrítisz. Ezen kívül megjelentek új gombás betegségek, amelyek toxinokat hagynak maguk után.

Fotó: Horváth Csilla
A szőlő élettevékenységét befolyásolja a hőmérséklet, 25 °C-on optimális az alkotóelemek összetétele a bogyóban, és ez az egyensúly fölborul, ha tartósan 30 °C-nál melegebb van:

nő a cukor- és csökken a savtartalom, emelkedik a pH, mert több káliumot vesz föl a szőlő.

A szerves anyagok összetételét a vízhiány befolyásolja még. Mindezek pedig oda vezetnek, hogy már nem ugyanolyan szőlő alapanyagot kell feldolgozni a borászati üzemekben, mint amit megszoktak.

A borászatot érintő változások sorában a nagyobb mikrobiális szennyezés kockázatát említette Roberto Zironi. A megváltozott összetételű alapanyag miatt az erjesztés egyensúlya is felborulhat, változik a bor kémiája. Sokkal melegebb körülmények közt kell lefolytatni az erjesztést, ami hatalmas energiatöbbletet igényel.

Használjuk újra

A fenntartható fejlődés jegyében minden gazdasági és társadalmi kérdést a környezettel való kapcsolatában kell megválaszolni, és az energiafelhasználás az egyik sarkalatos pont a fenntarthatósági célok között. Még nem elterjedt a világon a precíziós szőlészet, de azt a célt kell kitűznünk, hogy ne bízzuk a véletlenre a jelenleg bevált folyamatokat, ne szennyezzünk, takarékoskodjunk az energiával és lehetőleg használjuk újra, amiből többlettel rendelkezünk. Mindehhez sok adatra és azok elemzésére van szükség. Ha több évtizednyi évjáratra tudunk visszanyúlni, mindjárt könnyebb jó döntést hozni a tennivalókról, mondott példát a big data alkalmazására a professzor. Fontos fenntarthatósági cél az egészség és a tiszta víz megőrzése, amiben a növényvédő szerek használatának a visszaszorítása is szerepet kap.

Fotó: Horváth Csilla
A borászatban a legfontosabb cél a körkörös gazdaság megteremtése, a rengeteg felhasznált anyag újrahasznosítása.

Rengeteg szennyvíz keletkezik és sok a melléktermék is, aminek a további hasznosítására már vannak jó példák. Többek közt kozmetikum, cellulóz, biotrágya, biopolimer, takarmány és bioüzemanyag készül belőle.

A borkészítés karbonlábnyoma sem elhanyagolható, a világon termelt összes üvegházhatású gáz 1%-át teszi ki a fermentációból származó szén-dioxid. Ezt célszerű lenne metanollá átalakítani. Jóval nagyobb az ágazat vízlábnyoma: egy liter bor elkészülte 864 liter vizet igényel. Igaz, ebből a legnagyobb mennyiség, 608 liter a zöld víz, vagyis a szőlőnövény által fölvett és elpárologtatott esővíz. A borászatból kikerülő szennyvizet érdemes tisztítani és az ültetvényt öntözni vele, kiváltva vele a kék vizet, mondta Roberto Zironi.

Nem kell annyira hűteni

A klímaváltozás miatt másmilyen az alapanyag, ezért át kell gondolni, hogyan dolgozzuk föl a leghatékonyabban. Segít ebben az éjszakai gépi szüret, mert kevesebb hűtési energiát igényel a későbbiekben a szőlő feldolgozása.

Német kísérletek eredménye volt, hogy a fogyasztó nem érzékeli a különbséget a 14 vagy 19 °C-on erjesztett bor között, viszont az energiamegtakarítás 30% a melegebb erjesztéskor.

Fotó: SunAgri
Napelemeket sokfelé telepítenek az energiamérleg javítására, Olaszországban most 1,5 milliárd euróval támogatja ezt a kormány. Többen a szőlőültetvény fölé, 3 méter magasra építik a napelemeket, amelyek az áramtermelés mellett árnyékolják a növényeket, kedvezőbb mikroklíma alakul ki alattuk. A nap- és a szélenergia ciklikusságával ellentétben folyamatos ellátást jelent a geotermikus energia hasznosítása.

A jövő borászati üzeme hűt, fűt és energiát is ellőállító, tökéletesen hőszigetelt erőmű lesz, állította a professzor. A hűtést 10 °C-os folyadékkal oldják meg a jelenleg használt 5 °C-ossal szemben, és ahhoz a geotermikus energia is elég lesz. Az üzem legnagyobb részében elég 20-25 °C-os hőmérsékletet tartani, csak egészen kis területen kell 5 °C-ot tartani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együk meg a betolakodót!

Egyre többfelé hasznosítják a gasztronómiában az inváziós fajokat, az „etikus táplálkozás” jegyében. Nagy-Britanniában a szürke mókus, Németországban több rákfaj került fel az étlapokra. A gyorsan szaporodó állatokat másként is fel lehet használni, írja cikkeiben a Guardian.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

Jó idő a mezőgazdasági munkákhoz

A hét első napjaiban néhol előfordult még gyenge eső, zápor, de a megelőző időszakhoz képest jelentősen csökkent a csapadék, így a jellemzően napos, gyakran szeles időben a talajok felszín közeli része kissé száradni, szikkadni tudott, és folytatni lehetett betakarítási illetve vetési munkákat. A folytatásban is nagyrészt száraz időre van kilátás az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel.

A jégverés azt is érintette, ami a földben volt

Szeptember 29-én heves esőzések és jégeső pusztított Baja, Tompa, Zákányszék, Battonya és Domaszék térségében, olvastuk a FruitVeB honlapján. A vihar letarolta, ami az útjába esett, erről kérdeztük Vass Károly zákányszéki termelőt, szaktanácsadót.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.