Back to top

Fenntarthatóság a szőlészetben és a borászatban

A szőlő-bor ágazat az agrárium különleges szelete, a kívülállók nehezen tudják értékelni ezt a szoros összefonódást, de épp ez adja szépségét, hangzott el a IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia köszöntői során a MATE Budai Campusán. A rendezvényt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor Egyesület, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezte, központi témája a klímaváltozás volt.
Olyan gyorsan változik manapság a mezőgazdaság és a szőlész-borász szakma is, hogy ha néhány évig kimarad egy tanácskozás, hiányérzete lesz az embernek,

mondta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a MATE rektora. A folyamatosan megjelenő új irányzatokat a gyakorlatban is alkalmazzák, és az egyetem célja is az, hogy az itt végzett szakemberek elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek.

Fotó: Deák Tamás
Speciális ez az összefonódás két ágazat között, mondta Nyitrainé Sárdy Diána Ágnes, a MATE Budai Campus főigazgatója, a Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója. Az egymásra épülő képzést Bisztray György és Kállay Miklós dolgozta ki. Légli Ottó, a HNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy közösség nélkül nem lehet megújítani az ágazatot, noha a fejlődéshez szükség van az egyéni ambíciókra, nyitottságra is. Koch Csaba, a MBA elnöke szerint a borászatoknak a saját léptékükben kell versenyképesen dolgozni, mert az ágazat sajátossága, hogy nem lehet ökonómiai szempontból meghatározni a gazdaságos üzemméretet. Frittmann Péter, a Junibor Egyesület elnöke szerint is minden lehetőséget meg kell ragadni a fejlődésre. Az egyesület barátként is összetartó tagjai a fiatalok körében próbálják népszerűsíteni a borfogyasztást.

A szőlő sem a régi

Fotó: Deák Tamás
A nyitóelőadásban Roberto Zironi, az Udinei Egyetem professzora a klímaváltozás hatását és a fenntarthatóság lehetőségeit elemezte a szőlőtermesztésben és a borászatban.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a fölmelegedés miatt jóval előbb lehet szüretelni, mint néhány évtizede,

a mind gyakoribb vízhiány visszafoghatja a szőlő növekedését. A légkörben lévő több szén-dioxid miatt több termést lehet elérni. Ugyancsak a klímaváltozás hatására erősödött az UV-sugárzás, ami napégéshez és a több polifenol képződéséhez vezet. Változott a kórokozók és kártevők életciklusa is, például a betegségeket terjesztő kabócák hosszabb ideig táplálkoznak a szőlőn, és mind korábban fertőz a botrítisz. Ezen kívül megjelentek új gombás betegségek, amelyek toxinokat hagynak maguk után.

Fotó: Horváth Csilla
A szőlő élettevékenységét befolyásolja a hőmérséklet, 25 °C-on optimális az alkotóelemek összetétele a bogyóban, és ez az egyensúly fölborul, ha tartósan 30 °C-nál melegebb van:

nő a cukor- és csökken a savtartalom, emelkedik a pH, mert több káliumot vesz föl a szőlő.

A szerves anyagok összetételét a vízhiány befolyásolja még. Mindezek pedig oda vezetnek, hogy már nem ugyanolyan szőlő alapanyagot kell feldolgozni a borászati üzemekben, mint amit megszoktak.

A borászatot érintő változások sorában a nagyobb mikrobiális szennyezés kockázatát említette Roberto Zironi. A megváltozott összetételű alapanyag miatt az erjesztés egyensúlya is felborulhat, változik a bor kémiája. Sokkal melegebb körülmények közt kell lefolytatni az erjesztést, ami hatalmas energiatöbbletet igényel.

Használjuk újra

A fenntartható fejlődés jegyében minden gazdasági és társadalmi kérdést a környezettel való kapcsolatában kell megválaszolni, és az energiafelhasználás az egyik sarkalatos pont a fenntarthatósági célok között. Még nem elterjedt a világon a precíziós szőlészet, de azt a célt kell kitűznünk, hogy ne bízzuk a véletlenre a jelenleg bevált folyamatokat, ne szennyezzünk, takarékoskodjunk az energiával és lehetőleg használjuk újra, amiből többlettel rendelkezünk. Mindehhez sok adatra és azok elemzésére van szükség. Ha több évtizednyi évjáratra tudunk visszanyúlni, mindjárt könnyebb jó döntést hozni a tennivalókról, mondott példát a big data alkalmazására a professzor. Fontos fenntarthatósági cél az egészség és a tiszta víz megőrzése, amiben a növényvédő szerek használatának a visszaszorítása is szerepet kap.

Fotó: Horváth Csilla
A borászatban a legfontosabb cél a körkörös gazdaság megteremtése, a rengeteg felhasznált anyag újrahasznosítása.

Rengeteg szennyvíz keletkezik és sok a melléktermék is, aminek a további hasznosítására már vannak jó példák. Többek közt kozmetikum, cellulóz, biotrágya, biopolimer, takarmány és bioüzemanyag készül belőle.

A borkészítés karbonlábnyoma sem elhanyagolható, a világon termelt összes üvegházhatású gáz 1%-át teszi ki a fermentációból származó szén-dioxid. Ezt célszerű lenne metanollá átalakítani. Jóval nagyobb az ágazat vízlábnyoma: egy liter bor elkészülte 864 liter vizet igényel. Igaz, ebből a legnagyobb mennyiség, 608 liter a zöld víz, vagyis a szőlőnövény által fölvett és elpárologtatott esővíz. A borászatból kikerülő szennyvizet érdemes tisztítani és az ültetvényt öntözni vele, kiváltva vele a kék vizet, mondta Roberto Zironi.

Nem kell annyira hűteni

A klímaváltozás miatt másmilyen az alapanyag, ezért át kell gondolni, hogyan dolgozzuk föl a leghatékonyabban. Segít ebben az éjszakai gépi szüret, mert kevesebb hűtési energiát igényel a későbbiekben a szőlő feldolgozása.

Német kísérletek eredménye volt, hogy a fogyasztó nem érzékeli a különbséget a 14 vagy 19 °C-on erjesztett bor között, viszont az energiamegtakarítás 30% a melegebb erjesztéskor.

Fotó: SunAgri
Napelemeket sokfelé telepítenek az energiamérleg javítására, Olaszországban most 1,5 milliárd euróval támogatja ezt a kormány. Többen a szőlőültetvény fölé, 3 méter magasra építik a napelemeket, amelyek az áramtermelés mellett árnyékolják a növényeket, kedvezőbb mikroklíma alakul ki alattuk. A nap- és a szélenergia ciklikusságával ellentétben folyamatos ellátást jelent a geotermikus energia hasznosítása.

A jövő borászati üzeme hűt, fűt és energiát is ellőállító, tökéletesen hőszigetelt erőmű lesz, állította a professzor. A hűtést 10 °C-os folyadékkal oldják meg a jelenleg használt 5 °C-ossal szemben, és ahhoz a geotermikus energia is elég lesz. Az üzem legnagyobb részében elég 20-25 °C-os hőmérsékletet tartani, csak egészen kis területen kell 5 °C-ot tartani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Neggst tojáshelyettesítő

A Neggst Foods GmbH kifejlesztett egy vegán tojásalternatívát, ami úgy néz ki és használható, mint a tyúktojás.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Sopron csak egy lépésnyire van

Egymás megismerését szolgálta a közelmúltban szervezett „határ menti” tanulmányút. A Soproni Borút Egyesület borászai, a borvidék szakmai szervezetei színes programmal várták a szakújságírókat.

Virtuális üzleti találkozók az Interpoma kiállításon

Ismét meglesz a lehetőség arra, hogy aki nem tud személyesen eljutni Bolzanóba az Interpoma kiállításra, virtuális üzleti megbeszéléseket folytasson a kiállítókkal a 2020-ban debütált Interpoma Business Match keretében.

Egyre erősebb a magyar borászati ágazat

Az országnak minden adottsága megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű borokat állíthassunk elő a kiváló magyar szőlőfélékből - jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Fritz Birtok ünnepélyes üzemavatóján, csütörtökön, Szekszárdon.

Fagyveszélyes éjszakák után enyhülés és újabb kiadós csapadék

Az elmúlt hetek bőséges csapadékának hatására országszerte megszűnt a mezőgazdasági aszály az országban. A frissen kelt repcére, az őszi kalászosok vetésére és a jó magágy előkészítéséhez ez nélkülözhetetlen volt. A péntek és a szombat helyenként még fagyveszélyes hajnalokat hoz, majd a hét végétől, a délnyugatira forduló áramlással felmelegedés és újabb országos csapadék valószínű.

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.