Back to top

Fenntarthatóság a szőlészetben és a borászatban

A szőlő-bor ágazat az agrárium különleges szelete, a kívülállók nehezen tudják értékelni ezt a szoros összefonódást, de épp ez adja szépségét, hangzott el a IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia köszöntői során a MATE Budai Campusán. A rendezvényt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor Egyesület, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezte, központi témája a klímaváltozás volt.
Olyan gyorsan változik manapság a mezőgazdaság és a szőlész-borász szakma is, hogy ha néhány évig kimarad egy tanácskozás, hiányérzete lesz az embernek,

mondta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a MATE rektora. A folyamatosan megjelenő új irányzatokat a gyakorlatban is alkalmazzák, és az egyetem célja is az, hogy az itt végzett szakemberek elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek.

Fotó: Deák Tamás
Speciális ez az összefonódás két ágazat között, mondta Nyitrainé Sárdy Diána Ágnes, a MATE Budai Campus főigazgatója, a Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója. Az egymásra épülő képzést Bisztray György és Kállay Miklós dolgozta ki. Légli Ottó, a HNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy közösség nélkül nem lehet megújítani az ágazatot, noha a fejlődéshez szükség van az egyéni ambíciókra, nyitottságra is. Koch Csaba, a MBA elnöke szerint a borászatoknak a saját léptékükben kell versenyképesen dolgozni, mert az ágazat sajátossága, hogy nem lehet ökonómiai szempontból meghatározni a gazdaságos üzemméretet. Frittmann Péter, a Junibor Egyesület elnöke szerint is minden lehetőséget meg kell ragadni a fejlődésre. Az egyesület barátként is összetartó tagjai a fiatalok körében próbálják népszerűsíteni a borfogyasztást.

A szőlő sem a régi

Fotó: Deák Tamás
A nyitóelőadásban Roberto Zironi, az Udinei Egyetem professzora a klímaváltozás hatását és a fenntarthatóság lehetőségeit elemezte a szőlőtermesztésben és a borászatban.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a fölmelegedés miatt jóval előbb lehet szüretelni, mint néhány évtizede,

a mind gyakoribb vízhiány visszafoghatja a szőlő növekedését. A légkörben lévő több szén-dioxid miatt több termést lehet elérni. Ugyancsak a klímaváltozás hatására erősödött az UV-sugárzás, ami napégéshez és a több polifenol képződéséhez vezet. Változott a kórokozók és kártevők életciklusa is, például a betegségeket terjesztő kabócák hosszabb ideig táplálkoznak a szőlőn, és mind korábban fertőz a botrítisz. Ezen kívül megjelentek új gombás betegségek, amelyek toxinokat hagynak maguk után.

Fotó: Horváth Csilla
A szőlő élettevékenységét befolyásolja a hőmérséklet, 25 °C-on optimális az alkotóelemek összetétele a bogyóban, és ez az egyensúly fölborul, ha tartósan 30 °C-nál melegebb van:

nő a cukor- és csökken a savtartalom, emelkedik a pH, mert több káliumot vesz föl a szőlő.

A szerves anyagok összetételét a vízhiány befolyásolja még. Mindezek pedig oda vezetnek, hogy már nem ugyanolyan szőlő alapanyagot kell feldolgozni a borászati üzemekben, mint amit megszoktak.

A borászatot érintő változások sorában a nagyobb mikrobiális szennyezés kockázatát említette Roberto Zironi. A megváltozott összetételű alapanyag miatt az erjesztés egyensúlya is felborulhat, változik a bor kémiája. Sokkal melegebb körülmények közt kell lefolytatni az erjesztést, ami hatalmas energiatöbbletet igényel.

Használjuk újra

A fenntartható fejlődés jegyében minden gazdasági és társadalmi kérdést a környezettel való kapcsolatában kell megválaszolni, és az energiafelhasználás az egyik sarkalatos pont a fenntarthatósági célok között. Még nem elterjedt a világon a precíziós szőlészet, de azt a célt kell kitűznünk, hogy ne bízzuk a véletlenre a jelenleg bevált folyamatokat, ne szennyezzünk, takarékoskodjunk az energiával és lehetőleg használjuk újra, amiből többlettel rendelkezünk. Mindehhez sok adatra és azok elemzésére van szükség. Ha több évtizednyi évjáratra tudunk visszanyúlni, mindjárt könnyebb jó döntést hozni a tennivalókról, mondott példát a big data alkalmazására a professzor. Fontos fenntarthatósági cél az egészség és a tiszta víz megőrzése, amiben a növényvédő szerek használatának a visszaszorítása is szerepet kap.

Fotó: Horváth Csilla
A borászatban a legfontosabb cél a körkörös gazdaság megteremtése, a rengeteg felhasznált anyag újrahasznosítása.

Rengeteg szennyvíz keletkezik és sok a melléktermék is, aminek a további hasznosítására már vannak jó példák. Többek közt kozmetikum, cellulóz, biotrágya, biopolimer, takarmány és bioüzemanyag készül belőle.

A borkészítés karbonlábnyoma sem elhanyagolható, a világon termelt összes üvegházhatású gáz 1%-át teszi ki a fermentációból származó szén-dioxid. Ezt célszerű lenne metanollá átalakítani. Jóval nagyobb az ágazat vízlábnyoma: egy liter bor elkészülte 864 liter vizet igényel. Igaz, ebből a legnagyobb mennyiség, 608 liter a zöld víz, vagyis a szőlőnövény által fölvett és elpárologtatott esővíz. A borászatból kikerülő szennyvizet érdemes tisztítani és az ültetvényt öntözni vele, kiváltva vele a kék vizet, mondta Roberto Zironi.

Nem kell annyira hűteni

A klímaváltozás miatt másmilyen az alapanyag, ezért át kell gondolni, hogyan dolgozzuk föl a leghatékonyabban. Segít ebben az éjszakai gépi szüret, mert kevesebb hűtési energiát igényel a későbbiekben a szőlő feldolgozása.

Német kísérletek eredménye volt, hogy a fogyasztó nem érzékeli a különbséget a 14 vagy 19 °C-on erjesztett bor között, viszont az energiamegtakarítás 30% a melegebb erjesztéskor.

Fotó: SunAgri
Napelemeket sokfelé telepítenek az energiamérleg javítására, Olaszországban most 1,5 milliárd euróval támogatja ezt a kormány. Többen a szőlőültetvény fölé, 3 méter magasra építik a napelemeket, amelyek az áramtermelés mellett árnyékolják a növényeket, kedvezőbb mikroklíma alakul ki alattuk. A nap- és a szélenergia ciklikusságával ellentétben folyamatos ellátást jelent a geotermikus energia hasznosítása.

A jövő borászati üzeme hűt, fűt és energiát is ellőállító, tökéletesen hőszigetelt erőmű lesz, állította a professzor. A hűtést 10 °C-os folyadékkal oldják meg a jelenleg használt 5 °C-ossal szemben, és ahhoz a geotermikus energia is elég lesz. Az üzem legnagyobb részében elég 20-25 °C-os hőmérsékletet tartani, csak egészen kis területen kell 5 °C-ot tartani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Rizling Vakáció: Főszerepben a badacsonyi Olaszrizling

Az eddigiekkel összhangban, október 14-16 között folytatódik a közel egy évtizedes múlttal rendelkező Bortriatlon, amelynek idei harmadik állomásában a Kárpát-medence legelterjedtebb fehér szőlőfajtája, az Olasz rizling kerül fókuszba. A Rizling Vakáció program keretén belül 10 helyszínen, számtalan meglepetéssel, boros játékkal, ínycsiklandó ételekkel és kiváló borokkal várják a látogatókat.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

További csapadék öntözi a földeket

Bár a betakarítási munkákat jelentősen hátráltatja a csapadékos időjárás, a talajok feltöltődése jól halad, egyre mélyebb rétegekbe is jut a nedvességből. Az őszi kalászosok vetéséhez jó magágyat lehet készíteni, és a frissen kelt repce fejlődéséhez is adott a nedvesség. Az esős idő a hét további részében is folytatódik, a jövő hét elejétől számíthatunk a csapadékhajlam csökkenésére.