Fontos gyümölcsünk a meggy, mégsem bánunk vele úgy, ahogy megérdemelné, hangsúlyozta előadásában Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint
ki kellene billenteni a jelenlegi ipari gyümölcs státuszából.
Erre a kiváló magyar fajták meg is teremtik a lehetőséget, amelyek a gyümölcstermesztési kutatóintézet érdi állomásán keresztezéses nemesítéssel, illetve Újfehértón tájszelekcióval jöttek létre. Az utóbbi 5-8 évben telepített ültetvényekben megjelent a Petri és az Éva fajta, mindkettő igen bőtermő, a Petri 30 tonnás hektáronkénti termésre is képes. Növekedési jellemzőik is kedvezőek, egyetlen hátrányuk, hogy érési idejük nagyon közel esik az Újfehértói fürtöséhez. Előttük érik a nemrégiben bejelentett Olibell fajtajelölt, amit német faiskolák fognak szaporítani.
hangsúlyozta Takács Ferenc, vagyis ütemezni kell a különböző érési időben szedhető fajtákat. Jelenleg június közepétől egy hónapon át lehet friss meggyet kapni hazánkban. Ám az Újfehértón kezdett tárolási kísérletek bizonyítják, hogy tovább is lehetne nyújtani a meggyszezont a cseresznyére kifejlesztett szabályozott légteret teremtő zsákok használatával. A speciáli műanyag zacskókban 6%-ra emelkedik a szén-dioxid-szint, ami lassítja a gyümölcs légzését és visszaszorítja a kórokozók fertőzését is.
Ezáltal csekély apadási veszteséggel és romlással 6 hétig lehet hűtőtárolóban eltartani a meggyet .
Ahhoz, hogy friss áru legyen a meggy, kézzel kell szedni, lehetőleg hatékonyan, kis fákról. Jelenleg is legalább 660 fát kell telepíteni egy hektárra ahhoz, hogy támogatható legyen az ültetvény, ami 5 x 3 méteres térállásnak felel meg. Takács Ferenc szerint a cél az intenzív ültetvényekben a 4-4,5 x 1-1,5 méter, amihez gyenge növekedésű alanyra kell oltani a fajtákat. Az eddigi kísérletek szerint a Gisela 5 és Gisela 6 alanyon a sajmeggyhez képest 60%-os a növekedési erély, és a négyéves ültetvényben eddig jól szerepeltek az oltványok. Kedvező az oldalágak helyzete és nem túl erős a növekedés. Ez nemcsak a fák mérete miatt lényeges, hanem a rendszeres metszést is megkönnyíti. A termésre gyakorolt hatást a virágok és gyümölcsök megszámlálásával fogják vizsgálni. Ezeket az alanyokat jó körülmények közé kell telepíteni, homokos termőhelyen maradhat a sajmeggy alany.
Az idei meggypiaci várakozásokról Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke elmondta, hogy
Tavaly körülbelül 60 ezer tonna meggy termett hazánkban, amit 20-30%-kal is meghaladhat az idei termés, ha lesz eső. Ha viszont marad a szárazság, akkor nagy kérdés, hogy a tavalyival megegyező mennyiségből mennyi lesz a 18 millimétert meghaladó, konzervipari minőségű meggy aránya. Az európai meggytermelőktől sem érkeztek megbízható előrejelzések, de
sehol nem lesz kevesebb a termés, mint tavaly,
sőt Lengyelországban nem volt tavaszi fagy, ott több meggyre számítanak. Igaz, az elsősorban a hűtőiparhoz kerül.
A hazai átvételi árak attól függően alakulnak, hogy a konzervgyárak mennyiért tudnak üzletet kötni a német vásárlóikkal, egyelőre nem tudni szerződéskötésről, mondta Apáti Ferenc. Az ő tárgyalásaikat is megtámogatja, hogy a termelési költségek jelentős növekedése miatt a meggytermesztők az utóbbi három év átlagáránál 30-40%-kal magasabb árat tartanak elfogadhatónak, a kívánatos árszint pedig annál is magasabb szerintük.