A Lund Egyetem kutatócsoportja megfigyelte, hogy a fluktuáló hőmérséklet rossz hatással van a struccok szaporodási sikerére. Az ideális 20 foktól már 5 fokos eltérés is befolyásolja a tojásrakás sikerességét – írja a Phys.org.
Egy 20 éven át tartó monitoring program keretében 1300 madarat figyeltek Dél-Afrikában. Az eredmények azt mutatják,
hogyha sokszor változik a hőmérséklet, akkor akár 40 százalékkal is kevesebb tojást raknak a strucc-tojók.
Azonban az Scienc Advances tudományos lapban megjelent publikációban a kutatók még jobban elmélyedtek az e mögött húzódó genetikai okok feltérképezésében.
„Azt találtuk, hogy a hőtűrésért felelős gének egyben csökkentik a hidegtűrést is, és fordítva. Szóval ha a strucc alkalmazkodik a melegebb környezethez, akkor kevésbé képes elviselni a hűvösebb időszakokat.” – magyarázta Mads Schou, a Lund Egyetem kutatója, aki Charlie Conrwallisszal és kollégáival együtt írta a tanulmányt.
A klímaváltozás nem csak emelkedő átlaghőmérsékleteket fog eredményezni, hanem növeli a szélsőséges fluktuációk számát is.
Tehát az állatok azon képessége, amivel képesek elviselni mind a magas, mind az alacsony hőmérsékletű időszakokat, nagyon fontos a túlélésük szempontjából.
„A gerincesekkel kapcsolatos korábbi tanulmányok mind a fiziológiai és viselkedésbeli reakciókat kutatták az emelkedő hőmérsékletre. Tehát az egyes állatok változó időjárási körülményekhez való alkalmazkodását lehetővé tevő genetikai potenciálra vonatkozó tudás korlátozottan érhető el.” – mondta Schou.
Az alkalmazkodás evolúciós szinten tele van kompromisszumokkal. Például az elefántoknál a hímek nagyobb mérete előnyt jelent a fajtársakkal való versengésben, azonban több táplálékra is van szüksége a túléléshez. A Lund kutatóinak munkája megmutatja, hogy a hő és hidegtűrés az állatok közt is hasonló összefonódás van. Ha pedig ez egy általánosan elterjedt jelenség az állatvilágban, akkor így a korábban feltételezettnél is érzékenyebbek lehetnek a klímaváltozásra.
„Eredetileg nagyon motiváltak voltunk, amikor felfedeztük, hogy a struccok genetikusan képesek alkalmazkodni a hideghez és a meleghez is. A struccok szerencsétlenségére azonban kiderült, hogy nem képesek egyszerre a kettőre.” – vonta le a következtetéseket Schou.