Back to top

Lovasterápia: gyógyító közelség

A sajátos nevelési igényű Mádli Levente ősszel kezdi az általános iskolát. Egy olyan intézményben fog tanulni, amelyet ép értelmű, autizmussal diagnosztizált gyerekek számára hoztak létre. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ongán élő kisfiú mindig szívesen segített a ház körül tartott állatok ellátásában.

(illusztráció)
(illusztráció)
Fajtabajnok nyulakat tenyésztő édesapja, Mádli János pedig azt is megfigyelte, miként nyugtatja meg hiperaktivitással is diagnosztizált kisfiát a kutyákkal, nyulakkal, galambokkal és tyúkokkal való foglalkozás.

„A legjobb hatással azonban a lovak vannak rá. Mintha különleges kapcsolat lenne közöttük”

- mesélte.

Leventével gyakran járnak gyerekkori barátjához, aki lovakat tart. A kisfiú simogatja, eteti itatja az állatokat, amitől érezhetően nyugodtabbá, sokkal kiegyensúlyozottabbá válik.

A hippoterápia során a ló élő gyógyászati segédeszköz – olvasható az Autisták Országos Szövetségének honlapján. Egy ilyen terápiának kettős eredménye van: egyrészt neurológiai, másrészt ortopédiai. Utóbbi lényege, hogy javul a lovagló személy tartása, nyúlik az izomzata, és mozgékonyabbak lesznek az ízületei. A kezeléseket többnyire gyógytornász irányítja.

A terápia során a legfontosabb a lóval való közvetlen kontaktus, testének melege, puhasága, járásának ringatása, amelyek segítenek kikapcsolni a káros külső és belső ingereket
A terápia során a legfontosabb a lóval való közvetlen kontaktus, testének melege, puhasága, járásának ringatása, amelyek segítenek kikapcsolni a káros külső és belső ingereket
Fotó: Mádli János

A gyógypedagógiai célú vagy fejlesztő lovaglást és lovastornát a szakemberek elsősorban pszichés problémák, kommunikációs, viselkedésbeli, tanulási zavarok, valamint értelmi fogyatékosság, autizmus esetén javasolják. A ló mindhárom jármódját igénybe veszik a kezelések alatt, és a kezelt önállóan is lovagolhat a megfelelő körülmények biztosításával.

A gyerekek általában nem félnek a lótól, ha pedig kezdetben mégis, az gyorsan oldódik
A gyerekek általában nem félnek a lótól, ha pedig kezdetben mégis, az gyorsan oldódik
Fotó: Mádli János

A gyógypedagógiai lovaglás során az ember-ló együttműködése eredményeképpen létrejövő pszichológiai értékek kerülnek előtérbe az egyén fejlesztése érdekében.

A terápia során a legfontosabb a lóval való közvetlen kontaktus, testének melege, puhasága, járásának ringatása, amelyek segítenek kikapcsolni a káros külső és belső ingereket.

A lovasterápia fizikálisan és mentálisan is nagyon jól hat az autizmussal élő gyerekekre - olvasható több tanulmányban. Javul a magatartásuk, fejlődnek mentális és szociális képességeik
A lovasterápia fizikálisan és mentálisan is nagyon jól hat az autizmussal élő gyerekekre - olvasható több tanulmányban. Javul a magatartásuk, fejlődnek mentális és szociális képességeik
Fotó: Mádli János

A ló közelségének pozitív hatása miatt a kezelések nemcsak lovaglásból, hanem a foglalkozások előtti és utáni simogatásokból, lóápolásból is állnak. Ez a ráhangolódásban is segít a gyerekeknek. Ők általában nem félnek a lótól, ha pedig kezdetben mégis, az gyorsan oldódik. A foglalkozások során egyre magabiztosabbá, bátrabbá válnak, határozottságuk, felelősségérzetük nő - csakúgy, mint bárkinek, aki lovagolni kezd.

A lovaglónak javul a közérzete, az önbizalma, nyitottabbá, közlékenyebbé válik. Megtapasztalja a kockázatvállalást és a felelősségérzetet, nő a türelme, és megtanulja összpontosítani a figyelmét.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttműködési megállapodás a MATE és az Alföldi Tej Kft. között

Stratégiai partneri megállapodást írt alá a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem és az Alföldi Tej Kft. A felek az oktatás, a kutatás, az innováció és a társadalmi szerepvállalás területén korábban is meglévő együttműködésüket akarják megerősíteni, illetve bővíteni.

Oktatási és kutatási magyar-üzbég együttműködés

A Taskenti Állami Agráregyetemmel korábban megkötött együttműködést erősítette meg Aziz Botirovich Voitov üzbég mezőgazdasági miniszter, és Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a KÁN Egyetemi napokon, Kaposváron..

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.