Back to top

Tevetej magyar szemmel: nem one man show, amit létrehoztunk

„Nem csináltam semmi mást, mint alkalmaztam azt a receptet, amit más nemzetek munkatársainál tapasztaltam. Nagyon egyszerű. Ha van egy német kolléga, aki szakmai problémákra szeretne megoldásokat találni, német hátteret, megoldásokat keres, és ugyanezt teszi az angol vagy a francia szakember is.”

A tevetejtermelés, - tartósítás és -feldolgozás fejlesztésében dr. Nagy Péter kezdeményezésére jelentős szerephez jutottak magyar kutatók és technológiai szakemberek
A tevetejtermelés, - tartósítás és -feldolgozás fejlesztésében dr. Nagy Péter kezdeményezésére jelentős szerephez jutottak magyar kutatók és technológiai szakemberek
Fotó: camelicious.com

Dr. Nagy Péter magyar állatorvos húsz éve él és dolgozik Dubajban, ahol a világ első és azóta is legnagyobb nagyüzemi tevetejtelepe épült fel a szakmai irányításával. Mindig arra törekedett, hogy amennyiben lehet, olyan képzett és megbízható szakembereket vonjon be a munkába, akik egyben a honfitársai is.

Neki köszönhető, hogy

egy magyar cég a legismertebb és legfoglalkoztatottabb vállalkozás a közel-keleti tevetej-technológiában, valamint az is, hogy a magyar szakemberek és kutatók által felhalmozott tudás üzletileg is értéket képviselhet az ígéretes jövő előtt álló új agrárágazatban.

Nagy Péter 1990-ben diplomázott és 1992-től 2000-ig az Állatorvostudományi Egyetem Szülészet és Szaporodásbiológiai tanszékén dolgozott, kezdetben, mint az MTA ösztöndíjasa, később pedig egyetemi tanársegédként. Elsősorban haszonállatok, ló és szarvasmarha szaporodásbiológiájával foglalkozott, főként a szezonalitás, női nemi működés, mesterséges megtermékenyítés és embrióátültetés témakörében. Feleségével ők végezték az országban az első sikeres lóembrió-átültetést. Ennek kapcsán vett részt egy nemzetközi konferencián, ahol találkozott egy kollégával, akinek köszönhetően

megbízták egy új ománi teveembrió-átültető állomás szakmai irányításával, amelyet a szultán létesített a saját versenytevéi részére.

Közvetlen munkatársa itt is a felesége, dr. Juhász Judit volt. Az Ománban töltött három év alatt gyakorlatot szereztek a tevék szaporodásbiológiájában. Ennek köszönhető, hogy amikor a dubai sejk – H. H. Mohammed bin Rásid Al Maktum, az Egyesült Arab Emírségek jelenlegi miniszterelnöke és a Dubaji Emírség uralkodója- tanácsadói javaslatára nagyüzemi tevetejtelep létrehozásáról döntött, 2003-ban szintén őket bízta meg a telep létrehozásával.

A magyar állatorvos húsz éve él és dolgozik Dubajban, ahol a világ első és azóta is legnagyobb nagyüzemi tevetejtelepe épült fel a szakmai irányításával
A magyar állatorvos húsz éve él és dolgozik Dubajban, ahol a világ első és azóta is legnagyobb nagyüzemi tevetejtelepe épült fel a szakmai irányításával
Fotó: camelicious.com
A dubai nagyüzemi tejelőgazdaság 2006-ban kezdte meg működését huszonöt dromedárral, és jelenleg kilencezer-ötszáz körüli az állomány. A közel-keleti tejgazdaságokban az európai telepekkel ellentétben a feldolgozóipart is integrálják. A dubai Camelicious is magában foglal egy sokféle korszerű technológiával felszerelt feldolgozó egységet, valamint a cégen belül történik a termékek értékesítése az Emírségekben és a nemzetközi piacokon.

Dr. Nagy Péter az állattartó egység működéséért felel. Több száz ember munkáját irányítja és a mai napig együtt dolgozik dr. Juhász Judittal. „Amit létrehoztunk, nem one man show, sosem szerettem a babérokat saját magamnak tulajdonítani – mondja. Egymás nélkül nem tudtuk volna elérni ezt az eredményt, több szakember összehangolt, bizalmi munkájának köszönhető, ahová a telep eljutott.

A tevetejtermelés, - tartósítás és -feldolgozás fejlesztésében dr. Nagy Péter kezdeményezésére jelentős szerephez jutottak magyar kutatók és technológiai szakemberek.

Megbízásokat kapott a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a tejüzemi technológiákkal foglalkozó AgroMilk Kft., a tevetej élettani hatásaival kapcsolatos kutatásokba pedig bekapcsolódott a Széchenyi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszerbiztonsági Kara, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem is.

Jelentős eredmények ezek egy viszonylag kicsi és szerény forrásokkal rendelkező ország számára, dr. Nagy Péter azonban nem szívesen domborítja ki a szerepét. Mint mondja, igyekezett lemásolni a siker receptjét más nemzetekhez tartozó kollégáktól. Hozzáteszi, szerencséje is volt, hogy megtalálta a megfelelő partnereket, akik nyitottak voltak az együttműködésre.

„Az AgroMilk nagyon jó példa, hiszen viszonylag kis cég, amely kellő flexibilitásával maximálisan megállta a helyét, így tudta megvetni a lábát ezen a piacon.

A minőségbiztosítási vezetőnk, Márkó Orsolya is magyar. Ugyanott végzett, ahol mi, és nagyon sokat hozzátett a telep fejlődéséhez.”

Honfitársaival, kollégáival huszadik éve élnek és dolgoznak Dubajban. Miként sikerült gyökeret ereszteniük egy ennyire távoli és eltérő kultúrájú országban? Azt mondja, a távolság nézőpont kérdése, hiszen – ha nincs COVID - 5-6 órás repülőútról beszélünk. A kultúra valóban nagyon más, mint az itthoni, de Dubaj egy igazi multikulturális nagyváros, rendkívül befogadó és toleráns, ahol nagyon eltérő származású és vallású emberek élnek békében. Sokat tanult a muzulmán kultúráról, amely felé kellő tisztelettel fordul, de úgy érzi, hogy ez fordítva is igaz.

Nőnek lenni Dubajban a magyar kolléganői szerint is kifejezetten jó. Pozitívan diszkriminálják, tisztelik, becsülik őket. Támogatják a munkavállalási elképzeléseiket és tökéletesen egyenrangú munkatársként kezelik őket, a többi közt a Camelicious telepén is. Dr. Nagy Péter Szaúd-Arábiát kevésbé ismerte meg ezen a téren, de Ománnal kapcsolatban ugyanezek a tapasztalatai.

A dubai nagyüzemi tevetejtelepen mostanra nagyjából befejeződött az extenzív növekedés korszaka és a minőség, valamint a hatékonyságnövelés irányába fordult a szakemberek figyelme. Az utóbbi időben cég szinten háttérbe szorult a tudományos fejlesztés.

Már nincsenek rá elkülönített források, inkább együttműködések keretében, az alapanyag biztosításával valósul meg, olyan partnerekkel, kutatóintézetekkel, amelyek saját tudományos projekteket folytatnak. Ilyen együttműködés zajlik például mexikói immunológusokkal, akik tejfehérjére allergiás gyerekeket vontak be tevetejvizsgálatokba.

„Az AgroMilk nagyon jó példa, hiszen viszonylag kis cég, amely kellő flexibilitásával maximálisan megállta a helyét, így tudta megvetni a lábát ezen a piacon."
„Az AgroMilk nagyon jó példa, hiszen viszonylag kis cég, amely kellő flexibilitásával maximálisan megállta a helyét, így tudta megvetni a lábát ezen a piacon."
Fotó: AgroMilk
A dubai tevetejtelepet sem hagyják érintetlenül a világban zajló változások. Az ottani szakembereket is lépéskényszerbe hozta az alapanyagok és a szállítás meredek drágulása. A közel-keleti állattartás és tejtermelés gyenge pontja a tömegtakarmányok hiánya. Szaúd-Arábia jelentős mennyiséget termelt, de az emirátusokban sok évvel ezelőtt született a stratégia döntés, hogy nem merítik vele a vízkészleteket.

Sokkal olcsóbb volt Európából vagy Amerikából behozni a tömegtakarmányt, leginkább lucernaszénát, az utóbbi időben lezajlott 30-50 százalékos áremelkedés azonban nem realizálható a tej árában.

„Prémium termékeket állítunk elő, magas áron, amelyet egy kifejezetten egészségtudatos vásárlói réteg hajlandó megfizetni. Rengeteg idő és energia ennek a magas minőségnek a fenntartása, amit jelez, hogy sokáig az egyetlen üzem voltunk, amely európai beszállítási jogot szerzett tejtermékre a Közel-Keletről. A közelmúltban egy másik emirátusi cégnek is sikerült csatlakoznia ebben, de a lényeg, hogy kardinális kérdés a minőségbiztosítás. Az említett problémák megoldására ázsiai takarmányforrások, alternatív takarmányok mellett sok minden más is előkerült. Az egész működésünket hatékonyabbá kell tenni a túlélés érdekében. Ezen van most a legnagyobb hangsúly a mindennapi munkánk során.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Poszméhek helyett MI-vezérlésű robot

Ez még nem egy disztópikus szcenárió, hanem csak a megtépázott ausztrál ökoszisztémát védő futurisztikus fejlesztés.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.

Új vírus okozta zoonózist azonosítottak Kínában

A Langja névre keresztelt vírus nem most bukkant fel először, de csak múlt héten azonosították hivatalosan. Valószínűleg a cickányok a természetes hordozói, de kecskékből és kutyákból is kimutatták már, és több tucat embert fertőzött meg eddig.