Back to top

Világtérkép a fák magasságáról - Ökológiai kutatás alapja lehet

30 méternél magasabb fák a bolygó szárazföldi területeinek csupán csak öt százalékán nőnek – derül ki a fák lombkoronájának magassági világtérképe adta ismeretekből, amelyet zürichi kutatók készítettek.

A legmagasabb faj, Tengerparti mamutfenyő. Elérheti a 115 métert
A legmagasabb faj, Tengerparti mamutfenyő. Elérheti a 115 métert
Fotó: wikipedia.org
Világtérképet készítettek a fák lombkoronájának magasságáról a Zürichi Műszaki Egyetem és a Zürichi Egyetem kutatói. A térképet műholdfelvételek és egy gépi tanulásos algoritmus segítségével állították össze – olvasható a ethz.ch oldalon.

Ökológiai kutatás alapját adhatja

A fák magassága a biomassza és a tárolt szén mennyiségének fontos mutatója, ezért a térkép szolgáltatta ismeretek az éghajlat és természetvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségűek.

A számítógép úgy olvassa le a fa magasságát a műholdképről, hogy képszűrőket alkalmaz, majd egymásra helyezik a képszűrőket. A műholdak öt naponta rögzítik a Föld minden pontját, 10x10 méter/pixel felbontásban.

A műholdas térkép a fák magasságát 55 méterig képes megbízhatóan megbecsülni. A jövő ökológiai kutatásának is kiváló alapja lehet ez a globális térkép.

Globális lombkorona magassági térkép: Itt

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi történik a testünkkel, ha körtét eszünk?

A körtét évszázadok óta előszeretettel fogyasztják nagyszerű íze és állítólagos egészségügyi előnyei miatt. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcs, amely sós vagy édes receptek része lehet. Ahhoz, hogy a körte minden egészségügyi előnyét élvezhessük, mindenképpen együk meg az egész gyümölcsöt, mivel a magas antioxidáns mennyisége a színes héjában koncentrálódik.

Bill Gates és Jeff Bezos az USA legnagyobb földbirtokosai között

Az Egyesült Államok legnagyobb földbirtokosainak többsége nem gazdász. Például Bill Gates (Microsoft) 2021-ben is az egyik legnagyobb szánóföld tulajdonos az Egyesült Államokban. A legnagyobbak között azonban csak a középmezőnyben van jócskán lemaradva az Amazon alapítója, Jeff Bezos mögött.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.