Back to top

Az emlékév méltó zárása

Végéhez ért a Füvészkert 250 éves múltját felidéző emlékév. A záróesemény egybeesett az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusával, melynek Budapest adott otthont május közepén. A nyitórendezvényről készült, A Füvészkert 250 éve című írásunkat a Kertészet és Szőlészet 2021/39. számában olvashatták.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) botanikus kertje, a Füvészkert a 2021/2022-es tanévben ünnepelte megalapításának 250. évfordulóját. Az emlékévben két jeles eseményre is sor került: év elején a Hungarikum Bizottság döntésének értelmében a Füvészkert bekerült a „hungarikumok elő­szobájába”, a Magyar Értéktárba; májusban pedig a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségével közösen megszervezte a IX. EuroGard Kongresszust. Az Európában működő 800 botanikus kert háromévente tartott találkozóján több száz nemzetközi szakember vett részt.

A kongresszus fő témái között a biodiverzitás megőrzése, a kutatás, az oktatás, a botanikus kertek és a különböző tematikus kertek kapcsolata, közös programjai és együttműködési lehetőségei szerepeltek.

Záróesemény a Füvészkertben, hazai és külföldi szakemberek részvételével
Záróesemény a Füvészkertben, hazai és külföldi szakemberek részvételével
Az évfordulós programsorozat záróeseményén hazai és külföldi szakemberek is felszólaltak. Borhy László, az ELTE rektora megtiszteltetésnek nevezte, hogy a botanikus kerti kongresszus a jubileumi eseményhez kapcsolódott, így a találkozóra érkezett nemzetközi szakmai közösség is részese lehetett az örömteli eseménynek. Úgy vélte, a Füvészkert 250 éves évfordulójának eseménysorozata rendkívül színes, érdekes és méltó köszöntése volt a patinás helyszínnek. Winterl József Jakab, a Füvészkert alapítója is büszkén nyugtázná a kert fejlődését, ami évtizedekre visszanyúlóan a dolgozók növényszeretetének, tudásának, fáradhatatlan és gondos munkájának az eredménye.

V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa szerint a nagy múltú botanikus kert az évszázadok története is. A Füvészkert szépsége abban is áll, hogy Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak köszönhetően azok is tudnak hozzá érzéseket, emlékeket kötni, akik sohasem jártak benne.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kert nekünk, magyaroknak jelenti a legtöbbet, ezért is volt helyénvaló, hogy a Hungarikum Bizottság legutóbbi ülésén a kiemelkedő nemzeti értékek közé emelte.

Tematikus sétákon járhatták be a Füvészkertet az érdeklődők
Tematikus sétákon járhatták be a Füvészkertet az érdeklődők
Fotó: Merényi Alexandra
A Budapest szívében 250 éve megbúvó Füvészkert nagy büszkesége a fővárosnak, az országnak, és az egész nemzetnek, hisz a világ számos neves botanikus kertjével állítható egy szintre. Élet- és értékmentésnek nevezte azokat a botanikus kertben végzett szaporítási munkákat, amelyek révén több ezer, a kipusztulás szélére került veszélyeztetett növényfaj fennmaradását teszik lehetővé.

Orlóci László, a Füvészkert igazgatója munkájuk megkoronázásaként értékelte az alapítás 250. évfordulóját ünneplő nagyszabású eseménysorozatot. Mint mondta, a kert nagy utat tett meg 1771 óta, és reményét fejezte ki, hogy még sokáig fennmarad, hisz a jövő nem képzelhető el az élő környezet nélkül, amelynek kutatásában, megőrzésében egyre nagyobb szerepet vállalnak a botanikus kertek.

Az ünnepi rendezvény résztvevői angol és magyar nyelven vezetett tematikus sétákon vehettek részt. Láthatták a Füvészkert érdekes fáit, védett és veszélyeztetett növényeit, a növényházak orchideáit és rovarfogó fajait, termesztett gyógynövényeit.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Egy hét a csillagok alatt - már elindultak a programok

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.