0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az ország legkorábbi kaliforniai paprikája

Az üllési Farkas Kertészet újabb mérföldkőhöz érkezett, az idei szezonban növénykultúrát váltottak: a 32 kilogramm négyzetméterenkénti rekordtermésű fehér paprikát kaliforniai fajtákra cserélték, a telepet pedig a kétszeresére bővítik. Az országban náluk kezdődik a leghamarabb a szedés, mivel a megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően nagyon korán ültetnek.

Farkas Milán és felesége, Szögi Mó­nika az esküvőre kapott pénzből vették meg az első ezer négyzetméteres hidegfóliájukat az ezredfordulón, majd az évek során egyre szaporodtak a fóliasátrak, többször pályáztak is, fiatal gazdaként és a kertészet fejlesztésére is nyertek támogatást. A kis légterű sátrakat 2013-tól több lépésben egy 6000 négyzetméteres, nagy légterű, 11 hajós blokkra cserélték, 2019-ben pedig megépült a 3500 négyzetméteres üvegház. Az összesen egyhektáros hajtatóterülethez már épül az újabb egy hektárnyi üvegház.

Színes társaság

Hazánkban kevesen hajtatnak kaliforniai paprikát, azt ugyanis körülbelül 3-5 héttel később lehet szedni, mint az azonos időben ültetett fehéret, mert meg kell várni, hogy a termések beszíneződjenek.

A vásárlók egy része viszont igényli a színes, biológiailag érett bogyókat, hiszen azok általában édesebbek, talán ezért is szeretik sokan a lecsópaprikát is, mondta Mónika.

Ez ösztönözte a Farkas Kertészetben a váltást. Tavaly tesztelésként kétszer 500 négyzetméteren ültettek színes paprikákat (kaliforniait és Palermót), idén pedig kizárólag kaliforniai típust termesztenek, mellé családi ellátásra került némi hegyes erős, töltetni való és Palermo paprika az üvegházba.

A tésszel és a kereskedővel egyeztetett mennyiségben ültettek pirosra és sárgára érő fajtákat, hiszen ezekből és a még zölden leszedett termésekből készülnek a boltokba szánt mutatós kiszerelések, mint a piknikcsomag vagy a trikolor. A szedést nagyon jól kell tervezni, mert a zöld bogyók három-öt nap után színesedni kezdenek.

A pirosra érő Redline RZ F1 és a sárga bogyójú Matthews RZ F1 fajtákat október 20-án ültették ki, és február 20-tól szedik az állományokat, terveik szerint egészen októberig. A kultúra felszámolása után három hetük lesz arra, hogy kihordják a szárat, fertőtlenítsenek, kicseréljék a termesztőközeget, és kezdődhet az új szezon.

A paprika szára nem olyan rugalmas, mint a paradicsomé, így azt nem lehet elfektetni.

A támasztómadzagra tekert hajtásokat ezért idővel megdöntik, hogy még a kultúra végén is csak legföljebb négyméteres magasságban kelljen dolgozni a szedőkocsikon, amikor a szárak amúgy már a hat métert is elérik, említette Milán.

Váratlan helyzet

Egy 2020-as novemberi pályázaton nyert támogatással épül az új üvegház. A támogatás intenzitása 50%-os volt, de sajnos időközben jelentősen drágultak az építőanyagok, és ezt nem fogja fedezni az ezzel kapcsolatban kapható költségnövekmény-kompenzáció. A pályázat beadásakor az acél kilója 450 forint volt, most körülbelül a kétszerese, az üveg pedig Ukrajnából jött volna, azonban az ottani gyár megsemmisült. Az üveg esetében tehát már nem az a fő kérdés, hogy mennyibe kerül (az üveg ára mintegy 30%-kal nőtt a világpiacon, ez egy hektárra vetítve 22 ezer eurós költségnövekedést eredményez), hanem az, hogy egyáltalán beszerezhető lesz-e valahonnan. A beruházással kapcsolatban ezért még sok a nyitott kérdés. Őszre már szeretnének ültetni a berendezésbe, de várhatóan nem lesz kész minden az év végéig. A hiányzó felszereléseket majd 2023-ban pótolják, akkor vásárolják meg az áru kihordásához szükséges elektromos kocsikat is.

A fóliasátorban és az üvegházban szinte azonos technológiával termesztenek, de az utóbbiban valamivel több termést szednek, mert a téli fényszegény időszakban a fóliában kevesebbet fotoszintetizálnak a növények. Május közepére már rákerült az üvegre az árnyékolófesték, hogy megelőzzék a fölső hajtások perzselődését. A tetőre szerelt keret fúvókáin viszik fel a fehér festéket az üvegre, amit majd ősszel speciális oldószerrel mosnak le.

Magvetéstől a betakarításig

A palántát maguk nevelik, közvetlenül a kőzetgyapot kockákba vetettek szeptember 15-én. A szintén kőzetgyapot termesztőtáblákra úgy helyezik a palántákat, hogy a négyzetméterenkénti állománysűrűség 3,5 tő legyen.

Ültetés után a fölső huzalhoz rögzítik a támrendszerként szolgáló madzagokat, és azokhoz klipszelik a paprikákat. Később már nincs klipszezés, csak kéthetente rátekerik a madzagokat a hajtásokra. A növényeket kétágasra metszik.

A rovarbeporzásnak a paprikánál nincs nagy jelentősége. A Farkas Kertészetben is csak a nagyon korai időszakban telepítenek a házakba poszméheket, mert akkor a fényszegény körülmények miatt kevesebb a pollen, és jól jön a rovarok segítsége, hogy mind a bibékre jusson.

Biológiai növényvédelemmel dolgoznak, melynek szerves részei a hasznos rovarok. A kórokozók elleni küzdelemben a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, megfelelő szellőztetéssel, a páratartalom helyes beállításával – amit a klímacomputer vezérel – elkerülhetők a gombás, bakteriális fertőzések. Ha mégis szükség van rá, foltkezeléseket alkalmaznak. Jó hatású a ventilált kén, melyet por formában a fűtőcsövekre szórnak és azt a feláramló meleg levegő juttatja a növényekre. A betegségek megelőzésében nagy segítséget jelentenek a rezisztens fajták. Az általuk termesztett fajták liszthar­mat­ellenállók, a kórokozónak azonban újabb és újabb rasszai jelennek meg, ezért kell nagyon figyelni a megfelelő szellőztetésre és a ventilált kén kijuttatására, magyarázta Milán.

Az első termések érését követően naponként szednek, az állományokban azonban hetente érnek végig a szedők.

Hetente 6-7 tonna egalizált ládás vagy ömlesztett paprika indul útnak a kertészetből a szentesi DélKerTész és a szegedi Prémium Kert telephelyeire, on-nan pedig a hazai áruházláncokba. Ha nem lédig értékesítésre rendel az áruház, akkor az igény szerinti csomagolást – leggyakrabban trikolor szettek vagy piknikcsomagok összeállítását – felvállalja a tész vagy a káefté. A szedéstől számított két-három napon belül már a pulton láthatják a Farkas Kertészetben termett paprikát a vásárlók.

Munkavállalók a Fülöp-szigetekről

Óriási precizitás kell ahhoz a technológia minden szakaszában, hogy a kertészet gördülékenyen termeljen, a két tulajdonos mellett hat munkatárs működik ebben közre. Kulcsfontosságú, hogy legyen elegendő, kellően motivált, pontosan dolgozó munkaerő, hiszen a zöldmunkák, a metszés és a betakarítás milyensége egyaránt nagyban befolyásolja a növény további életét, hozamát.

Metszőollóval szednek, nem szakítják a kocsányt, mert a paprika szára könnyen sérül, törik. Az ízesülési pontnál elvágva viszont a seb hamar beforrad.

A bogyókat megfelelő méretben és színezettségi állapotban szedik, vigyázva a többi épségére, hogy kiváló minőségben kerüljenek az áruházakba.

Az elmúlt években szerencsére nem szembesültek munkaerőhiánnyal, de a kertészet fejlesztése miatt hamarosan újabb dolgos kezekre lesz szükség. A kertészet mellé épített apartmanokban eddig erdélyi munkavállalók laktak, de azt tapasztalták, hogy kelet-európaiak csak rövid időre, néhány hónapra jönnek Magyarországra, mert számukra Nyugat-Európa a cél. Mivel a kertészet felülete őszre a kétszeresére nő, pár hónap múlva négy Fülöp-szigeteki dolgozó érkezik majd kétéves szerződéssel, mely meghosszabbítható. Már ki is választották a kertészet tulajdonosai a leendő alkalmazottakat. A folyamat igen bürokratikus, de a Fülöp-szigeteken külön minisztérium szervezi a külföldi munkavállalásokat. Ez nem csoda, hiszen ott 30-40 ezer forintnak megfelelő összegért dolgoznak az emberek, náluk nincs szociális háló, nincs nyugdíj, tehát számukra nagy kitörési pont néhány évet hazánkban eltölteni.

A hazájuknak is jó az, ha külföldre mennek az emberek dolgozni, hiszen a távoli országokban megkeresett pénz jó részét a dolgozók hazaküldik.

A Fülöp-szigeteki munkavállalóknak az angol a második anyanyelvük, és a más kertészektől hallott tapasztalatok szerint nagyon motiváltak. Mivel dolgozni jönnek ide, rugalmasak a munkaidő tekintetében, ami a kertészeti kultúrákban előny, hiszen vannak munkacsúcsok. A vállalt két év lejártával van, aki hazamegy néhány hónapra, majd újra visszajön, mások helyett új emberek érkeznek. A fogadó vállalkozásoknak kell előre megfinanszírozni a dolgozók repülőjegyét, szállását, ellátását, tehát ezt be kell kalkulálni a 24 hónapos szerződéses időszakba.

A kiválasztott négy hölgy 20-40 év közötti, és a videótelefonos állásinterjúk során kiderült az is, hogy dolgoztak már otthon rizsföldeken és zöldségkertészetekben. Még ez előtt részletes munkaköri leírást kellett küldeni, hiszen azzal is tisztában kellett lenniük a jelentkezőknek, hogy négy méter magasságban dolgoznak majd a szedőkocsikon.

A munkaerő nagy érték, hiszen ha nem lehet biztonsággal tervezni vele, akkor a tulajdonosokra nagy teher hárul, akár esti túlórákkal, hétvégi munkavégzésekkel.

A termálvíz előnyei

A termesztőházakban háromkörös fűtés üzemel, az állomány magasságában lévő vegetációs fűtés, a sínfűtés és a talajfűtés. Négy éve álltak át a szénről termálvízfűtésre. A 875 méter mélyről érkező 55 °C-os termálvíz előbb a vegetációs fűtést táplálja, és amikor 30-35 °C-osra hűl, a talajfűtésben keringve hasznosul. A kihűlt víz a Tiszába kerül. A termálkút valószínűleg még hosszú ideig kiszolgálja a kertészetet. Bár a fúratása igen nagy beruházás volt, a termálvíznek nemcsak az az előnye, hogy olcsóbb, mint a szén volt, hanem az is, hogy biztonságosan kifűthetők vele a berendezések, és mivel korábban lehet ültetni és hosszabb a szezon, nagyobb termésátlag érhető el. Ez lényeges szempont, mert a felvásárlási árak nem követik az inputanyagok drágulását, ezt pedig kétféleképp tudja ellensúlyozni a termelő: csökkenti a költségeit, ami csak egy ideig járható út, mert a megspórolt tápanyag és hő egy szint után visszaveti a termésátlagot; vagy megpróbálja emelni a termésátlagot, de természetesen ez a lehetőség is véges.

A termálkútnak köszönhetően a Farkas Kertészetben mindkettő sikerült, kisebb ráfordítással hosszabb kultúrában többet termelnek.

A kertészet jelenlegi napelemrendszerét is négy éve alakították ki. A rendszer ellátja a mostani felületet, de az új üvegházhoz ezt bővíteni kell annak érdekében, hogy önellátók legyenek villamos energiából, ami szintén jelentősen drágult. Ez is azért fontos, mert az energiaárak emelkedése sem érvényesíthető a paprika eladási árában.

Árérzékeny vásárlók

A termálfűtés adta hosszabb tenyész­idővel talán sikerülhet az importot is jobban kiszorítani. Az emberek egy része szívesen választja a magyar zöldséget a külföldi áruval szemben, de csak akkor, ha nem kell többet fizetni érte. A fogyasztók tájékoztatása terén is vannak feladatok, mert sokan még mindig azt hiszik, hogy az intenzív zöldségtermesztésben sok vegyszert használnak. Holott éppen az ellenkezője az igaz, hiszen a technológia szerves része a biológiai növényvédelem is. Némelyeket a kaliforniai paprika elnevezés is megtéveszt, úgy gondolják, az biztos külföldről érkezik.

Talán szerencsésebb lenne, ha a fajtacsoport „blocky” nevét használnánk a kockaszerű, begyűrt aljú paprikatípusoknál, véli a kertész.

Általában Egyiptomból, Marokkóból, Spanyolországból, valamint Hollandiából érkezik hazánkba kaliforniai paprika. Mivel a hollandok a magas energiaárak miatt később ültettek és a legtöbbjük egyszerre, hirtelen megugrott a kaliforniai paprika kínálata az európai piacokon. A Farkas Kertészet tulajdonosai remélik, hogy ez csak átmeneti jelenség, és indokoltnak tartanák az erősebb uniós piacvédelmet, különben az eddigi nagy értékű beruházások veszélybe kerülnek és a termelők egy része tönkremegy, és persze nem csak a kaliforniai paprikát termesztők. A paprikadömpinghez és az azzal járó alacsony árakhoz az is hozzájárult, hogy Hollandiában a paradicsomot fertőző barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) miatti növényvédelmi karantén időszakában sok kertész kaliforniai paprikát ültetett. Remélhetőleg ezek a termesztők amint tudnak, visszatérnek a paradicsomtermesztéshez, és megoldódik a helyzet.

Mert jelenleg a kaliforniai paprikát olcsóbban veszik át az áruházak a magyar termelőktől, mint tavaly, holott időközben a költségek jelentősen emelkedtek.

Az Európán kívüli termékek behozatalát pedig korlátozni kellene abban az esetben, ha az EU-n belül is megterem az adott zöldség, gyümölcs. A Covid-időszak mutatta, hogy a hazai kertészetek is el tudták látni a hazai fogyasztókat, hangsúlyozta a házaspár.

Hazánkban mindössze nyolc-tíz gazdaságban termesztenek kaliforniai paprikát (az egyik Somogy megyében, a többiek Csongrád-Csanádban működnek), ezért is van folyamatosan jelen az importáru a pultokon, aminek az íze, minősége gyengébb a hazainál, hiszen a hosszú szállítási időt is bekalkulálva kevésbé éretten kell leszedni a bogyókat. Azok tehát a szállítás során színeződnek be, amíg az itthon termett a napon érik.

A vásárlók egy része megveszi az olcsóbb külföldit, és ha rossz az íze, elkönyvelik, hogy nem volt szerencséjük, majd legközelebb is az ár alapján döntenek.

Az is előfordul, hogy a megfelelő időpontban szedett paprika késve kerül a fogyasztókhoz, mert az áruházakban addig nem teszik a pultra a frisset, amíg ott van egy korábbi tétel. Ez pedig visszahat a termelőre, mert a frissből lehet, hogy több fogyna. Ha pedig nem fogy az áru, kevesebb kell a következő beszállításkor. A kaliforniai paprika pulton tarthatósága körülbelül két hét, de az áruházban és a vevő otthonában nem mindig megfelelőek a tárolási körülmények, ezért ez az időszak rövidülhet.

Eddig általában áprilisig érkezett sok import Magyarországra, és húsvét után a hazai kaliforniai paprika vette át a főszerepet a magyar üzletekben. Idén ez nem így van, a hollandiai problémák miatt valószínűleg egész évben hoznak be ottani árut, ami alacsonyan tartja a termelői árakat.

Az ukrajnai háború is felborította a kereskedelmi útvonalakat, a nyugatról korábban Ukrajnába, Oroszországba szállítók most megállnak az áruval Kelet-Európában.

Törökország szintén Európa irányába próbál értékesíteni Oroszország helyett, emiatt árudömping alakul ki, de érdekes módon ez a kiskereskedelmi árakban nem látszik. Sok talány van ezekben a folyamatokban.

Másképp nem érdemes

Az ágazat helyzetét a Farkas Kertészet tulajdonosai optimistán látják, hiszen amennyi árujuk van, azt el tudják adni. Az ár, illetve a beruházások költségeinek alakulása azonban bizonytalanabb. Bár a bolti árak folyamatosan emelkednek, az esetükben a felvásárlási árak 15-20%-os növelését kellett volna elérniük ahhoz, hogy ugyanannyi pénzük legyen, mint tavaly. Ehhez képest a tavalyinál olcsóbban értékesítenek.

Remélhetően a helyzet nem lesz tartós, bíznak benne, hogy a holland import jövőre visszaszorul.

Milán és Mónika négy gyereket nevel. Nem erőltetik, de bíznak abban, hogy valamelyikük majd fantáziát lát a családi kertészet működtetésében.

Forrás: Kertészet és Szőlészet