Back to top

Befolyásolják a méhek szaporodási viselkedését a gombaölő szerek

A méhek a legfontosabb beporzók közé tartoznak. Sajnos számuk csökkenőben van, aminek egyik oka a növényvédő szerek nagymértékű használatában keresendő. Például a gombaölők egyikéről most egy friss kutatásból kiderült, hogy káros hatással van a méhek szaporodási szokásaira. Ezért a rovar- és gombaölőszerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok szaporodásra kifejtett hatását is.

A méheknél a hím egyed, a here egy nem megtermékenyített petéből, míg a dolgozó, mely nőnemű, a here és a méhanya párosodásának eredményéből, a megtermékenyített petéből fejlődik ki. A méhanya, legalábbis a háziméhek esetében, évekig képes tárolni a herétől kapott spermiumot és a lerakandó petéhez adhat belőle, így szabályozva a méhcsalád egyedösszetételét.

Egy kutatócsapat arra keresett választ, hogy mely tényezők befolyásolják a vadméhek számának csökkenését. A szaporodás folyamatának korai fázisait állították kutatásaik középpontjába.

A kép illusztráció(Osmia bicornis)
A kép illusztráció(Osmia bicornis)
Fotó: S. Rae/Wikimedia Commons

A szarvas faliméhek (Osmia cornuta) példányait nem letális mennyiségű gombaölőszernek (ferbuconazolnak) tették ki.  A gombaölő szereket a növényvédelemben a növényeket megtámadó gombák és spóráik ellen alkalmazzák.

A vadméhek nőstény egyedei a párválasztásnál a hím „jeleit” veszik figyelembe, főként a hímek illata és toruk rezgései befolyásolják azt, hogy létrejön-e a párosodás a here és a méhanya között.

A megfigyelés szerint a gombaölő szernek kitett heréket az anyák többször utasították el, mint a vegyszernek ki nem tett társaikat.

Megállapították, hogy a gombaölőszerrel  terhelt hímek kevésbé rezegtették torizmaikat és illatuk eltért vegyszerrel nem terhelt társaikétól. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a vadméhek állományának csökkenése összefüggésbe hozható azzal, hogy a növényvédő szerek hátrányosan befolyásoljak szaporodási viselkedésüket.

E kutatás alapján tehát a rovar- és gombaölő szerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok a méhek szaporodásra kifejtett hatását is.

A kutatók remélik, hogy a tanulmányokat kiterjeszthetik egyéb növényvédő szerekre és más méhfajokra is, hogy egy valóban hatékony beporzóvédelem valósulhasson meg.

Az eredményektől függetlenül a kutatók méhvédelmi programok létrehozását javasolják, melyekben összevethető lenne a mezőgazdasági területek mellet a rovarölő szereknek kitett méhek és a természetvédelmi területeken, a rovarölőmentes környezetben élő vadméhek viselkedése is.   

 

Irodalom:

Boff et al.: „Low toxicity crop fungicide (fenbuconazole) impacts reproductive male quality signals leading to a reduction of mating success in a wild solitary bee”; in: Journal of Applied Ecology, doi: 10.1111/1365-2664.14169

Ajánljuk még: 

Mit tehetünk a jövőben a méhpusztulások elkerüléséért

Varroa fertőzöttség előrejelzés méhészeknek

 

Forrás: 
Journal of Applied Ecology

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Csak erős idegzetűeknek: illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.