Back to top

Befolyásolják a méhek szaporodási viselkedését a gombaölő szerek

A méhek a legfontosabb beporzók közé tartoznak. Sajnos számuk csökkenőben van, aminek egyik oka a növényvédő szerek nagymértékű használatában keresendő. Például a gombaölők egyikéről most egy friss kutatásból kiderült, hogy káros hatással van a méhek szaporodási szokásaira. Ezért a rovar- és gombaölőszerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok szaporodásra kifejtett hatását is.

A méheknél a hím egyed, a here egy nem megtermékenyített petéből, míg a dolgozó, mely nőnemű, a here és a méhanya párosodásának eredményéből, a megtermékenyített petéből fejlődik ki. A méhanya, legalábbis a háziméhek esetében, évekig képes tárolni a herétől kapott spermiumot és a lerakandó petéhez adhat belőle, így szabályozva a méhcsalád egyedösszetételét.

Egy kutatócsapat arra keresett választ, hogy mely tényezők befolyásolják a vadméhek számának csökkenését. A szaporodás folyamatának korai fázisait állították kutatásaik középpontjába.

A kép illusztráció(Osmia bicornis)
A kép illusztráció(Osmia bicornis)
Fotó: S. Rae/Wikimedia Commons

A szarvas faliméhek (Osmia cornuta) példányait nem letális mennyiségű gombaölőszernek (ferbuconazolnak) tették ki.  A gombaölő szereket a növényvédelemben a növényeket megtámadó gombák és spóráik ellen alkalmazzák.

A vadméhek nőstény egyedei a párválasztásnál a hím „jeleit” veszik figyelembe, főként a hímek illata és toruk rezgései befolyásolják azt, hogy létrejön-e a párosodás a here és a méhanya között.

A megfigyelés szerint a gombaölő szernek kitett heréket az anyák többször utasították el, mint a vegyszernek ki nem tett társaikat.

Megállapították, hogy a gombaölőszerrel  terhelt hímek kevésbé rezegtették torizmaikat és illatuk eltért vegyszerrel nem terhelt társaikétól. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a vadméhek állományának csökkenése összefüggésbe hozható azzal, hogy a növényvédő szerek hátrányosan befolyásoljak szaporodási viselkedésüket.

E kutatás alapján tehát a rovar- és gombaölő szerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok a méhek szaporodásra kifejtett hatását is.

A kutatók remélik, hogy a tanulmányokat kiterjeszthetik egyéb növényvédő szerekre és más méhfajokra is, hogy egy valóban hatékony beporzóvédelem valósulhasson meg.

Az eredményektől függetlenül a kutatók méhvédelmi programok létrehozását javasolják, melyekben összevethető lenne a mezőgazdasági területek mellet a rovarölő szereknek kitett méhek és a természetvédelmi területeken, a rovarölőmentes környezetben élő vadméhek viselkedése is.   

 

Irodalom:

Boff et al.: „Low toxicity crop fungicide (fenbuconazole) impacts reproductive male quality signals leading to a reduction of mating success in a wild solitary bee”; in: Journal of Applied Ecology, doi: 10.1111/1365-2664.14169

Ajánljuk még: 

Mit tehetünk a jövőben a méhpusztulások elkerüléséért

Varroa fertőzöttség előrejelzés méhészeknek

 

Forrás: 
Journal of Applied Ecology

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyakölyöknek nézték a kis farkasokat

Az olasz hatóságok kérik, hogy aki kölyökkutyát talál az erdőben, ne vigye haza, mert az farkas. Az elmúlt hetekben ugyanis kétszer is előfordul, hogy jószándékú kirándulók "mentették" meg a vadállatokat.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.