Back to top

Befolyásolják a méhek szaporodási viselkedését a gombaölő szerek

A méhek a legfontosabb beporzók közé tartoznak. Sajnos számuk csökkenőben van, aminek egyik oka a növényvédő szerek nagymértékű használatában keresendő. Például a gombaölők egyikéről most egy friss kutatásból kiderült, hogy káros hatással van a méhek szaporodási szokásaira. Ezért a rovar- és gombaölőszerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok szaporodásra kifejtett hatását is.

A méheknél a hím egyed, a here egy nem megtermékenyített petéből, míg a dolgozó, mely nőnemű, a here és a méhanya párosodásának eredményéből, a megtermékenyített petéből fejlődik ki. A méhanya, legalábbis a háziméhek esetében, évekig képes tárolni a herétől kapott spermiumot és a lerakandó petéhez adhat belőle, így szabályozva a méhcsalád egyedösszetételét.

Egy kutatócsapat arra keresett választ, hogy mely tényezők befolyásolják a vadméhek számának csökkenését. A szaporodás folyamatának korai fázisait állították kutatásaik középpontjába.

A kép illusztráció(Osmia bicornis)
A kép illusztráció(Osmia bicornis)
Fotó: S. Rae/Wikimedia Commons

A szarvas faliméhek (Osmia cornuta) példányait nem letális mennyiségű gombaölőszernek (ferbuconazolnak) tették ki.  A gombaölő szereket a növényvédelemben a növényeket megtámadó gombák és spóráik ellen alkalmazzák.

A vadméhek nőstény egyedei a párválasztásnál a hím „jeleit” veszik figyelembe, főként a hímek illata és toruk rezgései befolyásolják azt, hogy létrejön-e a párosodás a here és a méhanya között.

A megfigyelés szerint a gombaölő szernek kitett heréket az anyák többször utasították el, mint a vegyszernek ki nem tett társaikat.

Megállapították, hogy a gombaölőszerrel  terhelt hímek kevésbé rezegtették torizmaikat és illatuk eltért vegyszerrel nem terhelt társaikétól. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a vadméhek állományának csökkenése összefüggésbe hozható azzal, hogy a növényvédő szerek hátrányosan befolyásoljak szaporodási viselkedésüket.

E kutatás alapján tehát a rovar- és gombaölő szerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok a méhek szaporodásra kifejtett hatását is.

A kutatók remélik, hogy a tanulmányokat kiterjeszthetik egyéb növényvédő szerekre és más méhfajokra is, hogy egy valóban hatékony beporzóvédelem valósulhasson meg.

Az eredményektől függetlenül a kutatók méhvédelmi programok létrehozását javasolják, melyekben összevethető lenne a mezőgazdasági területek mellet a rovarölő szereknek kitett méhek és a természetvédelmi területeken, a rovarölőmentes környezetben élő vadméhek viselkedése is.   

 

Irodalom:

Boff et al.: „Low toxicity crop fungicide (fenbuconazole) impacts reproductive male quality signals leading to a reduction of mating success in a wild solitary bee”; in: Journal of Applied Ecology, doi: 10.1111/1365-2664.14169

Ajánljuk még: 

Mit tehetünk a jövőben a méhpusztulások elkerüléséért

Varroa fertőzöttség előrejelzés méhészeknek

 

Forrás: 
Journal of Applied Ecology

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Ismét összemérhetik tudásukat a természet iránt érdeklődő tanulók

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a madarak és fák napja alkalmából újra meghirdeti országos természetismereti versenyét az általános iskola felső tagozatos tanulói számára.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

A fahéj lehetséges hatásai a memóriára és a tanulásra

A fahéj, a jól ismert aromás fűszer, amelyet sokan használunk sütemények sütéséhez és sós ételek főzéséhez is, a cinnamomum fák belső kérgéből származik. Ezek örökzöld fák a Himalájában és más hegyvidéki területeken, valamint Dél-Kína, India és Délkelet-Ázsia esőerdőiben és más erdőiben.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.