Back to top

Befolyásolják a méhek szaporodási viselkedését a gombaölő szerek

A méhek a legfontosabb beporzók közé tartoznak. Sajnos számuk csökkenőben van, aminek egyik oka a növényvédő szerek nagymértékű használatában keresendő. Például a gombaölők egyikéről most egy friss kutatásból kiderült, hogy káros hatással van a méhek szaporodási szokásaira. Ezért a rovar- és gombaölőszerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok szaporodásra kifejtett hatását is.

A méheknél a hím egyed, a here egy nem megtermékenyített petéből, míg a dolgozó, mely nőnemű, a here és a méhanya párosodásának eredményéből, a megtermékenyített petéből fejlődik ki. A méhanya, legalábbis a háziméhek esetében, évekig képes tárolni a herétől kapott spermiumot és a lerakandó petéhez adhat belőle, így szabályozva a méhcsalád egyedösszetételét.

Egy kutatócsapat arra keresett választ, hogy mely tényezők befolyásolják a vadméhek számának csökkenését. A szaporodás folyamatának korai fázisait állították kutatásaik középpontjába.

A kép illusztráció(Osmia bicornis)
A kép illusztráció(Osmia bicornis)
Fotó: S. Rae/Wikimedia Commons

A szarvas faliméhek (Osmia cornuta) példányait nem letális mennyiségű gombaölőszernek (ferbuconazolnak) tették ki.  A gombaölő szereket a növényvédelemben a növényeket megtámadó gombák és spóráik ellen alkalmazzák.

A vadméhek nőstény egyedei a párválasztásnál a hím „jeleit” veszik figyelembe, főként a hímek illata és toruk rezgései befolyásolják azt, hogy létrejön-e a párosodás a here és a méhanya között.

A megfigyelés szerint a gombaölő szernek kitett heréket az anyák többször utasították el, mint a vegyszernek ki nem tett társaikat.

Megállapították, hogy a gombaölőszerrel  terhelt hímek kevésbé rezegtették torizmaikat és illatuk eltért vegyszerrel nem terhelt társaikétól. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a vadméhek állományának csökkenése összefüggésbe hozható azzal, hogy a növényvédő szerek hátrányosan befolyásoljak szaporodási viselkedésüket.

E kutatás alapján tehát a rovar- és gombaölő szerek engedélyezésénél figyelembe kellene venni azok a méhek szaporodásra kifejtett hatását is.

A kutatók remélik, hogy a tanulmányokat kiterjeszthetik egyéb növényvédő szerekre és más méhfajokra is, hogy egy valóban hatékony beporzóvédelem valósulhasson meg.

Az eredményektől függetlenül a kutatók méhvédelmi programok létrehozását javasolják, melyekben összevethető lenne a mezőgazdasági területek mellet a rovarölő szereknek kitett méhek és a természetvédelmi területeken, a rovarölőmentes környezetben élő vadméhek viselkedése is.   

 

Irodalom:

Boff et al.: „Low toxicity crop fungicide (fenbuconazole) impacts reproductive male quality signals leading to a reduction of mating success in a wild solitary bee”; in: Journal of Applied Ecology, doi: 10.1111/1365-2664.14169

Ajánljuk még: 

Mit tehetünk a jövőben a méhpusztulások elkerüléséért

Varroa fertőzöttség előrejelzés méhészeknek

 

Forrás: 
Journal of Applied Ecology

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Beszakadt a műtrágya értékesítés a második negyedévben

A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.