Back to top

Kovács Ferenc tudományos öröksége

A száz éve született Kovács Ferenc (1921–2015) akadémikust, az Állatorvostudományi Egyetem hajdani rektorát a One Health – Egy az egészség megközelítés egyik úttörőjeként mutatta be a tiszteletére május 19-én rendezett budapesti tudományos ülésen Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke és Jörg Hartung, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság (ISAH) elnöke.

Az előadások után megkoszorúzták a tudós mellszobrát az egyetem parkjában, majd átadták az Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika atomspektroszkópiai laboratóriumának új eszközeit.

Az ülés első előadója, Sótonyi Péter, az ÁTE rektora Kovács Ferenc hatalmas ívű, kivételesen aktív pályáját méltatta, amely szakterületén meghatározta a XX. század második felét és századunk kezdetét is.

Sótonyi Péter: Kovács Ferenc a One Health megközelítés egyik úttörője volt
Sótonyi Péter: Kovács Ferenc a One Health megközelítés egyik úttörője volt
A Somogyszentpálon, földműves családba született ifjú 1948-ban nyert felvételt a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karára, majd 1952-ben szerzett summa cum laude minősítéssel doktori oklevelet. Munkáját Mócsy János akadémikus meghívására a Belgyógyászati tanszéken és klinikán kezdte, ahol kitűnt imponáló magabiztosságával, határozott viselkedésével, hihetetlen tárgyi tudásával és a későbbi életét is meghatározó fantasztikus szintetizáló képességével. A májmételykór gyógykezelésére kidolgozott eljárása világszabadalommá vált. 1961-ben az állathigiéniai csoport vezetésével bízták meg, majd 1962-ben tanszékvezetői, 1964-ben egyetemi tanári kinevezést kapott az Állathigiéniai tanszéken. Klímalaboratóriumokat alakított ki, akadémiai kutatócsoportot hozott létre, tudományos iskolákat alapított.

Több mint negyedszázadon át volt tagja az egyetem vezetésének, ebből három cikluson, 12 éven keresztül rektora.

A neve fémjelzi az egyetem nagy rekonstrukcióját, az új épületek átadását, a kollégium avatását. A beruházások mellett azonban a fő hangsúlyt a szellemi építkezésre helyezte. Szorgalmazta a tudományos eredmények publikálását. Az idén századik életévét betöltött Lami Gyula professzorral együtt létrehozta a szakállatorvos-képzést és elindította a német nyelven történő állatorvosképzést, ami alapja lett az angol nyelvű képzésnek.

1990-től az MTA Agrártudományok Osztályának elnökhelyetteseként, majd elnökeként szervezte és koordinálta hihetetlen empátiás készséggel a tudományos bizottságok munkáját.

Balázs Ervin: a tudós több mint 300 publikációja jelent meg szaklapokban
Balázs Ervin: a tudós több mint 300 publikációja jelent meg szaklapokban

Balázs Ervin akadémikus előadásának bevezetőjében elmondta, hogy az Agrártudományok Osztálya mindig nagy elismeréssel fogadta tagjai sorába az állatorvosokat.

Kovács Ferenc kutatói tevékenységéből kiemelte a hígtrágykezelés technológiai rendszereinek fejlesztéséhez való hozzájárulását, amely a nagyüzemi állattartásra történő áttéréskor elősegítette a környezetvédelmi szempontok érvényesülését. Az 1980-as években az élelmiszerlánc környezetbiztonsági, élelmiszer-biztonsági és humán egészségügyi vonatkozásait kezdte vizsgálni az állathigiénia területén, így vált egyik megalapozójává napjaink világszerte elterjedő Egy az egészség – One Health szemléletének.

Tudományos teljesítményét jellemzi, hogy több mint 300 közleménye jelent meg idegen nyelvű hazai vagy nemzetközi szaklapokban. 1976-ban az MTA levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. 1987-ben egyik főszervezője volt az egyetem fennállásának 200. évfordulóját ünneplő eseményeknek, amikor is Budapestre látogatott az Állatorvosi Világszövetség elnöke, a világ első állatorvosi főiskolájának képviselője Lyonból, valamint az Egyesült Államok főállatorvosa.

Kovács Ferenc 1990-től a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán folytatta munkáját.

A szobrot négy évvel ezelőtt állították fel az István utcai kampuszon
A szobrot négy évvel ezelőtt állították fel az István utcai kampuszon
Jörg Hartung, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság (ISAH) elnöke, a Hannoveri Állatorvostudományi Egyetem professzora elmondta, Kovács Ferenc az 1950-es évek közepétől figyelemmel kísérte a nagyüzemi állattenyésztés koncentrációját és specializálódását. A jelentős gazdasági károkat okozó multifaktoriális termelési betegségek növekvő gyakoriságából arra a következtetésre jutott, hogy szükség van egy olyan tudományágra az állatorvosképző intézményekben, amely kimondottan a betegségek megelőzésével foglalkozik, és támogatja az állategészségügyet, valamint -jóllétet, és a legjobb, ha erre egy nemzetközi szervezet is létrejön, amely a tudás, az ötletek és a készségek cseréjét szolgálja. Az egyesület alapítását Kovács Ferenc 1967-ben kezdeményezte. Azért választotta az állathigiénia nevet, mert ez a fogalom összekapcsolja az emberi, állati és környezeti egészséget, ami ma a One Health koncepcióban jelenik meg.

A társaság egyedülálló küldetése azon az elven alapul, hogy az állatokat körülvevő környezeti tényezőknek az állatok egészségére, jóllétére és viselkedésére gyakorolt hatásának megértése révén megelőzzük a betegségeket,

ahogyan azt Kovács professzor és a társaság többi alapítója lefektette, hangsúlyozta Jörg Hartung. Az olyan új technológiák megjelenése, mint a precíziós állattenyésztés, a szennyező anyagok érzékelésével és az állatok érzelmi állapotának mérésére szolgáló digitális eszközökkel új kutatási horizontok nyíltak meg az állatok és a környezet jobb megértése érdekében. Az ISAH októberben már a 20. kongresszusát tartja Berlinben. A szervezetnek jelenleg 52 ország a tagja.

Jörg Hartung: a professzor kezdeményezésére alapított Nemzetközi Állathigiéniai Társaság ősszel már a 20. konferenciáját tartja
Jörg Hartung: a professzor kezdeményezésére alapított Nemzetközi Állathigiéniai Társaság ősszel már a 20. konferenciáját tartja

Rafai Pál professor emeritus videofelvételre rögzített előadásában az Állathigiéniai tanszék első ötven évét foglalta össze. Kifejtette, hogy a nagyüzemi állattartó telepeken végzett vizsgálatok tudatosították, mennyire hiányosak a környezetélettani ismeretek. Erre a kihívásra válaszolva építették meg 1967-ben Közép-Európa első klímalaboratóriumát, amit 6 évvel később egy újabb létesítmény követett. Az ezekben végzett kutatások nemzetközileg is elismert megállapításokhoz vezettek a környezeti hőmérséklet, a páratartalom és légsebesség újszülött és növendék malacok, tyúkfélék, nyulak és bárányok anyagcseréjére gyakorolt hatásairól.

Brydl Endre professor emeritus az anyagforgalmi vizsgálatok megteremtője volt a tanszéken.

Előadásában ismertette, hogy a szarvasmarha-állomány termelését, egészségi állapotát befolyásoló tényezők közül a genetika 20, a tartás 30, a takarmányozás 50 százalékos szerepet tölt be, azaz a környezet „felelős” a 80 százalékért. Az anyagcsereprofil-vizsgálat megbízható, pontos eszköz a takarmányozási hibák okozta anyagforgalmi zavarok korai, szubklinikai állapotban való felderítésére.

Az ülésen Kovács Melinda, az MTA rendes tagja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzora, Kovács Ferenc lánya két emberöltőn átívelő történetet ismertetett. Édesapja vezetésével alakult meg 1965-ben az ÁTE-n az Akadémia által támogatott kutatócsoport a táplálékláncba bekerülő toxikus anyagok élettani veszélyeinek kísérletes munkán alapuló feltárására.

A kutatócsoport – vezetőjével együtt – 1990-től a Pannon Agrártudományi Egyetemen Állattenyésztési és Állathigiéniai Kutatócsoport néven folytatta tevékenységét.

Kovács Melinda az édesapja által megalapított akadémiai kutatócsoportban elkezdett munka irányítását folytatja
Kovács Melinda az édesapja által megalapított akadémiai kutatócsoportban elkezdett munka irányítását folytatja
A kaposvári Állattenyésztési Kar kiváló állatkísérletes lehetőségeket nyújtott a kutatáshoz. 1996-ban Horn Péter akadémikus vette át a vezetést, akinek a közreműködésével egyedülálló lehetőség nyílt a nem invazív képalkotó eljárások bevezetésére a diagnosztikában. Kovács Melinda 2012-től vezeti a szellemi műhelyt, amely ma Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport néven működik. Nagy örömükre szolgál, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2022 és 2027 között is finanszírozza a tevékenységüket, munkát és perspektívát nyújtva hat fiatal kutatónak.

Az akadémikus rámutatott arra, hogy a mikotoxinok elleni küzdelem multidiszciplináris összefogást követel, mivel kártételük a teljes élelmiszerláncot érinti. A hangsúly a megelőzésen van, amelynek kulcselemei a nemesítés, az agrotechnika és a növényvédelem.

Mivel a legnagyobb fegyelem mellett sem csökkenthető a mikotoxin-tartalom nullára, azért nagyon fontos a hatások megismerése és a szennyezettségnek a tolerálható szint alatt tartása.

Bizton állíthatjuk tehát, hogy a Kovács Ferenc által kezdeményezett kutatások mindig munkát adnak az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szakembereknek.

A tanszék ma 5 kötelező és két fakultatív tárgyat oktat és részt vesz a posztgraduális képzésben is. Könyves László tanszékvezető egyetemi docens előadásában 11 főbb kutatási területet ismertetett, majd elmondta, hogy pályázati forrásokból szinte teljes egészében kicserélődött az atomspektroszkópiai laboratóriumuk műszerparkja. Vannak klasszikus, grafit és lángatomabszorpciós készülékeik, munkába állt egy higanymeghatározó készülék és egy nagy pontosságú elemanalitikára képes tömegspektrométer. Köszönetet mondott mindenkinek, név szerint Sótonyi Péter rektornak a 160 millió forintos beruházás megvalósításához nyújtott segítségért.

Balázs Gusztáv

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.