Back to top

Kovács Ferenc tudományos öröksége

A száz éve született Kovács Ferenc (1921–2015) akadémikust, az Állatorvostudományi Egyetem hajdani rektorát a One Health – Egy az egészség megközelítés egyik úttörőjeként mutatta be a tiszteletére május 19-én rendezett budapesti tudományos ülésen Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke és Jörg Hartung, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság (ISAH) elnöke.

Az előadások után megkoszorúzták a tudós mellszobrát az egyetem parkjában, majd átadták az Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika atomspektroszkópiai laboratóriumának új eszközeit.

Az ülés első előadója, Sótonyi Péter, az ÁTE rektora Kovács Ferenc hatalmas ívű, kivételesen aktív pályáját méltatta, amely szakterületén meghatározta a XX. század második felét és századunk kezdetét is.

Sótonyi Péter: Kovács Ferenc a One Health megközelítés egyik úttörője volt
Sótonyi Péter: Kovács Ferenc a One Health megközelítés egyik úttörője volt
A Somogyszentpálon, földműves családba született ifjú 1948-ban nyert felvételt a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karára, majd 1952-ben szerzett summa cum laude minősítéssel doktori oklevelet. Munkáját Mócsy János akadémikus meghívására a Belgyógyászati tanszéken és klinikán kezdte, ahol kitűnt imponáló magabiztosságával, határozott viselkedésével, hihetetlen tárgyi tudásával és a későbbi életét is meghatározó fantasztikus szintetizáló képességével. A májmételykór gyógykezelésére kidolgozott eljárása világszabadalommá vált. 1961-ben az állathigiéniai csoport vezetésével bízták meg, majd 1962-ben tanszékvezetői, 1964-ben egyetemi tanári kinevezést kapott az Állathigiéniai tanszéken. Klímalaboratóriumokat alakított ki, akadémiai kutatócsoportot hozott létre, tudományos iskolákat alapított.

Több mint negyedszázadon át volt tagja az egyetem vezetésének, ebből három cikluson, 12 éven keresztül rektora.

A neve fémjelzi az egyetem nagy rekonstrukcióját, az új épületek átadását, a kollégium avatását. A beruházások mellett azonban a fő hangsúlyt a szellemi építkezésre helyezte. Szorgalmazta a tudományos eredmények publikálását. Az idén századik életévét betöltött Lami Gyula professzorral együtt létrehozta a szakállatorvos-képzést és elindította a német nyelven történő állatorvosképzést, ami alapja lett az angol nyelvű képzésnek.

1990-től az MTA Agrártudományok Osztályának elnökhelyetteseként, majd elnökeként szervezte és koordinálta hihetetlen empátiás készséggel a tudományos bizottságok munkáját.

Balázs Ervin: a tudós több mint 300 publikációja jelent meg szaklapokban
Balázs Ervin: a tudós több mint 300 publikációja jelent meg szaklapokban

Balázs Ervin akadémikus előadásának bevezetőjében elmondta, hogy az Agrártudományok Osztálya mindig nagy elismeréssel fogadta tagjai sorába az állatorvosokat.

Kovács Ferenc kutatói tevékenységéből kiemelte a hígtrágykezelés technológiai rendszereinek fejlesztéséhez való hozzájárulását, amely a nagyüzemi állattartásra történő áttéréskor elősegítette a környezetvédelmi szempontok érvényesülését. Az 1980-as években az élelmiszerlánc környezetbiztonsági, élelmiszer-biztonsági és humán egészségügyi vonatkozásait kezdte vizsgálni az állathigiénia területén, így vált egyik megalapozójává napjaink világszerte elterjedő Egy az egészség – One Health szemléletének.

Tudományos teljesítményét jellemzi, hogy több mint 300 közleménye jelent meg idegen nyelvű hazai vagy nemzetközi szaklapokban. 1976-ban az MTA levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. 1987-ben egyik főszervezője volt az egyetem fennállásának 200. évfordulóját ünneplő eseményeknek, amikor is Budapestre látogatott az Állatorvosi Világszövetség elnöke, a világ első állatorvosi főiskolájának képviselője Lyonból, valamint az Egyesült Államok főállatorvosa.

Kovács Ferenc 1990-től a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán folytatta munkáját.

A szobrot négy évvel ezelőtt állították fel az István utcai kampuszon
A szobrot négy évvel ezelőtt állították fel az István utcai kampuszon
Jörg Hartung, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság (ISAH) elnöke, a Hannoveri Állatorvostudományi Egyetem professzora elmondta, Kovács Ferenc az 1950-es évek közepétől figyelemmel kísérte a nagyüzemi állattenyésztés koncentrációját és specializálódását. A jelentős gazdasági károkat okozó multifaktoriális termelési betegségek növekvő gyakoriságából arra a következtetésre jutott, hogy szükség van egy olyan tudományágra az állatorvosképző intézményekben, amely kimondottan a betegségek megelőzésével foglalkozik, és támogatja az állategészségügyet, valamint -jóllétet, és a legjobb, ha erre egy nemzetközi szervezet is létrejön, amely a tudás, az ötletek és a készségek cseréjét szolgálja. Az egyesület alapítását Kovács Ferenc 1967-ben kezdeményezte. Azért választotta az állathigiénia nevet, mert ez a fogalom összekapcsolja az emberi, állati és környezeti egészséget, ami ma a One Health koncepcióban jelenik meg.

A társaság egyedülálló küldetése azon az elven alapul, hogy az állatokat körülvevő környezeti tényezőknek az állatok egészségére, jóllétére és viselkedésére gyakorolt hatásának megértése révén megelőzzük a betegségeket,

ahogyan azt Kovács professzor és a társaság többi alapítója lefektette, hangsúlyozta Jörg Hartung. Az olyan új technológiák megjelenése, mint a precíziós állattenyésztés, a szennyező anyagok érzékelésével és az állatok érzelmi állapotának mérésére szolgáló digitális eszközökkel új kutatási horizontok nyíltak meg az állatok és a környezet jobb megértése érdekében. Az ISAH októberben már a 20. kongresszusát tartja Berlinben. A szervezetnek jelenleg 52 ország a tagja.

Jörg Hartung: a professzor kezdeményezésére alapított Nemzetközi Állathigiéniai Társaság ősszel már a 20. konferenciáját tartja
Jörg Hartung: a professzor kezdeményezésére alapított Nemzetközi Állathigiéniai Társaság ősszel már a 20. konferenciáját tartja

Rafai Pál professor emeritus videofelvételre rögzített előadásában az Állathigiéniai tanszék első ötven évét foglalta össze. Kifejtette, hogy a nagyüzemi állattartó telepeken végzett vizsgálatok tudatosították, mennyire hiányosak a környezetélettani ismeretek. Erre a kihívásra válaszolva építették meg 1967-ben Közép-Európa első klímalaboratóriumát, amit 6 évvel később egy újabb létesítmény követett. Az ezekben végzett kutatások nemzetközileg is elismert megállapításokhoz vezettek a környezeti hőmérséklet, a páratartalom és légsebesség újszülött és növendék malacok, tyúkfélék, nyulak és bárányok anyagcseréjére gyakorolt hatásairól.

Brydl Endre professor emeritus az anyagforgalmi vizsgálatok megteremtője volt a tanszéken.

Előadásában ismertette, hogy a szarvasmarha-állomány termelését, egészségi állapotát befolyásoló tényezők közül a genetika 20, a tartás 30, a takarmányozás 50 százalékos szerepet tölt be, azaz a környezet „felelős” a 80 százalékért. Az anyagcsereprofil-vizsgálat megbízható, pontos eszköz a takarmányozási hibák okozta anyagforgalmi zavarok korai, szubklinikai állapotban való felderítésére.

Az ülésen Kovács Melinda, az MTA rendes tagja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzora, Kovács Ferenc lánya két emberöltőn átívelő történetet ismertetett. Édesapja vezetésével alakult meg 1965-ben az ÁTE-n az Akadémia által támogatott kutatócsoport a táplálékláncba bekerülő toxikus anyagok élettani veszélyeinek kísérletes munkán alapuló feltárására.

A kutatócsoport – vezetőjével együtt – 1990-től a Pannon Agrártudományi Egyetemen Állattenyésztési és Állathigiéniai Kutatócsoport néven folytatta tevékenységét.

Kovács Melinda az édesapja által megalapított akadémiai kutatócsoportban elkezdett munka irányítását folytatja
Kovács Melinda az édesapja által megalapított akadémiai kutatócsoportban elkezdett munka irányítását folytatja
A kaposvári Állattenyésztési Kar kiváló állatkísérletes lehetőségeket nyújtott a kutatáshoz. 1996-ban Horn Péter akadémikus vette át a vezetést, akinek a közreműködésével egyedülálló lehetőség nyílt a nem invazív képalkotó eljárások bevezetésére a diagnosztikában. Kovács Melinda 2012-től vezeti a szellemi műhelyt, amely ma Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport néven működik. Nagy örömükre szolgál, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2022 és 2027 között is finanszírozza a tevékenységüket, munkát és perspektívát nyújtva hat fiatal kutatónak.

Az akadémikus rámutatott arra, hogy a mikotoxinok elleni küzdelem multidiszciplináris összefogást követel, mivel kártételük a teljes élelmiszerláncot érinti. A hangsúly a megelőzésen van, amelynek kulcselemei a nemesítés, az agrotechnika és a növényvédelem.

Mivel a legnagyobb fegyelem mellett sem csökkenthető a mikotoxin-tartalom nullára, azért nagyon fontos a hatások megismerése és a szennyezettségnek a tolerálható szint alatt tartása.

Bizton állíthatjuk tehát, hogy a Kovács Ferenc által kezdeményezett kutatások mindig munkát adnak az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szakembereknek.

A tanszék ma 5 kötelező és két fakultatív tárgyat oktat és részt vesz a posztgraduális képzésben is. Könyves László tanszékvezető egyetemi docens előadásában 11 főbb kutatási területet ismertetett, majd elmondta, hogy pályázati forrásokból szinte teljes egészében kicserélődött az atomspektroszkópiai laboratóriumuk műszerparkja. Vannak klasszikus, grafit és lángatomabszorpciós készülékeik, munkába állt egy higanymeghatározó készülék és egy nagy pontosságú elemanalitikára képes tömegspektrométer. Köszönetet mondott mindenkinek, név szerint Sótonyi Péter rektornak a 160 millió forintos beruházás megvalósításához nyújtott segítségért.

Balázs Gusztáv

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

A hétvégén rendezik meg a Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztivált Szolnokon

Haltelepítés, horgász- illetve főzőverseny, hazai és nemzetközi halételek bemutatója és kóstolója, valamint több színpadi program várja a látogatókat a kilencedik Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztiválon szeptember 24-én és 25-én Szolnokon, a Tisza partján, a gyaloghíd környékén és a Tiszai hajósok terén - olvasható a szervező Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. közleményében.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában

Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról - írta a The Guardian című brit lap.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.