Back to top

35 ezer hegyközségi tagért dolgozik minden nap a HNT

A szőlő-bor ágazat legfontosabb szervezete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) három évtizede képviseli a szakma érdekeit. Köztestületként nem csak a hazai szakemberek érdekei, hanem az uniós előírásoknak megfelelően végzi munkáját. Az elmúlt időszakban több válságot is megélt ágazatról tartottak sajtótájékoztatót és háttérbeszélgetést az ágazatot meghatározó kérdésekről.

Brazsil Dávid, a HNT főtitkára kiemelte, a 2016-ben elfogadott ágazati stratégia szakmai egyeztetéssel készült el, amit a 2020-ban megjelent koronavírus, majd az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai késztettek megtorpanásra.

A HORECA szektor leállása és az energiaárak drasztikus emelkedésének következményei az ágazatot sem kerülték el. Ennek hatását a kormány által biztosított járulékmentesség és hitelprogramok enyhítették.

Ehhez jött a készleteket csökkentő zöldszüret, a krízislepárlás, s az ágazat egyedülálló támogatása, amit szőlőművelésre vehettek fel.

A háttérbeszélgetés résztvevői: Pál Sándor, a HNT pénzügykért felelős alelnöke, Tarpataki Tamás, az AM agrárpiacért felelős államtitkára, Légli Ottó, a HNT elnöke, Brazsil Dávid, a HNT főtitkára és Frittmann János, a HNT szakmaközi ügykért felelős alelnök
A háttérbeszélgetés résztvevői: Pál Sándor, a HNT pénzügykért felelős alelnöke, Tarpataki Tamás, az AM agrárpiacért felelős államtitkára, Légli Ottó, a HNT elnöke, Brazsil Dávid, a HNT főtitkára és Frittmann János, a HNT szakmaközi ügykért felelős alelnök

Eközben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sem maradt tétlen, megszervezték a Palackposta 2020 kampányt, hírleveleken, FB bejegyzéseken keresztül tájékoztatták az érdeklődőket.

A hosszútávú gondolkodás fontos lépése volt a Szakmaközi Bormarketing Bizottság és a Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottság életre hívása, melyek munkája – ha nem is látványosan, de – alapvetően határozza meg az ágazat jövőjét.

Ugyanakkor tevékenységük láthatóbb részét képezi az előkészítés alatt álló érzékszervi bírálat reformja, illetve a nagy kereskedelmi láncokkal megkezdett párbeszéd. A bormarketing terv kidolgozás alatt áll, ám az mindenképpen elmondható, hogy az elkövetkező három évben, a borászatok által befizetett 750 millió forint mellé az állam is 1,75 milliárd forintot tesz. Ez a 2,5 milliárdnyi összeg pedig már szélesebb ajtót nyit a bormarketing számára.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a HNT révén speciális köztestület jött létre, mely a szakma 100 százalékát lefedi. Különleges felhatalmazással rendelkeznek, amit az unió is támogat, más területekkel ellentétben a mezőgazdaságban a horizontális együttműködés mellett a vertikális kapcsolódásokra is lehetőség van, ami kiesik a kartell tevékenység alól.

A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, a munkaerő költségeinek – illetve hiányának – elszabadulása miatt egyre inkább a gépesítésre támaszkodhatnak a szőlőtermelők. Ezen a területen viszont a mérethatékonyság kérdése merül fel.

A hazai 65 ezer hektárnyi területre még mindig 35 ezer termelő jut, ami jelzi az elaprózódottságunkat. Ennek ellenére a magyar szőlőültetvények 60-80 százalékán folyik gépi szüret. Míg hazánkban 400-500 óra élőmunkaerő igénye van egy hektárnak, ez például Új-Zélandon 120 óra körül alakul.

Sokakat foglalkoztat az unióban zajló borjogi változások kérdése. Úgy tűnik, mintha gazdasági területről inkább a fogyasztói, egészségügyi oldalra kerülne át, ahol nem összességében a bor, hanem az alkohol jelenti az igazodási pontot. Azt mindenki elismeri, hogy a címkéken már a XXI. századi elvárásoknak megfelelően kell tájékoztatni a fogyasztót, de nem lehet több, mint húsz nyelven feltüntetni az információt. Erre még a nagy, többmilliós palackszámot forgalmazó kereskedelmi láncok sem vállalkoznak. Ritkán esik meg, hogy egy étteremben a rendelt bor mellé kíváncsiak lennének a kalória értékre vagy a hisztamin tartalomra. Szóba jöhetnek újszerű megoldások, mint például a QR-kód vagy vonalkód, amelynek elfogadtatásáért Brüsszelben a magyar delegáció is letette voksát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az alkohol gyógyszer... (...is lehet)

Jó mentség is lehet egy kis tivornya után, hogy az alkohol gyógyít(hat) is. Az alkoholnak számos élettani hatása van, ám leggyakrabban a negatívakról esik szó. Az alkohol előnyös élettani hatásait régóta alkalmazták a gyógyászatban. Gondoljunk csak a külsőleg, bőrfelületen hasznos fertőtlenítő hatására, de ugyanez érvényesülhet torok öblögetőként alkalmazva.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Csakazértis: ökogazdaság Vadnán

A Csakazértis Vadnai Bor- és Ökogazdaság a fejlesztés eredményeként egy modern technológiával rendelkező kisüzem született meg, mintegy példát mutatva a helyieknek. A szőlőfeldolgozó- és borászati üzem létrehozása a térségben hiánypótló tevékenység. 

Az aszály ellenére jó éve lehet a francia borászatoknak

A hőhullámok és az aszály ellenére jobb borévre számítanak a tavalyinál Franciaországban, a mezőgazdasági minisztérium szerint a bortermelés idén várhatóan 13-21 százalékkal 42,6-45,6 millió hektoliterre emelkedik.

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

A világ legjobb bor(fel)ismerői

Igaz, a hír még tavaly ősszel látott napvilágot, ám a magyar Sommelier Szövetség invitálására a közelmúltban a Molinári Kávézóban a 2021-ben borfelismerő világbajnoki címet szerzett magyar csapat tagjai tartottak beszámolót a versenyről, valamint a részvevők is bekapcsolódhattak egy tesztelő feladat megoldásába.

Korszerű gépek a szőlőben

A VitiCoop Kft. szervezésében 2019. óta minden év júliusában megrendezik Magyarország legnagyobb gyakorlati szőlészeti gépbemutatóját. A szőlészeti gépek kiállítása és gyakorlati bemutatója mellett idén növényvédelmi, tápanyagellátási technológiák ismertetésére is sor került.

Indulnak a Tokaji Borongolók

Tokajbusz elnevezéssel speciális buszjáratokat indít a hétvégétől a Volánbusz, segítve a borturizmust Tokaj-Hegyalján.