Brazsil Dávid, a HNT főtitkára kiemelte, a 2016-ben elfogadott ágazati stratégia szakmai egyeztetéssel készült el, amit a 2020-ban megjelent koronavírus, majd az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai késztettek megtorpanásra.
Ehhez jött a készleteket csökkentő zöldszüret, a krízislepárlás, s az ágazat egyedülálló támogatása, amit szőlőművelésre vehettek fel.
Eközben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sem maradt tétlen, megszervezték a Palackposta 2020 kampányt, hírleveleken, FB bejegyzéseken keresztül tájékoztatták az érdeklődőket.
Ugyanakkor tevékenységük láthatóbb részét képezi az előkészítés alatt álló érzékszervi bírálat reformja, illetve a nagy kereskedelmi láncokkal megkezdett párbeszéd. A bormarketing terv kidolgozás alatt áll, ám az mindenképpen elmondható, hogy az elkövetkező három évben, a borászatok által befizetett 750 millió forint mellé az állam is 1,75 milliárd forintot tesz. Ez a 2,5 milliárdnyi összeg pedig már szélesebb ajtót nyit a bormarketing számára.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a HNT révén speciális köztestület jött létre, mely a szakma 100 százalékát lefedi. Különleges felhatalmazással rendelkeznek, amit az unió is támogat, más területekkel ellentétben a mezőgazdaságban a horizontális együttműködés mellett a vertikális kapcsolódásokra is lehetőség van, ami kiesik a kartell tevékenység alól.
A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, a munkaerő költségeinek – illetve hiányának – elszabadulása miatt egyre inkább a gépesítésre támaszkodhatnak a szőlőtermelők. Ezen a területen viszont a mérethatékonyság kérdése merül fel.
Sokakat foglalkoztat az unióban zajló borjogi változások kérdése. Úgy tűnik, mintha gazdasági területről inkább a fogyasztói, egészségügyi oldalra kerülne át, ahol nem összességében a bor, hanem az alkohol jelenti az igazodási pontot. Azt mindenki elismeri, hogy a címkéken már a XXI. századi elvárásoknak megfelelően kell tájékoztatni a fogyasztót, de nem lehet több, mint húsz nyelven feltüntetni az információt. Erre még a nagy, többmilliós palackszámot forgalmazó kereskedelmi láncok sem vállalkoznak. Ritkán esik meg, hogy egy étteremben a rendelt bor mellé kíváncsiak lennének a kalória értékre vagy a hisztamin tartalomra. Szóba jöhetnek újszerű megoldások, mint például a QR-kód vagy vonalkód, amelynek elfogadtatásáért Brüsszelben a magyar delegáció is letette voksát.