Back to top

35 ezer hegyközségi tagért dolgozik minden nap a HNT

A szőlő-bor ágazat legfontosabb szervezete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) három évtizede képviseli a szakma érdekeit. Köztestületként nem csak a hazai szakemberek érdekei, hanem az uniós előírásoknak megfelelően végzi munkáját. Az elmúlt időszakban több válságot is megélt ágazatról tartottak sajtótájékoztatót és háttérbeszélgetést az ágazatot meghatározó kérdésekről.

Brazsil Dávid, a HNT főtitkára kiemelte, a 2016-ben elfogadott ágazati stratégia szakmai egyeztetéssel készült el, amit a 2020-ban megjelent koronavírus, majd az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai késztettek megtorpanásra.

A HORECA szektor leállása és az energiaárak drasztikus emelkedésének következményei az ágazatot sem kerülték el. Ennek hatását a kormány által biztosított járulékmentesség és hitelprogramok enyhítették.

Ehhez jött a készleteket csökkentő zöldszüret, a krízislepárlás, s az ágazat egyedülálló támogatása, amit szőlőművelésre vehettek fel.

A háttérbeszélgetés résztvevői: Pál Sándor, a HNT pénzügykért felelős alelnöke, Tarpataki Tamás, az AM agrárpiacért felelős államtitkára, Légli Ottó, a HNT elnöke, Brazsil Dávid, a HNT főtitkára és Frittmann János, a HNT szakmaközi ügykért felelős alelnök
A háttérbeszélgetés résztvevői: Pál Sándor, a HNT pénzügykért felelős alelnöke, Tarpataki Tamás, az AM agrárpiacért felelős államtitkára, Légli Ottó, a HNT elnöke, Brazsil Dávid, a HNT főtitkára és Frittmann János, a HNT szakmaközi ügykért felelős alelnök

Eközben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sem maradt tétlen, megszervezték a Palackposta 2020 kampányt, hírleveleken, FB bejegyzéseken keresztül tájékoztatták az érdeklődőket.

A hosszútávú gondolkodás fontos lépése volt a Szakmaközi Bormarketing Bizottság és a Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottság életre hívása, melyek munkája – ha nem is látványosan, de – alapvetően határozza meg az ágazat jövőjét.

Ugyanakkor tevékenységük láthatóbb részét képezi az előkészítés alatt álló érzékszervi bírálat reformja, illetve a nagy kereskedelmi láncokkal megkezdett párbeszéd. A bormarketing terv kidolgozás alatt áll, ám az mindenképpen elmondható, hogy az elkövetkező három évben, a borászatok által befizetett 750 millió forint mellé az állam is 1,75 milliárd forintot tesz. Ez a 2,5 milliárdnyi összeg pedig már szélesebb ajtót nyit a bormarketing számára.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a HNT révén speciális köztestület jött létre, mely a szakma 100 százalékát lefedi. Különleges felhatalmazással rendelkeznek, amit az unió is támogat, más területekkel ellentétben a mezőgazdaságban a horizontális együttműködés mellett a vertikális kapcsolódásokra is lehetőség van, ami kiesik a kartell tevékenység alól.

A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, a munkaerő költségeinek – illetve hiányának – elszabadulása miatt egyre inkább a gépesítésre támaszkodhatnak a szőlőtermelők. Ezen a területen viszont a mérethatékonyság kérdése merül fel.

A hazai 65 ezer hektárnyi területre még mindig 35 ezer termelő jut, ami jelzi az elaprózódottságunkat. Ennek ellenére a magyar szőlőültetvények 60-80 százalékán folyik gépi szüret. Míg hazánkban 400-500 óra élőmunkaerő igénye van egy hektárnak, ez például Új-Zélandon 120 óra körül alakul.

Sokakat foglalkoztat az unióban zajló borjogi változások kérdése. Úgy tűnik, mintha gazdasági területről inkább a fogyasztói, egészségügyi oldalra kerülne át, ahol nem összességében a bor, hanem az alkohol jelenti az igazodási pontot. Azt mindenki elismeri, hogy a címkéken már a XXI. századi elvárásoknak megfelelően kell tájékoztatni a fogyasztót, de nem lehet több, mint húsz nyelven feltüntetni az információt. Erre még a nagy, többmilliós palackszámot forgalmazó kereskedelmi láncok sem vállalkoznak. Ritkán esik meg, hogy egy étteremben a rendelt bor mellé kíváncsiak lennének a kalória értékre vagy a hisztamin tartalomra. Szóba jöhetnek újszerű megoldások, mint például a QR-kód vagy vonalkód, amelynek elfogadtatásáért Brüsszelben a magyar delegáció is letette voksát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rizling Vakáció: Főszerepben a badacsonyi Olaszrizling

Az eddigiekkel összhangban, október 14-16 között folytatódik a közel egy évtizedes múlttal rendelkező Bortriatlon, amelynek idei harmadik állomásában a Kárpát-medence legelterjedtebb fehér szőlőfajtája, az Olasz rizling kerül fókuszba. A Rizling Vakáció program keretén belül 10 helyszínen, számtalan meglepetéssel, boros játékkal, ínycsiklandó ételekkel és kiváló borokkal várják a látogatókat.

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sopron csak egy lépésnyire van

Egymás megismerését szolgálta a közelmúltban szervezett „határ menti” tanulmányút. A Soproni Borút Egyesület borászai, a borvidék szakmai szervezetei színes programmal várták a szakújságírókat.

Egyre erősebb a magyar borászati ágazat

Az országnak minden adottsága megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű borokat állíthassunk elő a kiváló magyar szőlőfélékből - jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Fritz Birtok ünnepélyes üzemavatóján, csütörtökön, Szekszárdon.

Biztatónak ígérkezik a hajtatás őszi fordulója

A kárpátaljai piacokon a tavalyi ár öt-hatszorosáért sikerült értékesíteni a salátának való uborkát, a paradicsomot szintén, így nem csoda, hogy a fóliás zöldségtermesztők közül aki él és mozog, az már nyár közepén megkezdte az őszi forduló munkálatait. Az ügyesebbek első tételei már augusztus végén, szeptember elején a fogyasztókhoz kerültek.

Félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a zalai Becsehelyen

Mintegy félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a Zala megyei Becsehelyen, ahol kedden csaknem félszáz fajta bírálatát végezték szakemberek és laikusok; azokat a változatokat keresték, amelyek kereskedelmi forgalomba vagy további feldolgozásra kerülhetnek.