Back to top

35 ezer hegyközségi tagért dolgozik minden nap a HNT

A szőlő-bor ágazat legfontosabb szervezete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) három évtizede képviseli a szakma érdekeit. Köztestületként nem csak a hazai szakemberek érdekei, hanem az uniós előírásoknak megfelelően végzi munkáját. Az elmúlt időszakban több válságot is megélt ágazatról tartottak sajtótájékoztatót és háttérbeszélgetést az ágazatot meghatározó kérdésekről.

Brazsil Dávid, a HNT főtitkára kiemelte, a 2016-ben elfogadott ágazati stratégia szakmai egyeztetéssel készült el, amit a 2020-ban megjelent koronavírus, majd az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai késztettek megtorpanásra.

A HORECA szektor leállása és az energiaárak drasztikus emelkedésének következményei az ágazatot sem kerülték el. Ennek hatását a kormány által biztosított járulékmentesség és hitelprogramok enyhítették.

Ehhez jött a készleteket csökkentő zöldszüret, a krízislepárlás, s az ágazat egyedülálló támogatása, amit szőlőművelésre vehettek fel.

A háttérbeszélgetés résztvevői: Pál Sándor, a HNT pénzügykért felelős alelnöke, Tarpataki Tamás, az AM agrárpiacért felelős államtitkára, Légli Ottó, a HNT elnöke, Brazsil Dávid, a HNT főtitkára és Frittmann János, a HNT szakmaközi ügykért felelős alelnök
A háttérbeszélgetés résztvevői: Pál Sándor, a HNT pénzügykért felelős alelnöke, Tarpataki Tamás, az AM agrárpiacért felelős államtitkára, Légli Ottó, a HNT elnöke, Brazsil Dávid, a HNT főtitkára és Frittmann János, a HNT szakmaközi ügykért felelős alelnök

Eközben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sem maradt tétlen, megszervezték a Palackposta 2020 kampányt, hírleveleken, FB bejegyzéseken keresztül tájékoztatták az érdeklődőket.

A hosszútávú gondolkodás fontos lépése volt a Szakmaközi Bormarketing Bizottság és a Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottság életre hívása, melyek munkája – ha nem is látványosan, de – alapvetően határozza meg az ágazat jövőjét.

Ugyanakkor tevékenységük láthatóbb részét képezi az előkészítés alatt álló érzékszervi bírálat reformja, illetve a nagy kereskedelmi láncokkal megkezdett párbeszéd. A bormarketing terv kidolgozás alatt áll, ám az mindenképpen elmondható, hogy az elkövetkező három évben, a borászatok által befizetett 750 millió forint mellé az állam is 1,75 milliárd forintot tesz. Ez a 2,5 milliárdnyi összeg pedig már szélesebb ajtót nyit a bormarketing számára.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a HNT révén speciális köztestület jött létre, mely a szakma 100 százalékát lefedi. Különleges felhatalmazással rendelkeznek, amit az unió is támogat, más területekkel ellentétben a mezőgazdaságban a horizontális együttműködés mellett a vertikális kapcsolódásokra is lehetőség van, ami kiesik a kartell tevékenység alól.

A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, a munkaerő költségeinek – illetve hiányának – elszabadulása miatt egyre inkább a gépesítésre támaszkodhatnak a szőlőtermelők. Ezen a területen viszont a mérethatékonyság kérdése merül fel.

A hazai 65 ezer hektárnyi területre még mindig 35 ezer termelő jut, ami jelzi az elaprózódottságunkat. Ennek ellenére a magyar szőlőültetvények 60-80 százalékán folyik gépi szüret. Míg hazánkban 400-500 óra élőmunkaerő igénye van egy hektárnak, ez például Új-Zélandon 120 óra körül alakul.

Sokakat foglalkoztat az unióban zajló borjogi változások kérdése. Úgy tűnik, mintha gazdasági területről inkább a fogyasztói, egészségügyi oldalra kerülne át, ahol nem összességében a bor, hanem az alkohol jelenti az igazodási pontot. Azt mindenki elismeri, hogy a címkéken már a XXI. századi elvárásoknak megfelelően kell tájékoztatni a fogyasztót, de nem lehet több, mint húsz nyelven feltüntetni az információt. Erre még a nagy, többmilliós palackszámot forgalmazó kereskedelmi láncok sem vállalkoznak. Ritkán esik meg, hogy egy étteremben a rendelt bor mellé kíváncsiak lennének a kalória értékre vagy a hisztamin tartalomra. Szóba jöhetnek újszerű megoldások, mint például a QR-kód vagy vonalkód, amelynek elfogadtatásáért Brüsszelben a magyar delegáció is letette voksát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

Fordulékony kistraktor „nagytraktoros” érzéssel

Az ültetvényes, szűkített nyomtávú traktorszéria területén a New Holland nagy hagyományokkal és komoly múlttal rendelkezik. Elég csak a magyar szőlőültetvényeket, a gyümölcsösöket nézni, kiderül közkedvelt a márka.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Furmint Február Nagy Kóstoló a Hagyományok Házában

Csaknem száz termelő több mint kétszáz furmintját ízlelhetik meg a látogatók a 13. Furmint Február Nagy Kóstolón február 2-án Budapesten, a Hagyományok Házában.

Kincsek a kiskertből

„A föld szeretete, a kerti munka öröme, a saját magunk termelte zöldség és gyümölcs elveszett értékek. Gyógyszerre és táplálékkiegészítőkre költünk, ahelyett hogy észrevennénk, mi mindent tehetnénk magunkért. Ezért is költöztünk ki a városból, és ezt próbáljuk továbbadni gyermekünknek mintaként” – Kovács Annamária, a Kertem kincsei termékcsalád megálmodója és készítője foglalta össze ekképp ars poeticáját.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Friss évjáratú borokat értékeltek Egerben

Első alkalommal rendezték meg az Egri Csillag Egri Borvidéki Újborverseny január közepén. A megmérettetés lehetőséget nyújtott a reduktív eljárással készített, friss, 2022-es évjáratból származó borok értékelésére.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.