0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

35 ezer hegyközségi tagért dolgozik minden nap a HNT

A szőlő-bor ágazat legfontosabb szervezete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) három évtizede képviseli a szakma érdekeit. Köztestületként nem csak a hazai szakemberek érdekei, hanem az uniós előírásoknak megfelelően végzi munkáját. Az elmúlt időszakban több válságot is megélt ágazatról tartottak sajtótájékoztatót és háttérbeszélgetést az ágazatot meghatározó kérdésekről.

Brazsil Dávid, a HNT főtitkára kiemelte, a 2016-ben elfogadott ágazati stratégia szakmai egyeztetéssel készült el, amit a 2020-ban megjelent koronavírus, majd az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai késztettek megtorpanásra.

A HORECA szektor leállása és az energiaárak drasztikus emelkedésének következményei az ágazatot sem kerülték el. Ennek hatását a kormány által biztosított járulékmentesség és hitelprogramok enyhítették.

Ehhez jött a készleteket csökkentő zöldszüret, a krízislepárlás, s az ágazat egyedülálló támogatása, amit szőlőművelésre vehettek fel.

Eközben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sem maradt tétlen, megszervezték a Palackposta 2020 kampányt, hírleveleken, FB bejegyzéseken keresztül tájékoztatták az érdeklődőket.

A hosszútávú gondolkodás fontos lépése volt a Szakmaközi Bormarketing Bizottság és a Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottság életre hívása, melyek munkája – ha nem is látványosan, de – alapvetően határozza meg az ágazat jövőjét.

Ugyanakkor tevékenységük láthatóbb részét képezi az előkészítés alatt álló érzékszervi bírálat reformja, illetve a nagy kereskedelmi láncokkal megkezdett párbeszéd. A bormarketing terv kidolgozás alatt áll, ám az mindenképpen elmondható, hogy az elkövetkező három évben, a borászatok által befizetett 750 millió forint mellé az állam is 1,75 milliárd forintot tesz. Ez a 2,5 milliárdnyi összeg pedig már szélesebb ajtót nyit a bormarketing számára.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a HNT révén speciális köztestület jött létre, mely a szakma 100 százalékát lefedi. Különleges felhatalmazással rendelkeznek, amit az unió is támogat, más területekkel ellentétben a mezőgazdaságban a horizontális együttműködés mellett a vertikális kapcsolódásokra is lehetőség van, ami kiesik a kartell tevékenység alól.

A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, a munkaerő költségeinek – illetve hiányának – elszabadulása miatt egyre inkább a gépesítésre támaszkodhatnak a szőlőtermelők. Ezen a területen viszont a mérethatékonyság kérdése merül fel.

A hazai 65 ezer hektárnyi területre még mindig 35 ezer termelő jut, ami jelzi az elaprózódottságunkat. Ennek ellenére a magyar szőlőültetvények 60-80 százalékán folyik gépi szüret. Míg hazánkban 400-500 óra élőmunkaerő igénye van egy hektárnak, ez például Új-Zélandon 120 óra körül alakul.

Sokakat foglalkoztat az unióban zajló borjogi változások kérdése. Úgy tűnik, mintha gazdasági területről inkább a fogyasztói, egészségügyi oldalra kerülne át, ahol nem összességében a bor, hanem az alkohol jelenti az igazodási pontot. Azt mindenki elismeri, hogy a címkéken már a XXI. századi elvárásoknak megfelelően kell tájékoztatni a fogyasztót, de nem lehet több, mint húsz nyelven feltüntetni az információt. Erre még a nagy, többmilliós palackszámot forgalmazó kereskedelmi láncok sem vállalkoznak. Ritkán esik meg, hogy egy étteremben a rendelt bor mellé kíváncsiak lennének a kalória értékre vagy a hisztamin tartalomra. Szóba jöhetnek újszerű megoldások, mint például a QR-kód vagy vonalkód, amelynek elfogadtatásáért Brüsszelben a magyar delegáció is letette voksát.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu