Back to top

75 éves a tanszék

A MATE (egykori Kertészeti Egyetem) Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke tanácsüléssel ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. A jeles évforduló jó alkalom volt a számos átszervezést átélt tanszék történetének felidézésére, iskolateremtő munkatárainak méltatására. Oktatók,hajdani diákok,a tanszéken doktorált szakemberek szóltak az oktatásban, kutatásban, szaktanácsadásban betöltött szerepéről.

Múlt nélkül nincs jelen és jövő, emlékeztetett Nyitrainé Sárdy Diána, a Budai Campus főigazgatója Enzt Ferencre, aki 1853-ban megalapította az intézmény jogelődjét, ahol aztán 1947-ben Somos András létrehozta a Zöldségtermesztési Tanszéket. A tanszékkel kapcsolatos személyes gondolataiban pedig az igen fiatal munkatársak szakmai elhivatottságát emelte ki a főigazgató. A 200 százalékos óraterhelés dacára további feladatokat vállalnak a campusért és a képzésért: Göesel András tanszékvezető, Balázs Gábor a soroksári tangazdaság igazgatója, Kappel Noémi  a doktori iskola adminisztratív feladatait viszi a hátán, Szabó Anna pedig éveken át esélyegyenlőségi koordinátorként dolgozott, és kiemelkedő szintű angol nyelvtudásával segíti a docensi meghallgatásokat, 

A résztvevőket először Nyitrainé Sárdy Diána, a Budai Campus főigazgatója köszöntötte
A résztvevőket először Nyitrainé Sárdy Diána, a Budai Campus főigazgatója köszöntötte
Fotó: Boromisza Zsombor

Példát vehetünk róluk, szívvel-lélekkel, hittel dolgoznak a szakmáért, ilyen oktatókra, kutatókra van szüksége az egyetemnek, hogy kellő szaktudással rendelkező kertészmérnököket képezzünk, hangsúlyozta a főigazgató.

A nyugodt, kiegyensúlyozott működéshez állandóság kell, már pedig az egyetem igen sokszor átalakult, kivált az utóbbi 20 évben. A tanszék oktatásért, kutatásért felelős munkatársai azonban kitartottak, és jelenleg a MATE Kertészettudományi Intézet részeként dolgoznak, emlékeztetett Helyes Lajos. A MATE négy campusán működő Kertészettudományi Intézet igazgatója szorosan kötődik a tanszékhez, ahogy mondta: a 75 év alatt a tanszéken dolgozókat néhány kivétellel személyesen ismerte/ismeri, oktatói voltak vagy ő oktatta őket, együtt dolgozott velük.

Az oktatás, kutatás, szaktanácsadás mellett a tanszéknek mindig is kiemelt célkitűzése volt, hogy munkatársai ápolják a kertészeti szaknyelvet, bővítsék a kertészeti szakirodalmat. Az eredmény pedig elismerésre méltó, mintegy 50 szakkönyv született a 75 év alatt a tanszék munkatársainak tollából.

Mintegy 50 szakkönyvet írtak a tanszék munkatársai
Mintegy 50 szakkönyvet írtak a tanszék munkatársai
Fotó: Boromisza Zsombor

A szakkönyvek írásának egyik motorja volt az utóbbi 2-3 évtizedben Terbe István, aki 10 évig vezette a tanszéket, összességében pedig több mint fél évszázadig szolgálta az egyetem működését.

Az ünnepi ülésen elhangzott visszatekintésében a Kertészeti Egyetem és a Zöldség- és Gombatermesztési tanszék életében meghatározó személyekre hívta fel a figyelmet. Az 1853-ban alapított, majd többször átalakított, és száz év elteltével újból önállóan, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött intézményben 1946-ig az általános növénytermesztési tanszéken tantárgyként oktatták a zöldségtermesztést. Abban az évben kapott megbízást a szaktárcától a tanszék megszervezésére Somos András, aki maga is az intézményben szerezte meg az oklevelét. Kollégáival részletes tervet dolgoztak ki a zöldség- és gombatermesztés oktatására, szakkönyveket írtak. Mindössze hárman dolgoztak a tanszéken, a tanszékvezető mellett Angeli Lambert, a neves paprikanemesítő, a csípősségmentes Cecei atyja, és Koródi László, aki a zöldséghajtatást és magtermesztést oktatta. Nyelvtudása és széles körű nemzetközi ismeretsége révén számos országban járt, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználta a hazai zöldséghajtató üzemek termesztechnológiai fejlesztéséhez. Később pedig megszervezte az üzemi szaktanácsadást, szakmérnök-képzést.

A tanszéknek jelenleg is otthont adó A-épület 1951 készült el
A tanszéknek jelenleg is otthont adó A-épület 1951 készült el
Fotó: Rimóczi Irén

A tanszék későbbi, iskolateremtő munkatársai közt említette Terbe István a gyógynövény-termesztésben elévülhetetlen érdemeket szerzett Kerekes Józsefet, Filius Istvánt, a fóliás zöldséghajtatás elindítóját, és Balázs Sándort, aki tanársegédnek érkezett a tanszékre, majd Somos Andás nyugdíjazása után az élére került, és főként a gombatermesztés kutatásában ért el érdemeket. Sok gombatermesztő üzem az ő iskolájában tanult. Nem maradhatott ki a sorból Túri István, aki magas szintre emelte a gyakorlati képzést a soroksári tangazdaságban. Szenzációs érzéke volt a növényekhez, kulcsszerepet játszott a fólia zöldséghajtatás elterjesztésében. Hozzá kötődik az úgynevezett szinkron tanácsadás és a hibridmag-termesztés megszervezése. Paprikafajtái pedig még ma is gazdasági sikereket hoznak a termelőknek.

A tanszéket mindig az oktatás, kutatás, szaktanácsadás hármas egysége jellemezte.

Munkatársai élen jártak a tananyag-készítésben, és négy határon túli iskolában is segítették a kertészképzést. A 60-as évek közepétől soroksári tanüzemben tartották a gyakorlati oktatást, és ott megtermelt termény bevétel is hozott a tanszéknek, ahogyan a megbízásos munkák is. Szinte az összes zöldségfajjal végeztek kísérleteket, de a vezető növény mindig a paprika volt a kutatásban. A technológiai fejlesztésben szintén meghatározó szerepet játszott a tanszék, a gyártók sorban álltak, hogy kipróbálják termékeiket.

Somos András, Koródi László és Túri István már 60-as évek végén megszervezték a zöldségszakos hallgatók hollandiai képzését. Az abban résztevők közül kerültek ki később a hazánkban megtelepedett külföldi cégek vezetői, akik nagyban hozzájárultak a magyar zöldségvetőmag-kereskedelem újjáépítéséhez.

A tanszék a személyi állománya a kezdeti három főről 1980-ra már 47-re bővült, mára viszont újra kis létszámú a kollektíva. Terbe István megköszönte, hogy mai munkatársak e cseppet sem könnyű időszakban is mindent megtesznek a 75 éves tanszék működésének fenntartásáért.

Az ünnepi tortákon Terbe István és Göesel András fújta el a gyertyákat
Az ünnepi tortákon Terbe István és Göesel András fújta el a gyertyákat
Fotó: Boromisza Zsombor

A visszaemlékezés után a tanszéken doktorált három szakember idézte fel, mit adott számukra a tanszék, és ismertette jelenlegim munkáját. Molnár András, a Plant-Art Research Kft. munkatársa a növényvédő szerekkel, új hatóanyagokkal végzett kísérletek módszertani hátteréről tartott előadást. Somosné Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője, a laskatermesztés nehézségei mellett bemutatta saját körforgásos gazdaságukat. Tompos Dániel, a Bayer Crop Science regionális vezetője pedig arra emlékeztetett, hogyan formálta a vetőmagos szakmát a tanszék, és milyen szerepet töltött be a jövő szakembereinek képzésében. A 75 éves jubileumi összejövetelt a tanszékvezető, Geösel András zárta a zöldségágazat helyzetének és tanszék jelenlegi tevékenységének bemutatásával.

Fotó: Boromisza Zsombor

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi történik a testünkkel, ha körtét eszünk?

A körtét évszázadok óta előszeretettel fogyasztják nagyszerű íze és állítólagos egészségügyi előnyei miatt. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcs, amely sós vagy édes receptek része lehet. Ahhoz, hogy a körte minden egészségügyi előnyét élvezhessük, mindenképpen együk meg az egész gyümölcsöt, mivel a magas antioxidáns mennyisége a színes héjában koncentrálódik.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.