Back to top

75 éves a tanszék

A MATE (egykori Kertészeti Egyetem) Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke tanácsüléssel ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. A jeles évforduló jó alkalom volt a számos átszervezést átélt tanszék történetének felidézésére, iskolateremtő munkatárainak méltatására. Oktatók,hajdani diákok,a tanszéken doktorált szakemberek szóltak az oktatásban, kutatásban, szaktanácsadásban betöltött szerepéről.

Múlt nélkül nincs jelen és jövő, emlékeztetett Nyitrainé Sárdy Diána, a Budai Campus főigazgatója Enzt Ferencre, aki 1853-ban megalapította az intézmény jogelődjét, ahol aztán 1947-ben Somos András létrehozta a Zöldségtermesztési Tanszéket. A tanszékkel kapcsolatos személyes gondolataiban pedig az igen fiatal munkatársak szakmai elhivatottságát emelte ki a főigazgató. A 200 százalékos óraterhelés dacára további feladatokat vállalnak a campusért és a képzésért: Göesel András tanszékvezető, Balázs Gábor a soroksári tangazdaság igazgatója, Kappel Noémi  a doktori iskola adminisztratív feladatait viszi a hátán, Szabó Anna pedig éveken át esélyegyenlőségi koordinátorként dolgozott, és kiemelkedő szintű angol nyelvtudásával segíti a docensi meghallgatásokat, 

A résztvevőket először Nyitrainé Sárdy Diána, a Budai Campus főigazgatója köszöntötte
A résztvevőket először Nyitrainé Sárdy Diána, a Budai Campus főigazgatója köszöntötte
Fotó: Boromisza Zsombor

Példát vehetünk róluk, szívvel-lélekkel, hittel dolgoznak a szakmáért, ilyen oktatókra, kutatókra van szüksége az egyetemnek, hogy kellő szaktudással rendelkező kertészmérnököket képezzünk, hangsúlyozta a főigazgató.

A nyugodt, kiegyensúlyozott működéshez állandóság kell, már pedig az egyetem igen sokszor átalakult, kivált az utóbbi 20 évben. A tanszék oktatásért, kutatásért felelős munkatársai azonban kitartottak, és jelenleg a MATE Kertészettudományi Intézet részeként dolgoznak, emlékeztetett Helyes Lajos. A MATE négy campusán működő Kertészettudományi Intézet igazgatója szorosan kötődik a tanszékhez, ahogy mondta: a 75 év alatt a tanszéken dolgozókat néhány kivétellel személyesen ismerte/ismeri, oktatói voltak vagy ő oktatta őket, együtt dolgozott velük.

Az oktatás, kutatás, szaktanácsadás mellett a tanszéknek mindig is kiemelt célkitűzése volt, hogy munkatársai ápolják a kertészeti szaknyelvet, bővítsék a kertészeti szakirodalmat. Az eredmény pedig elismerésre méltó, mintegy 50 szakkönyv született a 75 év alatt a tanszék munkatársainak tollából.

Mintegy 50 szakkönyvet írtak a tanszék munkatársai
Mintegy 50 szakkönyvet írtak a tanszék munkatársai
Fotó: Boromisza Zsombor

A szakkönyvek írásának egyik motorja volt az utóbbi 2-3 évtizedben Terbe István, aki 10 évig vezette a tanszéket, összességében pedig több mint fél évszázadig szolgálta az egyetem működését.

Az ünnepi ülésen elhangzott visszatekintésében a Kertészeti Egyetem és a Zöldség- és Gombatermesztési tanszék életében meghatározó személyekre hívta fel a figyelmet. Az 1853-ban alapított, majd többször átalakított, és száz év elteltével újból önállóan, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött intézményben 1946-ig az általános növénytermesztési tanszéken tantárgyként oktatták a zöldségtermesztést. Abban az évben kapott megbízást a szaktárcától a tanszék megszervezésére Somos András, aki maga is az intézményben szerezte meg az oklevelét. Kollégáival részletes tervet dolgoztak ki a zöldség- és gombatermesztés oktatására, szakkönyveket írtak. Mindössze hárman dolgoztak a tanszéken, a tanszékvezető mellett Angeli Lambert, a neves paprikanemesítő, a csípősségmentes Cecei atyja, és Koródi László, aki a zöldséghajtatást és magtermesztést oktatta. Nyelvtudása és széles körű nemzetközi ismeretsége révén számos országban járt, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználta a hazai zöldséghajtató üzemek termesztechnológiai fejlesztéséhez. Később pedig megszervezte az üzemi szaktanácsadást, szakmérnök-képzést.

A tanszéknek jelenleg is otthont adó A-épület 1951 készült el
A tanszéknek jelenleg is otthont adó A-épület 1951 készült el
Fotó: Rimóczi Irén

A tanszék későbbi, iskolateremtő munkatársai közt említette Terbe István a gyógynövény-termesztésben elévülhetetlen érdemeket szerzett Kerekes Józsefet, Filius Istvánt, a fóliás zöldséghajtatás elindítóját, és Balázs Sándort, aki tanársegédnek érkezett a tanszékre, majd Somos Andás nyugdíjazása után az élére került, és főként a gombatermesztés kutatásában ért el érdemeket. Sok gombatermesztő üzem az ő iskolájában tanult. Nem maradhatott ki a sorból Túri István, aki magas szintre emelte a gyakorlati képzést a soroksári tangazdaságban. Szenzációs érzéke volt a növényekhez, kulcsszerepet játszott a fólia zöldséghajtatás elterjesztésében. Hozzá kötődik az úgynevezett szinkron tanácsadás és a hibridmag-termesztés megszervezése. Paprikafajtái pedig még ma is gazdasági sikereket hoznak a termelőknek.

A tanszéket mindig az oktatás, kutatás, szaktanácsadás hármas egysége jellemezte.

Munkatársai élen jártak a tananyag-készítésben, és négy határon túli iskolában is segítették a kertészképzést. A 60-as évek közepétől soroksári tanüzemben tartották a gyakorlati oktatást, és ott megtermelt termény bevétel is hozott a tanszéknek, ahogyan a megbízásos munkák is. Szinte az összes zöldségfajjal végeztek kísérleteket, de a vezető növény mindig a paprika volt a kutatásban. A technológiai fejlesztésben szintén meghatározó szerepet játszott a tanszék, a gyártók sorban álltak, hogy kipróbálják termékeiket.

Somos András, Koródi László és Túri István már 60-as évek végén megszervezték a zöldségszakos hallgatók hollandiai képzését. Az abban résztevők közül kerültek ki később a hazánkban megtelepedett külföldi cégek vezetői, akik nagyban hozzájárultak a magyar zöldségvetőmag-kereskedelem újjáépítéséhez.

A tanszék a személyi állománya a kezdeti három főről 1980-ra már 47-re bővült, mára viszont újra kis létszámú a kollektíva. Terbe István megköszönte, hogy mai munkatársak e cseppet sem könnyű időszakban is mindent megtesznek a 75 éves tanszék működésének fenntartásáért.

Az ünnepi tortákon Terbe István és Göesel András fújta el a gyertyákat
Az ünnepi tortákon Terbe István és Göesel András fújta el a gyertyákat
Fotó: Boromisza Zsombor

A visszaemlékezés után a tanszéken doktorált három szakember idézte fel, mit adott számukra a tanszék, és ismertette jelenlegim munkáját. Molnár András, a Plant-Art Research Kft. munkatársa a növényvédő szerekkel, új hatóanyagokkal végzett kísérletek módszertani hátteréről tartott előadást. Somosné Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője, a laskatermesztés nehézségei mellett bemutatta saját körforgásos gazdaságukat. Tompos Dániel, a Bayer Crop Science regionális vezetője pedig arra emlékeztetett, hogyan formálta a vetőmagos szakmát a tanszék, és milyen szerepet töltött be a jövő szakembereinek képzésében. A 75 éves jubileumi összejövetelt a tanszékvezető, Geösel András zárta a zöldségágazat helyzetének és tanszék jelenlegi tevékenységének bemutatásával.

Fotó: Boromisza Zsombor

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Kovamoszatoktól tanulnak a napelem gyártók

A kovamoszat üvegszerű héja segít a fény energiává alakításában gyenge megvilágítású körülmények között, írja a sciencedaily.com. A módszert jól felhasználhatják a napelem gyártók is, bár valószínűleg hazánkat ez a fejlesztés kevéssé érinti, jelenleg…

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.