0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

75 éves a tanszék

A MATE (egykori Kertészeti Egyetem) Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke tanácsüléssel ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. A jeles évforduló jó alkalom volt a számos átszervezést átélt tanszék történetének felidézésére, iskolateremtő munkatárainak méltatására. Oktatók,hajdani diákok,a tanszéken doktorált szakemberek szóltak az oktatásban, kutatásban, szaktanácsadásban betöltött szerepéről.

Múlt nélkül nincs jelen és jövő, emlékeztetett Nyitrainé Sárdy Diána, a Budai Campus főigazgatója Enzt Ferencre, aki 1853-ban megalapította az intézmény jogelődjét, ahol aztán 1947-ben Somos András létrehozta a Zöldségtermesztési Tanszéket. A tanszékkel kapcsolatos személyes gondolataiban pedig az igen fiatal munkatársak szakmai elhivatottságát emelte ki a főigazgató. A 200 százalékos óraterhelés dacára további feladatokat vállalnak a campusért és a képzésért: Göesel András tanszékvezető, Balázs Gábor a soroksári tangazdaság igazgatója, Kappel Noémi  a doktori iskola adminisztratív feladatait viszi a hátán, Szabó Anna pedig éveken át esélyegyenlőségi koordinátorként dolgozott, és kiemelkedő szintű angol nyelvtudásával segíti a docensi meghallgatásokat, 

Példát vehetünk róluk, szívvel-lélekkel, hittel dolgoznak a szakmáért, ilyen oktatókra, kutatókra van szüksége az egyetemnek, hogy kellő szaktudással rendelkező kertészmérnököket képezzünk, hangsúlyozta a főigazgató.

A nyugodt, kiegyensúlyozott működéshez állandóság kell, már pedig az egyetem igen sokszor átalakult, kivált az utóbbi 20 évben. A tanszék oktatásért, kutatásért felelős munkatársai azonban kitartottak, és jelenleg a MATE Kertészettudományi Intézet részeként dolgoznak, emlékeztetett Helyes Lajos. A MATE négy campusán működő Kertészettudományi Intézet igazgatója szorosan kötődik a tanszékhez, ahogy mondta: a 75 év alatt a tanszéken dolgozókat néhány kivétellel személyesen ismerte/ismeri, oktatói voltak vagy ő oktatta őket, együtt dolgozott velük.

Az oktatás, kutatás, szaktanácsadás mellett a tanszéknek mindig is kiemelt célkitűzése volt, hogy munkatársai ápolják a kertészeti szaknyelvet, bővítsék a kertészeti szakirodalmat. Az eredmény pedig elismerésre méltó, mintegy 50 szakkönyv született a 75 év alatt a tanszék munkatársainak tollából.

A szakkönyvek írásának egyik motorja volt az utóbbi 2-3 évtizedben Terbe István, aki 10 évig vezette a tanszéket, összességében pedig több mint fél évszázadig szolgálta az egyetem működését.

Az ünnepi ülésen elhangzott visszatekintésében a Kertészeti Egyetem és a Zöldség- és Gombatermesztési tanszék életében meghatározó személyekre hívta fel a figyelmet. Az 1853-ban alapított, majd többször átalakított, és száz év elteltével újból önállóan, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött intézményben 1946-ig az általános növénytermesztési tanszéken tantárgyként oktatták a zöldségtermesztést. Abban az évben kapott megbízást a szaktárcától a tanszék megszervezésére Somos András, aki maga is az intézményben szerezte meg az oklevelét. Kollégáival részletes tervet dolgoztak ki a zöldség- és gombatermesztés oktatására, szakkönyveket írtak. Mindössze hárman dolgoztak a tanszéken, a tanszékvezető mellett Angeli Lambert, a neves paprikanemesítő, a csípősségmentes Cecei atyja, és Koródi László, aki a zöldséghajtatást és magtermesztést oktatta. Nyelvtudása és széles körű nemzetközi ismeretsége révén számos országban járt, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználta a hazai zöldséghajtató üzemek termesztechnológiai fejlesztéséhez. Később pedig megszervezte az üzemi szaktanácsadást, szakmérnök-képzést.

A tanszék későbbi, iskolateremtő munkatársai közt említette Terbe István a gyógynövény-termesztésben elévülhetetlen érdemeket szerzett Kerekes Józsefet, Filius Istvánt, a fóliás zöldséghajtatás elindítóját, és Balázs Sándort, aki tanársegédnek érkezett a tanszékre, majd Somos Andás nyugdíjazása után az élére került, és főként a gombatermesztés kutatásában ért el érdemeket. Sok gombatermesztő üzem az ő iskolájában tanult. Nem maradhatott ki a sorból Túri István, aki magas szintre emelte a gyakorlati képzést a soroksári tangazdaságban. Szenzációs érzéke volt a növényekhez, kulcsszerepet játszott a fólia zöldséghajtatás elterjesztésében. Hozzá kötődik az úgynevezett szinkron tanácsadás és a hibridmag-termesztés megszervezése. Paprikafajtái pedig még ma is gazdasági sikereket hoznak a termelőknek.

A tanszéket mindig az oktatás, kutatás, szaktanácsadás hármas egysége jellemezte.

Munkatársai élen jártak a tananyag-készítésben, és négy határon túli iskolában is segítették a kertészképzést. A 60-as évek közepétől soroksári tanüzemben tartották a gyakorlati oktatást, és ott megtermelt termény bevétel is hozott a tanszéknek, ahogyan a megbízásos munkák is. Szinte az összes zöldségfajjal végeztek kísérleteket, de a vezető növény mindig a paprika volt a kutatásban. A technológiai fejlesztésben szintén meghatározó szerepet játszott a tanszék, a gyártók sorban álltak, hogy kipróbálják termékeiket.

Somos András, Koródi László és Túri István már 60-as évek végén megszervezték a zöldségszakos hallgatók hollandiai képzését. Az abban résztevők közül kerültek ki később a hazánkban megtelepedett külföldi cégek vezetői, akik nagyban hozzájárultak a magyar zöldségvetőmag-kereskedelem újjáépítéséhez.

A tanszék a személyi állománya a kezdeti három főről 1980-ra már 47-re bővült, mára viszont újra kis létszámú a kollektíva. Terbe István megköszönte, hogy mai munkatársak e cseppet sem könnyű időszakban is mindent megtesznek a 75 éves tanszék működésének fenntartásáért.

A visszaemlékezés után a tanszéken doktorált három szakember idézte fel, mit adott számukra a tanszék, és ismertette jelenlegim munkáját. Molnár András, a Plant-Art Research Kft. munkatársa a növényvédő szerekkel, új hatóanyagokkal végzett kísérletek módszertani hátteréről tartott előadást. Somosné Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője, a laskatermesztés nehézségei mellett bemutatta saját körforgásos gazdaságukat. Tompos Dániel, a Bayer Crop Science regionális vezetője pedig arra emlékeztetett, hogyan formálta a vetőmagos szakmát a tanszék, és milyen szerepet töltött be a jövő szakembereinek képzésében. A 75 éves jubileumi összejövetelt a tanszékvezető, Geösel András zárta a zöldségágazat helyzetének és tanszék jelenlegi tevékenységének bemutatásával.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu