Back to top

Górcső alatt a borkezelés

A közelmúltban tartott IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia Borászati szekciójában a bor kezelésével kapcsolatos gyakorlati előadások hangzottak el. Újdonságnak számítanak az ioncserélő gyanták, s a borkő stabilizásálása is folyamatosan foglalkoztatják a szakembereket.

Az ioncserélő gyanták helye a borászatban elsősorban a pH, illetve a sav szabályozásában keresendő. Ezen túl a kálcium és kálium ionok stabilizálásában, a borok érzékszervi tulajdonságainak javításában, a kéndioxid és az ecetsav csökkentésében játszanak szerepet. A Borászati szekció nyitó előadásában Szövényi Áron vette végig az ioncserélő berendezések működtetési lépéseit. A MATE tanársegédje kiemelte, ezek a szerkezetek eredetileg a vízlágyítás területéről kerültek át a borászatba, így hasonló a működésük.

Míg a törvény 2019-ig kizárólag finomított mustsűrítmény készítéséhez engedélyezte használatát, ezt követően Brüsszel a kationcserélők alkalmazását lehetővé tette borkőstabilitás biztosításához, illetve savtartalom növeléséhez.

Illusztráció
Illusztráció

A szakember kiemelte, elsősorban kalcium, kálium és nátrium kationokat találunk a borban, amelyek konkurálnak a hidrogén ionokkal. Éppen ezért, ha magasabb a kálium ion a folyadékban – így kevesebb hidrogén van benne –, alacsonyabb a pH, és fordítva. A borkészítés során megfogalmazott cél a titrálható sav alacsony szinten tartása az illat-zamat egyensúly miatt, illetve a mikrobiológiai biztonság érdekében. Tehát a titrálható sav és a pH kéz a kézben járnak.

A finomított mustsűrítmény előállítása során – tisztítás, derítés, ülepítés, szűrést követően – erős kationcserélővel a kationok leválthatók hidrogén ionokra. Következő lépésként közepes-gyenge anioncserélővel a szerves és szervetlen anionok kicserélése következik hidroxidionokra. Ezt követően a hidrogén- és a hidroxidionoktól megtisztított és semlegesített mustot átvezetik egy erős kationcserélőn, ezzel visszaállítva a savtartalmat.

Szövényi Áron rámutatott, kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk az ioncserélő gyanták gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban.

Borkőstabilitás kialakítása során az ioncserélő gyanta a kötésben lévő kalcium és kálium ionokat is megköti.

Vigyázni kell, mert az összes ion eltávolítása 2 pH-t eredményez, ami miatt csökken a bor élvezeti értéke. Éppen ezért érdemes első körben a borok 10-30 százalékát kezelni. Amerikai kísérletek szerint literenként 5 gramm gyantát számolhatunk, miközben arra is kell figyelni, hogy alkoholt is képesek megkötni. A szakember kiemelte, új a technológia, így érthető, hogy a borászok idegenkednek tőle, pedig pofonegyszerű eljárás.

„Az elmúlt évek tapasztalata, hogy pillanatok alatt eltűnik a kén, és illóecetsav jelenik meg”- kezdte előadását Bene Zsuzsanna. A Landmark Tokaj minőségbiztosítási és termékfejlesztési vezetője elmondta, a kihívások közt fontos feladat a Brettanomyces élesztők szaporodásának gátlása. Tapasztalatai szerint a magas alkoholtartalom, a tápanyaghiány, a magas pH és kéndioxid tartalom ellenére egyre nagyobb gondot jelent. Az alkoholos erjedés után, a spontán almasavbomlás előtt vagy a fahordós érlelés során szerepük felerősödik. Megjelentek a kitozánok, melyeket az Aspergillus niger törzsekből állítanak elő, s alkalmazásukkal az ecetsav- és tejsavbaktériumok szaporodását lehet gátolni. A belőlük készült derítőszer használatát az unióban 2014-ben hagyták jóvá. A kitozán a gombák sejtfalának természetes összetevője.

A szakember hangsúlyozta, a borok savszerkezet nem változik meg a kitozános kezelés hatására. Míg a színanyagok tekintetében sincsen eltérés, addig a kezelt bor illatában tisztább és intenzívebb karakterek jelennek meg.

Ugyanezt tapasztalták aszúborok esetében, az eljárás hatására nő a stabilitás, csökken az esetsav, s ezáltal az illósav tartalom, a nem kívánatos aromaanyagok megkötése révén kitisztulnak az illatok és az ízek.

Antal Eszter előadása elején rámutatott, erős szakmai vita övezi a borok ásványos ízét, mint például a petrolosságot, ami főként a Rajnai rizlingre jellemző. A MATE munkatársa kiemelte, a rizlingek - ami alatt hazánkban az Olasz rizlinget, míg a világ más tájain elsősorban a Rajnai rizlinget értjük – csaknem 600 éve vannak jelen a termesztésben. Magyarországon az Olasz rizling termőterülete 3516 hektár, míg a rajnaié 1217 hektár.

A fiatal borok íz- és zamatanyagaiért a viszonylag magas monoterpének, míg az érettebb tételek esetében az illékony norizoprenoidok felelnek.

Az idős borokban megjelenő kerozin vagy petróleum ízekért felelős vegyület az 1,1,6-trimetil-1,2dihidronaftalin (TDN).

A szakember hozzátette, Magyarországon Rajnai rizling borok – és más szőlőfajták borainak – TDN koncentráció vizsgálatával mértékadó módon ez idáig nem foglalkoztak. Ugyanakkor a klímaváltozásnak köszönhetően bármely szőlőfajta bogyóhéjában termelődő karotinoidok mennyiségére is hatással lehet, s ebből következően az érlelés hatására megjelenhet. Egy biztos, a petrolos jelleg az érlelési idővel együtt nő, s a fogyasztói oldalról megosztó tényező.

Éppen ezért Vadasi Tamás korreferátumában igyekezett megoldást kínálni a TDN képződés elkerülésére. A Wesslig Hungary Kft. élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője szerint sikerre vezethet a nagyobb lombfelület meghagyása, az átgondolt hajtásválogatás a nyári időszakban, így árnyékolva a fürtöt. De jó megoldás a tömöttebb fürtű klónok használata, csakúgy, mint a specifikus fajélesztők vagy a parafadugó alkalmazása.

A szakember hozzátette, hogy literenként 70-80 mikrogrammnyi TDN feletti mennyiséget már elutasítanak a fogyasztók.

„A kristályos zavarosodások okozói a kálium és a kálcium ionok. Minden borban végbemenő természetes folyamat”- szögezte le a Nyakas Pincészet főborásza, Nyúlné Pühra Beáta, a borkőstabilitást elemezve hozzátéve, hogy a szőlő nem felejt, visszatükrözi az előző évjáratokat. Előadásához csatlakozott Gardi Gábor, a Cellarius Kft értékesítési ügyfélmenedzsere kiemelve, a bor összetett kolloid rendszer. Az alkoholtartalom növekedésével a kálium és a kalcium ionok oldhatósága csökken. A hűtés jól használható, stabil, de energiaigényes. A metaborkősav alkalmazása átmeneti hatású, annak ajánlható, aki gyorsfogyasztású borokat készít. Az ioncserélő kation gyanta esetében a törvényileg engedélyezett 0,3-es pH csökkentés még nem jelent automatikus borkőstabilitást. Az elektrodialízis drága technológia, hazánkban összesen három eszköz található.

A borok érzékszervi bírálati módszereinek összehasonlító elemzését végezte el Vas-Guld Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Véleménye szerint a profilanalízis (QDA) módszer érzékenyebb a minták közötti különbségtételre, így nagyobb megkülönböztető képessége van. Javaslattételként fogalmazta meg, hogy

a jövőben a QDA módszer, egy speciális borleírás és referenciakészlet kidolgozásával, alkalmas lehet arra, hogy helyettesítse, kiegészítse az általános OIV módszert.

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az emberi tényező mindig magasabb eltérést okoz, mint a műszeres mérések.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Az ünnepek előtt nagyobb forgalom várható a borpiacon is

Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja legjelentősebb bortermelője.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

A jövő vívmányai a mai mezőgazdaságért

A digitalizáció sok mindenben segít, de a valóságtól nem szabad elszakadni. Nem helyettesítik a szakembert, inkább segítőkezet nyújtanak. Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalkozók megfeleljenek a mai kor kihívásainak, versenyképesek legyenek, és – ami nagyon fontos – a fiatalok számára vonzóbbá tegyék az agráriumot, megfelelő életpályát nyújtsanak.