Back to top

Hogyan lett a dzsungel lakó vad baromfiból házityúk?

A rizsből és csirkéből álló ételek tárháza – különösen az ázsiai konyhában – szinte végtelen. Azonban még a séfek sem gondolták volna, hogy milyen szoros kapcsolat van e két fontos alapanyag közt. Egy új kutatás alapján ugyanis rizs nélkül talán sose háziasították volna ezt a baromfit.

Két új régészeti tanulmány arra enged következtetni, hogy több ezer évvel később háziasították a tyúkot, mint korábban gondolták. Csak azután került erre sor, hogy Thaiföldön, vagy egy hozzá közeli délkelet-ázsiai félszigeten a vadon élő bankívatyúk elterjedési területén elkezdtek rizst termeszteni az emberek – mondta Dale Serjeantson, a Southamptoni Egyetem régésze, aki nem vett részt a kutatásokban.

Bankívatyúk tojója
Bankívatyúk tojója
Fotó: Kunalwiki86/Wikimedia Commons

Már Charles Darwin is felvetette, hogy a házityúk őse a bankívatyúk lehet – egy színes, trópusi fácánféle madár – mivel a két állat nagyon hasonlított egymásra. Azonban számára még nehézkes volt ennek bizonyítása. Indiától egészen Kína északi részéig öt változata él a bankívatyúknak, és az ilyen apró csirkecsontok ritka leletek az ásatásokon- írja a Science.

2020-ban 863 élő csirke genomját elemezve megerősítették, hogy a házityúk őse a Gallus gallus spaedicus alfajba tartozó bankívatyúk, ugyanis a vizsgált tyúkok DNS-e ezzel az alfajjal mutatta a legtöbb egyezést.

Ezzel együtt a háziasítás helyszíne is leszűkült Délkelet-Ázsiára. A kutatók javaslatai alapján az első csirkék azok 8 és 11 ezer évvel ezelőttről származó fosszíliák voltak, melyek Kína északi részén és Pakisztánban kerültek elő. Azonban az élő madarak genomjával nem tudták leszűkíteni a háziasítás időablakát – mondta el Ming-Shan Wang genetikus, a santa cruzi Kaliforniai Egyetem posztdoktora, a genetikai tanulmány első szerzője. Az ősi csirke fosszíliákból pedig nem tudtak elég DNS-t kivonni ahhoz, hogy megtalálják a háziasítás közelebbi időpontját. Ezért Joris Peters, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem ős-anatómiai szakértője összefogott Greger Larsonnal, az Oxfordi Egyetem archeobiológusával, aki az állatok háziasításának szakértője.

A páros egy nemzetközi csapatot szervezett arra, hogy elkezdjék a csirkecsontok átfogó újraértékelését, beleértve azok korát, illetve a hozzájuk tartozó adatokat. Ezek a leletek több, mint 600, a világ különböző pontjain található ásatási helyszínekről származnak. Egy külön tanulmányban foglalkozik a csoport az Eurázsia nyugati részéről és Észak-Afrikából származó csirkecsontokkal.

Eredményeik szerint a legöregebb, vélhetően házityúktól származó csontok Thaiföldön kerültek elő, egy Ban Non Wat nevű ásatási területről, ahol a gazdák 3250 és 3650 évvel ezelőtt már rizst termesztettek – írták a tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban.

A csirke és a rizs nem csak a tányéron fér meg egymás mellett
A csirke és a rizs nem csak a tányéron fér meg egymás mellett
Fotó: Pixabay

A földművesek számtalan, a Gallus nemzetségbe tartozó fiatal példányt ástak el más háziállatokkal együtt, mint síron túli ajándékokat. Több bizonyíték is arra utal, hogy ezek a szárnyasok már nem a vad bankívatyúkok, hanem azok háziasított utódai voltak.

A kutatók szerint a rizsszemek vonzották a fiatal bankívatyúkokat a rizsföldek közelébe, ahol azok a földek szélén húzódó sűrűben fészkeltek, és lassan megszokták az ember közelségét.

Ahogy a kutatók lassan felfedték a csirkecsontok útját Ázsián keresztül a Közel-Keletig és Afrikáig, meglepő összefüggést találtak a száraz technológiás rizs-, köles-, és egyéb gabonák termesztése és a tyúkok megjelenése közt. Ezek a baromfik 3000 évvel ezelőtt jelentek meg Kína északi részén és Indiában, és mintegy 2800 évvel ezelőtt a Közép-Keleten és Afrika északkeleti részén. Az ennél korábbi tyúkoknak tulajdonított leletek a tudósok szerint nem voltak „tökéletesek”, mert vagy nem házityúkoktól származtak, vagy a koruk volt rosszul meghatározva.

Ahhoz, hogy megtudják, mikor érkeztek az első tyúkok Európába, a csapat egy része maga is újra meghatározta a 23 legkorábbinak titulált lelet korát Európából és Ázsiából.

Az első európai csirkék egy etruszk ásatási helyszínről kerültek elő Olaszországban, melyek kora 2800 év

– írják az Antiquity című tudományos lapban megjelent cikkükben.

Bankívatyúk kakasa
Bankívatyúk kakasa
Fotó: Savi.odl/Wikimedia Commons

Ezt az eredményt más történelmi feljegyzések is megerősítik, beleértve magát a Bibliát. „A csirkékről nem esik szó az Ótestamentumban” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Naomi Sykes, az Exeteri Egyetem régésze. „Azonban az Újtestamentumban már színre lépnek.”

Nagyjából 1000 évre volt szükség arra, hogy a házityúk eljusson Britannia északi részeire (a rómaiaknak köszönhetően), illetve Skandináviába és Izlandra. A szubtrópusi elterjedésű madárnak valószínűleg alkalmazkodnia kellett a hűvösebb időjáráshoz, mondta el Julia Best, a Cardiff Egyetem régésze, aki mindkét tanulmányban részt vett.

Az azonban, hogy közkedvelt étel váljon a háziasított bankívatyúkból, viszonylag újkeletű.

Eredetileg exotikus háziállatokként kezelték a csirkéket az emberek, színes tollaik és kora reggeli kukorékolásuk miatt – erre utalnak a korabeli műalkotásokon megjelenő tyúkok Sykes szerint.

Ezek a madarak kisebbek voltak, tette hozzá, és így nem voltak jelentős húsforrásként. Azonban úgy tűnik, hogy 500 évvel azután, hogy egy új területen megjelentek a baromfik, el is vesztették a különleges háziállat státuszukat, és közönséges élelmiszerforrássá váltak.

Ezek a tanulmányok megmutatják, hogy „a háziasított csirkék elterjedése egy jóval későbbi esemény, mint azt korábban gondolták” – mondja Masaki Eda, a Hokkaido Egyetem kihalt állatokkal foglalkozó régésze. Azonban arra is rámutatott, hogy szívesen látna egy olyan tanulmányt, mely megerősíti, hogy a tájföldi temetkezési helyeken talált csontok valóban házityúkoktól származnak és nem bankívatyúkoktól. Szerinte

több délnyugat-ázsiai régészeti lelőhelyet is át kéne kutatni ahhoz, hogy össze lehessen kötni a csirkék útját Eurázsián keresztül, a rizs és köles elterjedésével párhuzamosan.

A tyúkokat ugyan jóval később háziasították, mint a legtöbb állatot, mégis az egyik legsikeresebbnek mondható ez a folyamat – mondta Larson. Mára 80 milliárdnyi él belőlük a földön, ami azt jelenti, hogy minden emberre jut 10 csirke. „Ez nem csak a csirkéről vagy a rizsről szól” – tette hozzá Sykes. „Ahogy az emberek tekintenek a csirkékre, az tökéletes tükröt mutat arról, hogyan viszonyulnak az emberek a természetes világhoz.”

Forrás: 
Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Sportlovak és őshonos fajták

Egyes ősi vagy régi lófajtáink fennmaradása – az állami ménesek feloszlatása után – az úgynevezett köztenyésztésnek volt köszönhető. Jelenleg is van olyan őshonos fajtánk, amelynek a jövője csak a magántenyésztők elhivatottságán múlik. Erről is beszélgettünk Fekete Balázzsal, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatójával, aki maga is furioso-north star tenyésztő.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.