Back to top

Zalai szakértelem és gondoskodás

Kaán Károly-emlékérmes erdőmérnök, kiváló erdészeti növényvédelmi szakmérnök, szerető édesapa és nagypapa, melegszívű barát, tanító, akire mindig számíthatnak a kollégái és a családja.

Magyar vagy antik költők versei, magyar rockzenék dalszövegei – teljesen mindegy, kevés ember tud ennyit idézni belőlük egy-egy élethelyzet kapcsán. Babics István, a Zalaerdő Zrt. erdőgazdálkodási előadója csaknem 35 éve erősíti az erdőgazdaság közösségét a csemeteágazat és az erdővédelem területén. Minden beosztásában kötődött a Bajcsai Csemetekerthez, amely a mai napig szívügye.

Babics István 35 éve dolgozik a zalai erdőkért
Babics István 35 éve dolgozik a zalai erdőkért
Bakonyi szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1961-ben, Zalaegerszegen. Akkoriban épültek az új lakótelepek a megyeszékhelyen, és az égetnivaló kölykök ki is vették a részüket a „mókából”. „Bandákba verődve golyóztunk, csúzlival lövöldöztük egymást” – ismeri be mosolyogva. Utcagyereknek vallja magát, az utca törvényei szerint él a mai napig. „A legfontosabb szabály, hogy hazudni nem lehet, mert aki hazudott, azt megvertük. Ha segíteni kellett, segítettünk.”

Néhány komolyabb csínytevés után azonban a felnőttek belátták, hogy le kell foglalni őket valamivel, így a sportolás irányába terelgették a gézengúzokat. A sport kitartásra nevelte, sokat köszönhet neki, és igencsak jó pont volt a soproni jelentkezésnél is.

„Ha van egy feladat, egy kihívás, addig mész utána, addig csinálod, amíg megoldod. Nekem ezt tanította a sport már akkor. Ahogyan egyik kedvenc dalomban is énekli a P. Mobil együttes: »Menj, az úton menj tovább…«.” Később a munka során is ez a hozzáállás vezérelte. De erről majd később.

Számos kaland, örökre szóló barátságok, hatalmas tudásanyag, meghatározó kosaras élmények, ezt adta István számára Sopron, az erdészeti szakközépiskola és az egyetem. „Apám mondta könnyes szemmel az elsős szakközépiskolai évnyitó után: Fiam, jó helyre kerültél! És ez beigazolódott. Szigorú iskola volt, de emberséges tanárokkal, akik ugyan nagy követelményeket támasztottak, de szívből szurkoltak nekünk a meccseinken. Kondor Antal, Firbás Oszkár, Jereb Ottó és dr. Tuskó László – mindannyian rengeteget köszönhetünk nekik!”

Az egyetemen is kiváló professzoroktól tanulhatott, sokan közülük később a szakmérnökin is oktatták. A kémiát már a szakközépiskolában megszerette, ez irányú elmélyült tudása igencsak hasznára vált az erdővédelmi feladatok során.

Szívesen megosztja tudását más erdőgazdaságok szakembereivel is
Szívesen megosztja tudását más erdőgazdaságok szakembereivel is

Ahol a fák születnek

A Zalaerdőnél 1987 őszén kezdett dolgozni gyakornokként. Több mint három évtizedes munkássága során figyelme, az erdőművelés ágazatán belül, a nagyüzemi csemetetermelésre és az erdősítések biztonságos szakmai kivitelezésére irányult.

A Bajcsai Csemetekert az állami erdőgazdaságokhoz tartozó egyik legnagyobb csemetekert, amelyben évente 10-15 millió csemetét termelnek. Korábban ennél is többet, 15-20 milliót neveltek egy évben.

Hatalmas mennyiség, amihez Istvánnak az elmúlt 35 évben nagyon is sok köze volt. „Furcsán hangozhat, de amióta dolgozom, a legtöbbet asszonyoktól tanultam a szakmáról. Az elődöm, Páll Miklósné Éva néni, akit nyugdíjba vonulása után a központban váltottam mint csemetetermelési előadót, valamint Kuzma Józsefné, a kert akkori vezetője rengeteg hasznos elméleti, gyakorlati és üzleti tudást adtak át. Az akkoriban a kertben dolgozó Pintér Kati nénitől megtanulhattam, milyen a kétkezi munka, együtt iskoláztunk csemetét délutánonként bérkiegészítés gyanánt.” István nem csak kapott, adott is tudást. Szinte minden erdőmérnök gyakornok a csemetekertben is eltöltött pár hetet, hónapot a szárnyai alatt, közülük sok kiváló kolléga ma is a társaságnál dolgozik. Külön kiemelte Csányi Anita erdőmérnököt, aki hosszú évekig dolgozott vele a csemetetermelésben, de egy hirtelen átszervezés miatt most más feladatokkal foglalkozik. „Túlnőtte tanítóját” – teszi hozzá István büszkén.

Kétéves, iskolázott magaskőris-csemeték
Kétéves, iskolázott magaskőris-csemeték
Fotó: Varga György

Erdővédelmi kihívások

Két nagyszabású erdővédelmi programban is részt vett az évek során, az egyik a bálványfa, a másik a cserebogárpajor elleni védekezés. Mindegyikhez komoly szaktudás, rengeteg idő és energia szükségeltetett.

A bálványfa említésekor az erdésztársadalom tagjainak, illetve az agrárszakembereknek az arcvonásai szigorúbbá válnak. Nem véletlenül, hiszen ez az özönnövény a klímaváltozás, a felmelegedés hatására könnyedén teret nyer a hazai őshonos fajokkal szemben.

Már az állományalkotó erdőkben is elterjedt, így nem kérdés, hogy védekezni kell ellene. A 2000-es évek elején Bodor György és Vízvári Ottó erdőmérnök kollégáival, illetve jó barátjával, Szidonya István erdészeti növényvédő szakmérnökkel közösen kezdtek kísérletezni a bálványfa visszaszorításáért. „Kidolgoztunk ellene egy növényvédelmi technológiát, az abban felhasznált növényvédő szert Szidonya István engedélyeztette, és sikerrel használják az egész országban. Sok mindenre rájöttünk közben, például arra, hogy egyetlen bálványfát se vágjunk ki, mert egy helyett száz lesz. Csak a kémiai növényvédő szeres megoldás vezet eredményre.”

Jelenleg 10-15 millió csemetét nevelnek évente a Bajcsai Csemetekertben
Jelenleg 10-15 millió csemetét nevelnek évente a Bajcsai Csemetekertben
Fotó: Varga György

A cserebogárpajor elleni védekezésre

István kollégájával, Vízvári Ottóval kidolgozta az úgynevezett csőbeültetéses technológiát, amit a Nagykanizsai Erdészet területén már mintegy 500 hektáron alkalmaznak, de szerte az országban is elterjedt.

Ennek során a csemeték mellé ültetett csövön keresztül – azok gyökérzónájába – víz, tápanyag és rovarölő szer hármasát juttatják. A rovarölő készítmény a pajorok elpusztításáért, a víz az aszály kiküszöböléséért, a tápanyag pedig a csemeték növekedésének gyorsításáért felel.

„A cserebogár a meleg helyeket keresi a petéinek. Azok a helyek, ahol nincs lombzáródás és besüt a nap, tökéletesek ahhoz, hogy a lárvák kikeljenek és károsítsák a csemetéket. Minél előbb elérjük a kellő záródást, annál kevesebb a kártétel” – teszi hozzá István.

Az elmúlt pár évben felbukkant egy újabb kártevő, amely szintén óriási fejtörést okoz a szakembereknek, ez a tölgy csipkéspoloska. „Számos tanulmány is született a kártétel megakadályozására, visszaszorítására. Már csak néhány évem van a nyugdíjazásig, de mindent meg fogok tenni az ellene való védekezésben, és segítem azok munkáját, akik ebben részt vesznek.”

Őshonos fajok

Szabadidejében is növényekkel foglalkozik, néhány hektáros kertjében örökzöldeket, valamint őshonos vadgyümölcsöket és szőlőt termesztenek fiával, Mátéval.

„Vadkörte, barkóca berkenye, házi berkenye és parasztbarack is van a birtokomon. Minden, ami ott terem, őshonos. Ennek pedig egyszerű az oka: minél kevesebb legyen a károsító, és ne kelljen permetezni, a növénynek származásából fakadóan legyen saját ellenálló képessége. A termelés fő célja, hogy a gyümölcsökből kinyert ritka fafajok magját el lehessen vetni.”
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Beszakadt a műtrágya értékesítés a második negyedévben

A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.