youtube://v/u88HVduQTUI
A metszés ideje
Általában ősszel és tavasszal szokás metszeni, ám erre az alakító munkafolyamatra bármikor szükség lehet, mondjuk egy vihar utáni sérült részek eltávolításakor. Nyáron is lehet metszeni, amikor szükséges: van aki megvárja a gyümölcs érését, és azt a rossz helyen levő ággal együtt vágja le, így az aktuális évi termés még megmenekült.
Díszcserjéknél arra figyeljünk, hogy ne a virágzás előtt metsszünk, mert azzal a virágzás mennyiségét csökkentjük. Ezeket legcélszerűbb az elvirágzás után alakítani, így bőven lesz még idejük a jövő évi virágkezdemények kialakítására.
Beteg, sérült és száraz részek
A beteg és elszáradt részeket folyamatosan távolítsuk el a növényekről. A metszésnél fő irányelv, hogy a növény koronája szimmetrikus legyen, hiszen egy aszimmetrikus növény könnyebben lesz vihar áldozata. Lényeges, hogy a korona ne legyen túl zárt, az ágrendszert jól átjárhassa a szél, és minél jobban bejusson a Nap fénye. Ezek azért fontosak, hogy a csapadék, vagy a hajnali harmat minél előbb leszáradjon a levelekről, így azok kevésbé lesznek fogékonyak a bakteriális és gombás fertőzésekre.
Metszéskor tartsuk szem előtt, hogy a lemetszett rész alatt megmaradt, legfelső rügy fog kihajtani. Ha ez befelé áll, akkor sűríti majd a koronát, ha kifelé, akkor terebélyesebbé teszi.
A meszlapokról
A metszési felületek, a metszlapok mindig legyenek simák, nem pedig szálasan roncsoltak, ehhez éles, jó minőségű metszőolló szükséges. A metszlap lehetőleg a megmaradó felső rügy irányával ellentétesen lejtsen, így az arról lefolyó víz nem a rügyet áztatja.
A roncsolt vágásszélek nehezebben gyógyulnak, így tovább állnak ott nyitott kapuként a kórokozók előtt.
Számítsunk rá, hogy a nagyon intenzív metszés nagyon intenzív hajtásnövekedést indít majd el. Ha egy növényt évekig nem metszettünk nem biztos, hogy jó ötlet most egy alkalommal pótolni az eddig elmulasztott munkákat. Minél erőteljesebben metsszük meg a növényt, az annál gyorsabban fogja újra eredeti méretét elérni. Ennek oka a gyökér, lomb arány változása. Ha minden ágat felére, harmadára visszavágunk, sőt itt-ott bele is ritkítunk, az ágrendszer méretét lecsökkentjük, ezzel a leendő lombmennyiséggel ugyanezt tesszük. De a növény érzi, hogy a gyökerei ennél sokkal nagyobb zöldtömeg ellátására képesek, így igyekszik ezt vízhajtások létrehozásával pótolni. Szóval elhanyagolt növényeket vagy mértékkel metszünk, vagy intenzív metszésüknél számítsunk arra, hogy jövő évben a nyár folyamán is kell majd zöldmetszéssel korrigálnunk az erős hajtásnövekedést. Idős fák cserjék esetén az ifjító metszéskor jót tehet a jelentős koronacsonkítás, hiszen az utána előtörő sok új hajtásból könnyebben kiválogathatjuk, kialakíthatjuk a már ifjított koronát.
A felkopaszodás oka a rossz benapozottság
Felkopaszodó cserjék egyes ágait érdemes tőből eltávolítani ilyenkor. Ha csak felül metszünk, akkor csak abban a szintben serkentjük majd a tavaszi hajtásnövekedést, de ettől a felkopaszodott cserje talaj közelben még nem fog elkezdeni újra belevelesedni. Ha azonban a talajszintben vágva is eltávolítunk elöregedett részeket, akkor kihajtásra ösztönözzük a gyökérnyaknál levő rügyeket, és egyúttal helyet is csinálunk az onnan előtörő hajtásoknak, melyek már alulról kezdve is levelesek lesznek, így tehetünk a felkopaszodás ellen.
