10+1 tipp, hogy rózsáink még szebbek legyenek

1. A nemesített rózsák megalkotói körülbelül tízféle vadrózsa alapfajból indultak el. A vadrózsáknak sok, de kicsi virágjuk van. Az ilyen, apróbb virágú nemes fajták – mivel rokonságban közelebb vannak a vad fajokhoz – sokkal strapabíróbbak. Tehát ha kisvirágú rózsát választunk, azokkal kevesebb gondunk lesz…

2. Nem csak virágra, termésre nemesített fajtáik is vannak. A vadrózsafajok bár nem dicsekedhetnek a legfeltűnőbb virágokkal, ám nagyon igénytelenek, és termésük gyógyhatású. Vannak olyan nemesített rózsák is, amelyeknél a cél nem a minél szebb virágok kialakítása, hanem a minél nagyobb termések létrehozása volt. Ezek a fajták élelmiszeripari feldolgozásra jöttek létre, hiszen a rózsa termése, a csipkebogyó számtalan lekvár, szörp, mártás alapanyagául is szolgál.

3. A rózsák víz, tápanyag és fényigényes növények, laza szerkezetű humuszos talajba kerüljenek és lehetőleg tűző napra. A cserepesen vásárolt példányokat bármikor ültethetjük, a szabadgyökerűeket csak ősszel és tavasszal lombmentes állapotban, és ekkor is a gyökereket és a vesszőket metsszük vissza ültetés előtt.

4. A metszésük fajtacsoportonként eltérő, de nem annyira bonyolult az alapokat tekintve. Kora tavasszal van a fő metszésük, ekkor a vékonyabb vesszőket rövidebbre, a vastagabbakat hosszabbra hagyva metszünk.

5. Nyáron az elnyílt virágok alatt vágjuk le a szárat, és a legfelső levelet tépjük le, ezzel gyorsítjuk az újabb virágok kialakulását. Ez a nemes nagyvirágú tea hibridekre vonatkozik. Metszésnél, ha terebélyesítenénk a rózsatövet, akkor úgy vágjunk, hogy a felső megmaradó rügy külső állású legyen, ha sűrítenénk a bokrot, akkor pont belső állású rügy legyen a legfelső.

6. A bokorrózsákat ne metszzük rendszeresen, csak ritkítsuk, azt is több évente csupán, mert ezek maguktól is szép kompakt növekedésűek. Az elnyílt virágok eltávolítása itt is dúsabb további virágzást eredményez.

7. A vadrózsák teljesen fagyállók, a nemes változatokat azonban fel kell készíteni a télre. Nyár végétől már ne adjunk nekik nitrogénben gazdag műtrágyát, mert az csökkenti a fásodási hajlamot, így kevésbé lesznek fagyállók a vesszők.
Ősszel a lombhullás után fel kell kupacolni földdel a töveket annyira, hogy az oltás helye védve legyen a fagytól.(Ez a magas törzsűekre nem vonatkozik, mert nehezen kivitelezhető lenne). Száraz levelekkel ne takarjunk, sőt a rózsák lehulló leveleit is távolítsuk el a tövek körül, mert penészfajok telepedhetnek meg rajtuk.

8. A rózsák leggyakoribb betegsége a lisztharmat, kártevőik a levéltetvek. E problémák ellen akár megelőzésként is felszívódó szerekkel védekezhetünk, vagy ha már megjelent a kórkép vagy a kártevő, akkor kontakt szerekkel irthatjuk le a növényről. A rózsa betegségei, kártevői ellen egyszerű a védekezés, csak a rendszerességet nem szabad elhanyagolni.

9. A kúszórózsák fajtacsoport jellegzetes tulajdonsága, hogy kúsznak, így támasztékot igényelnek, mert kapaszkodni nem tudnak, mint mondjuk a kacsokkal rendelkező vadszőlő. Saját tömegüket nem képesek megtartani. Némely fajtái évente óriási fejlődést produkálnak, idővel akár 4-6 méteresre is nőhetnek. Metszésükkor a legerősebb hajtásokból a kordon vízszintes karjait neveljük ki először, majd azokon 30-40 cm-enként engedünk fel egy-egy virágzó főhajtást. Ez utóbbiakat tavaszonként 2-3 rügyes csapokra metsszük vissza.

10. Cserepes rózsaként virágboltokban kapható minirózsákra a kicsi méret és a kis növekedési intenzitás a jellemző, sok virággal. Elvirágzás után érdemes kertbe ültetni őket, mert ezek nem szobai dísznövények. Maximum 30-40 centiméteres magasságukkal erkélyládákba is ideálisak. Dugványozással is könnyen szaporíthatók.

+1 A törzses rózsák fajtacsoportja egy mesterséges növekedési csoport, hiszen a rózsának nem ez a természetes megjelenése, jellege, hanem a magas törzsbe oltás miatt mesterségesen kialakítva nőnek ilyen formában. Általában 40-90 centiméteres törzsre oltott nemes-, ágyás- vagy törperózsáról van szó esetükben. Ágyásba téve többszintes rózsaágyást alakíthatunk ki velük, és a magas törzs a látványos részeket közel hozza a szemlélődőhöz, nem kell lehajolni hozzájuk.