Back to top

Az élelmiszerbiztonság és az önellátás alapja

Keszthelyen rendezte meg a 28. Növénynemesítési Tudományos Napokat az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Magyar Növénynemesítők Egyesülete. A Magyar Agrár- és Élet­tudományi Egyetem campusa harmadszor adott helyet a tanácskozásnak.

A klímaváltozás által kiváltott nehézségekre a növénynemesítés adhat megoldást, mondta köszöntőjében Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorhelyettese. Ezen kívül a különböző tudományterületek összefogására is szükség van, ennek jegyében az idei konferencián állattenyésztéssel kapcsolatos előadás is elhangzott. A házigazda Polgár Zsolt burgonyanemesítő arra hívta fel a figyelmet, hogy

az élelmiszerbiztonság és az önellátás alapját a nemesítők teremtik meg. Nem függhetünk ennyire a külföldtől a szaporítóanyagoktól, mint most, hangsúlyozta.

Karsai Ildikó, az MTA Növénynemesítési Bizottságának elnöke emlékeztetett, hogy a tavaly online formában megtartott tudományos tanácskozáson vezették be a villámelőadások műfaját, amivel a fiatal kutatók bemutatkozását támogatják. Az idei, kétnapos rendezvényen több mint 30 előadás és 50 villámelőadás hangzik el, mondta, mert minden jelentkezőt befogadtak.

Jövedelmező a biogazdálkodás

A permakultúra a fajok és fajták minél szélesebb körű ültetésére, azaz a biodiverzitás fenntartására törekszik
A permakultúra a fajok és fajták minél szélesebb körű ültetésére, azaz a biodiverzitás fenntartására törekszik
Az ökológiai gazdálkodás dinamikusan fejlődik a világban és gazdaságilag is életképes, ezt részletezte előadásában Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) ügyvezetője. Ehhez a termesztési módhoz szükség van jól használható fajtákra, amihez a hazai nemesítők segítségére is szükség van. Magyarország élen jár a biovetőmag-termelésben, de itthon kevéssé jelennek meg ezek a vetőmagok, amin változtatni kell.

Az ökológiai mezőgazdaság a talajok és az élővilág egészségének megőrzését célzó élelmiszer-termelési rendszer, amely felhasználja a hagyományokat, a tudományos kutatások eredményeit és innovációkat.

A világon leginkább a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását vizsgálták és megállapították, hogy az ökológiai művelésű szántón 20–95 százalékkal több növényfaj és 23 százalékkal több rovarfaj fordul elő, mint hagyományos üzemi művelés esetén.

Hazánkban a Magyar Madártani Egyesület 1999-től végzett felmérései alapján 20 százalékkal csökkent a madár- és állatfajok száma a mezőgazdasági területeken. Ugyanakkor a mindössze 6,2 százalékra tehető minősített ökoterületen hét év alatt nem tapasztalták ezt a szomorú tendenciát. A biodiverzitás sem az ökológiai, sem az integrált művelésű területeken nem romlott.

Költési időszakban sok madár rovarokkal táplálja utódait, így óriási mennyiségű kártevőtől szabadítják meg környezetüket. Képünkön kékcinege az odúja előtt
Költési időszakban sok madár rovarokkal táplálja utódait, így óriási mennyiségű kártevőtől szabadítják meg környezetüket. Képünkön kékcinege az odúja előtt

Természetvédelmi előnyei mellett az ökológiai termesztés hátulütője a kisebb hozam, ami szántóföldön, vetésforgóra vetítve 17–20 százalékra tehető. Ez azonban nem jár a jövedelmezőség romlásával, sőt. Az Agrárközgazdasági Intézet tesztüzemi adatai azt mutatják, hogy az ökotermesztéssel (is) foglalkozó üzemekben jövedelmezőbb a gazdálkodás.

Európában egy év alatt, 2019-ről 2020-ra nem egészen 15 százalékkal bővült az ökológiai termékek piaca.

Földrészünkön 17,1 millió hektáron folyik ökológiai gazdálkodás, a szántóföldeken 3,4 százalék az aránya. A legnagyobb területen, 2,5 millió hektáron Franciaországban folyik biotermesztés, utána Spanyolország és Olaszország következik.

Ellenálló fajtákra lenne szükség

Két év díjazottai

A tudományos nap plenáris ülésén Bóna Lajos, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke az utóbbi két évben kitüntetett nemesítőket méltatta, és átadta a szervezet által alapított elismeréseket.

Az MNE Bronz emlékérmét tavaly Palágyi András kapta, a szegedi kutatóintézetben végzett eredményes zab- és árpanemesítői tevékenységéért, valamint Kálmán László, ugyancsak szegedi kukoricanemesítő. Az idei kitüntetett Surányi Dezső, aki a ceglédi gyümölcstermesztési kutatóállomáson szilvafajtákkal foglalkozik.

Az MNE Kerámia plakettjét tavaly Szundy Tamásnak ítélték, aki Martonvásáron nemesít kukoricát, az idei díjazott pedig Apostol János cseresznyenemesítő.

Hazánkban a Vidékfejlesztési Program terület alapú támogatásának is köszönhetően több, mint 300 ezer hektárra nőtt a bioterület és 6000 tanúsított vállalkozás foglalkozik ökológiai gazdálkodással. Ebből, kerekítve, 181 ezer hektár gyep, 106 ezer hektár szántó és 15 ezer hektár ültetvény. Az ültetvényekben 10 százalékos arányú a biotermesztés, a gyepeken 24, a szántókon 2,6 százalék a biohányad.

Ez a 2015-ben kezdődött fejlődés folytatódni fog, hangsúlyozta Drexler Dóra, mert a magyar stratégia 2027-ig az ökológiai területek 10, 2030-ig pedig 15 százalékos arányával számol. A további növekedéshez fontos, hogy legyenek ellenálló fajták, amelyek betegségekre nem érzékenyek és jó gyomelnyomó képességük van.

Az alkalmazkodóképesség is lényeges a biotermesztésben, és itt kap szerepet a változatosság. Ezek a nem egyöntetű állományok nem felelnek meg a fajtavizsgálat szempontjainak (megkülönböztethető, egy­öntetű, állandó), ezért most folyik egy hétéves program, amivel összeegyeztethetők a különböző szempontok.

A biotermesztésre ajánlott vagy nemesített fajtáknak is megkülönböztethetőnek kell lennie. Gazdasági szempontból kívánalom a stabil hozam és a kiváló minőség is.

Az új, idén januártól alkalmazott uniós ökorendelet szerint biotermesztésben használhatók a konvencionális fajták, a kimondottan ökológiai termesztésre létrehozott fajták (ezekből nálunk alig van), valamint az úgynevezett ökológiai heterogén anyag, amit minden vizsgálat nélkül lehet elvetni, de szigorúan nyomon követik az útját. Magyarországon 2012 óta végez on-farm fajtavizsgálatokat az ÖMKI több helyszínen (Martonvásár, Karcag, Fertőd, Szeged, Debrecen, Szár, Eszterágpuszta), ahol bemutatókat is rendeznek. Az idén már tönkölyfajtákat is vizsgálnak.

Elkészült a 2027-ig szóló nemzeti cselekvési terv az ökológiai gazdaság fejlesztésére, amiben többek közt megcélozzuk, hogy a hazai ökológiai gabonatermesztésben 90 százalékban minősített biovetőmagot használjanak. Tervezik egy öko-kiváló minőségű élelmiszer-védjegy bevezetését, kiemelt ösztönzésre számíthatnak a fiatal gazdák és a zöldség-, gyümölcstermesztők, valamint ágazatspecifikus technológiai útmutatók készülnek.

Drexler Dóra azzal a kéréssel zárta előadását, hogy

a magyar nemesítők is vegyenek részt az ökológiai termesztésre szánt fajták létrehozásában, mert a jövő a műtrágyák és szintetikus növényvédő szerek használata nélkül vagy azok csökkentett adagjával termeszthető növényfajtáké.

Értékesebb takarmány

A növénynemesítés és az állattenyésztés között a takarmányozás a kapcsolódási pont
A növénynemesítés és az állattenyésztés között a takarmányozás a kapcsolódási pont
A nemesítés komplexitásának felmutatására tartott előadást Kovács Melinda, a MATE Kaposvári Campus egyetemi tanára A növénynemesítés hatása az állattenyésztésre címen. A két terület között a takarmányozás a kapcsolódási pont. Sokat kell javítani a takarmányozás hatékonyságán, mert 2050-re a Föld lakóinak ellátásához kétszer annyi élelmiszerre lesz szükség, mint ma.

A hatékonyságnövelés eszköze lehet a biotechnológia és más innovatív módszerek alkalmazása, a takarékosabb energiafelhasználás, illetve az emberi fogyasztás racionalizálása a túlfogyasztás mérséklésével és a veszteségek visszaszorításával. Teljesen nem érdemes lemondanunk az állati termékek fogyasztásáról, mert azok esszenciális anyagokhoz juttatják a szervezetünket, hangsúlyozta a professzor.

Az állatok takarmányértékesítése mérv­adó a tenyésztés szempontjából, erre lehet szelektálni is, vagy nemesítéssel javítani a takarmánynövények összetételét, a leggyakrabban azonban takarmánykiegészítőket használnak a gyakorlatban.

Jó minőségű és biztonságos takarmányra van szükségük az állattartóknak, ami jól emészthető, magas biológiai értékű, és nincsenek benne káros anyagok. Minőségük, összetételük javításán sikerrel dolgoznak a nemesítők. Ennek jó példái a génszerkesztéssel létrehozott, emelt lizin- vagy triptofántartalmú kukorica- és szójafajták. Számos olyan lókuszt is ismerünk, amelyek az ásványianyag-tartalomért felelősek.

Fotó: Csatlós Norbert

Egy másik nemesítési irány az antinutritív anyagok mennyiségének csökkentése a takarmánynövényekben. Többek közt a lignin, a fitinsav és a tannin számít ilyennek, mert általában gátolják a takarmány emészthetőségét.

A sertéstenyésztésben azért lényeges ez a kérdés, mert a sertések nem rendelkeznek a fitinsav formájában lévő foszfor hasznosításához szükséges fitáz enzimmel, így a foszfort egyszerűen kiürítik. Ez a veszteség (vagy környezetszennyezés) csökkenthető a kisebb fitinsavtartalmú kukorica etetésével.

Mikotoxin Platform

Ugyancsak nemkívánatos anyagok a mikotoxinok a takarmányban, amit a penészgombákon és a környezeti tényezőkön kívül meghatároz az adott növényfajta érzékenysége, a betakarítás módja is. Búza és kukorica esetén fontos a Fusarium gombákkal szembeni rezisztencia. Hazánkban Szegeden Mesterházy Ákos foglalkozik rezisztencianemesítéssel, 25 búzafajta vizsgálata alapján megállapította, hogy a különböző gombafajokra és azon belül a törzsekre változó mértékben érzékenyek a fajták. Az viszont látszik, hogy minél ellenállóbb egy fajta, annál kisebb a különbség a különböző gombatörzsekre adott reakciójában.

A kukorica azért bonyolultabb eset, mert három Fusarium-faj és egy Aspergillus is fertőzi, ezért jellemzően egyszerre több mikotoxin van jelen a termésben. Nemesíteni is nehezebb, mert poligénes a rezisztenciája a gombák ellen.

Fusarium fertőzés
Fusarium fertőzés
Fotó: CSIRO
Tavaly jött létre a Mikotoxin Platform, aminek a célja a toxinterhelés csökkentése. Tagjai növényvédelemmel, rezisztencianemesítéssel, analitikával, a toxikus gombák monitorozásával, molekuláris biológiával, toxikológiával, kockázatmenedzsmenttel, dekontaminációs technikákkal, a toxintermelő gombák szántóföldi kontrolljával foglalkoznak és létrejött egy nemzetközi kapcsolatok munkacsoport is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, egyetemek, kutatóintézetek és gazdálkodók is bekapcsolódtak a munkába.

Kukoricanemesítés másképp

A Magyar Növénynemesítők Egyesülete 2018-ban alapította az Év ifjú nemesítője díjat, amire 40 éves korig pályázhatnak a fiatal nemesítők. Tavaly Rádi Feríz, a Pannon Genetic Kft. ügyvezetője nyerte a díjat, ezért az övé volt a plenáris ülés utolsó előadása a kukoricanemesítés innovatív módszereiről.

Saját nemesítőmunkájuk gyorsítása érdekében keresnek új, hatékony és precíziós módszereket, vagy próbálják meg finomítani az ismert eljárásokat.

További cél a kívánatos tulajdonságok (beltartalom, ellenállóság, hímsterilitás, szárazságtűrés) hatékony örökítése. Erre a többi közt szelekciós markerek fejlesztése, idegen géneket nem igénylő génszerkesztés, illetve a génszerkesztés és a haploid technológia ötvözése látszik alkalmasnak.

Fotó: Csatlós Norbert
Hagyományos módszerekkel születtek érdekes újdonságok a Pannon Genetic Kft.-nél, például a Róza és a Piroska nevű, piros szemű kukoricahibrid, amit az előadó nagyapja hozott létre.

Azóta sikerült bevezetni a FAO 300, 400 és 500-as piros hibrideket is, amelyeket szívesen kevernek a takarmányba a tojástermelők és a galambászok.

Dél-Amerikában emberi fogyasztásra is használják a fekete szemű kukoricákat, ezek hazai nemesítését is elkezdték a cégnél. A 13 éve indult nemesítési program eredményeként ma már 150 fekete beltenyésztett vonallal rendelkeznek, amelyeknél nemcsak a kukoricacső, hanem a szár és a levél is sok színanyagot tartalmaz.

Afrikában 95 százalékban fehér kukoricát termesztenek és az európai malomipar is keresné az ilyen fajtákat, mondta Rádi Feríz. Fehér színű hibridjük is van, de egyelőre nem jó Európában, céljuk, hogy 700-as és 800-as hibrideket hozzanak létre belőle. A fehér kukoricák fehérje- és keményítőtartalma magasabb, mint a sárga hibrideké, de ez nem a színnel függ össze.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Csökkent a kukorica ára Lengyelországban

Végéhez közeledik a szemes kukorica betakarítása Lengyelországban, mégsem felhőtlen a lengyel gazdák öröme, mert továbbra is nagy mennyiségű import kerül az országba Ukrajnából, ami a belföldi termés árát lenyomja.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Tovább száguld az áremelkedések üteme is

Októberben a belföldi értékesítés árai 67,7, az exportértékesítéséi 28,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az ipari termelői árak átlagosan 41,7 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8, az exportéi 2,1, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).