Back to top

A magyar bor nagykövetei

A Magyar Bor Akadémia idén ünnepli megalapítása 30. évfordulóját, és a kerek évforduló egybeesik a borakadémia elnökségének tisztújításával. A közelmúltban tartott tisztújító közgyűlésen Koch Csabát választották a Magyar Bor Akadémia elnökévé. Bár az utóbbi évek nem kedveztek a szervezeti életnek, az új vezetőség bizakodva tekint a jövőbe.

Koch Csaba: nagyobb társadalmi szerepvállalásra van szükség
Koch Csaba: nagyobb társadalmi szerepvállalásra van szükség
„Úgy látom, a Magyar Bor Akadémia olyan szellemi értéket, olyan humán erőforrást jelent – elsősorban szellemi értelemben –, ami egyedülálló Magyarországon. Az akadémia eddig is óriási dolgokat tett le az asztalra, hiszen olyan díjakat hívott életre, amelyekkel az egész magyar borkultúra alapjait megteremtette” – utalt a szakember Az Év Bortermelője, Az Év Pincészete díjra és a borakadémia Életműdíjára. Mint mondta,

fontosnak tartja, hogy megőrizzük azokat az értékeket és kiaknázzuk azt a szellemi tudást és tőkét, amit az akadémia felhalmozott. Ehhez viszont aktivizálni kell nemcsak a tagságot, nemcsak a vezetést, hanem mindenkit, akik hajlandó tenni a magyar bor ügyéért.

Ehhez megfelelő anyagi forrást is kell teremteni, hiszen anélkül nem lehet színvonalas munkát végezni. A megfelelő pénzügyi alap lehetővé tenné, hogy szakembereket alkalmazzanak, vagy hogy külsős szakembereket bízzanak meg.

„Hiszek abban, hogy az erőforrások megerősödésével meg tudjuk valósítani az akadémia céljait, amelyek nem változnak az alapjaikban, de időnként le kell porolni őket” – fogalmazott Koch Csaba arról szólva, hogy az akadémia rangjának, társadalmi elismertségének a fokozását tekinti legfontosabb törekvésének.

Egy egyéni érdekek fölött álló szervezetről van szó, amelynek értékek mentén kell dolgoznia, és amibe minden olyan erőt be kellene csatornázni, amely az ágazat jobbításáért küzd Magyarországon. A borakadémia újonnan megválasztott elnöke szerint a szervezetnek aktív szerepet – akár nagyköveti szerepet – kell vállalnia, és ennek jegyében minden szakmai és társadalmi szervezettel minél szorosabbra kell fűznie kapcsolatait, és nem a konkurenciát kell látnia bennük.

„Elsődleges céljaim egyike, hogy a többi szervezettel megpróbáljunk megfelelő kontaktust kialakítani. Emellett fontosnak tartom az akadémia által alapított díjak presztízsének a növelését, ha kell, a megújításukat”

– hívta fel a figyelmet, amibe akár a jelölés, akár a kiválasztás megreformálását is beleértette, hiszen

Koch Csaba: A sikerért meg kell dolgozni
Koch Csaba: A sikerért meg kell dolgozni
Fotó: MMG archív
30 év telt el a kidolgozásuk óta. Nem biztos, hogy az akkor kidolgozott kiválasztási rendszer még mindig ideális. Az elmúlt évtizedekben óriásit változott az ágazat. Ahhoz, hogy megőrizzük Az Év Bortermelője díj tekintélyét, át kell alakítani, a kor elvárásainak megfelelően. Az akadémia több, mint 160 fős tagságában mindazok a borászok benne vannak, akik szakmai sikereikkel előremozdították a magyar borkultúra ügyét. De rajtuk kívül tagjai azok a tudósok, kutatók, oktatók és a borhoz közel álló művészek is – egy széles kör, amelynek a tagjai megkerülhetetlenek Magyarország szőlő- és borkultúrájában.

„Fontosnak tartom, hogy a kulturált borfogyasztás hazai népszerűsítésében a HNT-n keresztül csatlakozzunk a brüsszeli Wine in Moderation programhoz, és valódi, aktív tevékenységbe kezdjünk – és e munkához pénzügyi alapokat lehet szerezni”

– mondta az új elnök, hozzátéve, hogy – amennyiben lesz hozzá ereje az akadémiának – elképzelhetőnek tekinti, hogy közpénzből finanszírozott szervezetté váljanak. Koch Csaba kijelentette, hogy az akadémiai vezetés megújítását garanciának tekinti arra nézve, hogy élővé teszik a szervezet munkáját.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.