Back to top

Növényvédelem a messzi távolból

Robotok és GPS-adatok megóvják a kártevőktől a növényeket és gereblyéznek a kézi munka helyett? Távoli jövőkép vagy maga a valóság? Mint minden más gazdasági ágazatot, a mezőgazdaságot is érintik a folyamatos digitalizáció okozta átalakulások. Ha valaki nem halad a modern tudományok nyújtotta eszközökkel és platformokkal, lehet, nemcsak elmarad a munkálatokkal, de le is maradhat.

Milyen mértékben érinti és változtatja meg a növényvédelmet a digitalizáció? Hogyan hathatnak a digitális folyamatok a gazdálkodók mindennapi munkájára? Mik az előnyei és a hátrányai a digitális eszközök használatának – és mi várható a jövőben? Miért ne féljünk a modern technikáktól?

Kukoricaföld
Kukoricaföld
Fotó: Pixabay
A gyomnövények felismerése, a kártevők diagnosztizálása, a növényvédő szerek nagy pontosságú kimutatása, a herbicidek (gyomirtó szerek) meghatározása és kezelése nem mindig könnyű feladat, és bár a digitális technológiák alkalmazása legtöbbször nagyobb anyagi kiadással jár, a termést és a jövőt nézve megéri befektetni.

A 21. századi mezőgazdaság a termeléstől a feldolgozáson át egészen a fogyasztók eléréséig nagymértékben múlik a technológiák fejlődésén és azok gyakorlati alkalmazásán - közölte Nagy István.

Az agrárminiszter 2021 októberében a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének 30 éves jubileumi ünnepségén beszélt arról, hogy

a komplex környezeti és versenyképességi kihívásoknak a mezőgazdaság akkor tud megfelelni, ha a gazdálkodók modernizálni tudják az alkalmazott technológiáikat.

A tárcavezető szerint "a magyar gazdálkodók egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására". Nézzünk néhány digitális fejlesztést és a növényvédelemben nyújtotta előnyeit.

Drónokkal a kártevők ellen

A kukoricabogár (Diabrotica virgifera), a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvái nagy veszélyt jelentenek a kukoricanövényekre. Ha a kártevők megfertőznek egy táblát, a gazdáknak jelentős betakarítási veszteséggel kell számolniuk. Ám a GPS-vezérlésű drónok felveszik a harcot a kártevők ellen azáltal, hogy jótékony rovarokat dobnak ki a levegőből.

A látvány ma már nem is annyira szokatlan a világ számos táján: legelők, rétek, szántók és a kukoricatábla felett egy távirányított drón lebeg – sok járókelő, kerékpáros vagy sofőr kétszer felnéz az égre, hogy megbizonyosodjon arról, nem egy ufó követi őket. Ez a négy propeller által hajtott eszköz a kukoricanövények felett repül, és rendszeres időközönként kis fehér golyókat ejt le. Az apró, biológiailag lebomló edényekből néhány napon belül kimásznak a parazita darazsak (Trichogramma) – a kukoricabogár természetes ellenségei –, hatékony védekezésbe kezdenek a káros lárvák ellen.

Drónok használata a növényvédelemben
Drónok használata a növényvédelemben
Robotok a szántón

A jövőben a szántóföldi robotok nemcsak a mezőgazdaságban hiányzó idénymunkásokat pótolhatják. Autonóm, digitális segítőként növényvédelemre is használják. Mire képesek a szántóföldi robotok a növényvédelemben? A szántóföldi robotok milyen előnyökkel járhatnak a mezőgazdaság számára, és hogy milyen messzire haladt előre a fejlesztés?

A szántóföldi robotok elsősorban digitális eszközök a mezőgazdasági területek feldolgozásához és telepítéséhez. A terepi robot általában azt jelenti, hogy egy jármű önállóan mozog a terepen. Nem az ember, hanem a rendszer veszi át a folyamatok irányítását, és nemcsak elvégzi a betáplált feladatokat, de a környezetére is rugalmasan reagál.

A robotok használata autonóm döntésnek számít. Különböző koncepciók léteznek: vannak robotok, amelyeket csak egy adott alkalmazásra építenek, más gépek esetében rugalmas robotplatformokat fejlesztenek ki, amelyek különféle alkalmazásokkal működnek együtt.

A robotok egyik alkalmazási lehetősége a távoli gazdálkodás. Ez esetben az a cél, hogy a folyamatok – mechanikus gyomirtás, mintavétel stb. – a távolból is ellenőrizhetők legyenek. Az intelligens kamerarendszerek kiválasztják ezeket a gyomokat, és egy robotkar felveszi a harcot a gaz ellen. Az érzékelő robotoknak különösen a növényvédelemben vannak nagy előnyei. Gyomlálás, gyomirtás esetében a robot továbbmegy és hátrahagy bizonyos gyomokat, mert azok például szolgálják a növényt vagy az állatvilágot. A robot használata segítség lehet esetleg egy vegyes kultúrájú szántóföldön is, ahol nehéz nagy gépekkel betakarítani.

Szántóföldi robot
Szántóföldi robot
Fotó: Wikimedia Commons
Precíziós gazdálkodás

Nem halljuk elégszer, mennyire szükséges pontosan tudni, mire van szüksége a táblának és a növényeknek. A precíziós gazdálkodás az innovációkon alapuló – minden munkafolyamatot rögzítő és az adatok intenzív felhasználásán alapuló –, modern technológiát használó mezőgazdasági termelési és gazdálkodási technika. A gazdálkodó az összegyűjtött és valós időben összekapcsolt adatoknak köszönhetően átfogó ismeretekkel rendelkezik a tábla és a növény aktuális állapotáról.

A Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozási elemei között a 2027-ig tartó új ciklusban nagyon fajsúlyos célkitűzés a digitalizációs átállás megvalósítása. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint

a precíziós gazdálkodásra átállás mellett szól, hogy jobb döntések születnek, nő a hatékonyság, illetve csökken a termelés környezeti lábnyoma: „az elmúlt időszak európai energiapiaci válsága szintén rámutatott, hogy olyan technológiákat alkalmazni, amelyekkel optimalizálni lehet az inputok felhasználását”.

Szántás
Szántás
Okos eszközökhöz okos alkalmazások

Csak egy okostelefonra van szükség? Létezik már nem egy olyan okostelefonos alkalmazás, a MagicScout. amely élőben képes észlelni a gyomokat, és dokumentálja azok előfordulását. Az eszköz kiegészíti a szántóföldi indexet, és segít a táblán lévő fő gyomok bármikori rögzítésében, illetve a gyomfészkek és rezisztenciaproblémák azonosításában.

Az eszköz a mai okostelefonok technológiáját használja, és képfelismeréssel azonosítja a gyomokat, betegségeket és kártevőket, akár internetkapcsolat nélkül is.

Az alkalmazás jelenleg mintegy 140 fajta gyomnövény, betegség és néhány rovar azonosítására használható. Gépi tanuláson alapul: az algoritmusokat arra képezték ki, hogy felismerjék a fotók mintáit. Minél többet adunk hozzá, annál jobb lesz a rendszer. Saját adatainak feltöltésével fizet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Drónok a szőlőültetvényben

A MyActionCam Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozatot indított, amelynek célja, hogy közelebb hozza az új technológiát a felhasználókhoz. A roadshow harmadik állomásán - szántóföld és gyümölcsültetvény után- most egy szőlőültetvény felett repkedtek a drónok.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.