Back to top

Drón: valami van a levegőben

A MyActionCam Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozatot indított, melynek célja az innovációban és a precíziós gazdálkodásban gondolkodó gazdálkodók megismertetése a dróntechnológiával, a jogszabályokkal és a biztonságos üzemeltetéssel. A roadshow első állomása a Bernecei Bogyós Kft. meggyesében volt, s a megjelent gazdák érdeklődéséből kiderült, sokakat foglalkoztat a téma.

„A dróntechnológia egyik legjobban fejlődő ága a mezőgazdasági drónok területe, ezek a monitoring és kijuttató légijárművek tökéletesen támogatják a precíziós gazdálkodást”- magyarázta Damak Ferenc, a MyActionCam Magyarország Kft., hazánk egyik legnagyobb szakmai múltra visszatekintő cégének tulajdonos-ügyvezetője. A tizennégy éve piacon lévő vállalkozás hat éve kezdte meg tevékenységét a mezőgazdaságban.

Fotó: viniczai

A 12 hektáros meggyest a bemutatót megelőző napon „lerepülték”, azaz egy monitoring drón segítségével felvették az ültetvény adatait.

Az RTK technológia centiméteres pontossággal felmérte a bejárandó területet, s ez alapján tervezték meg a kijuttató drón repülési tervét. A levegőbe emelkedett DJI Agras T30-as – ez utóbbi szám a permetező tartály méretét jelöli – drón első és hátsó rotorkarját 30 fokban megdöntötték, így a rajta található fúvókák a növények oldalát is le tudta kezelni. A permetezésnél nem csak két méterrel végigsiklott a növények fölött, de szükség esetén egy-egy fa fölött megállt, s a rotorok által keltett légmozgásnak köszönhetően a lombok közé is könnyedén bejutott a vegyszer. A T30-as ideális esetben óránként 14 hektár kezelését képes elvégezni.

Repülési terv
Repülési terv
Fotó: viniczai

A szakember rámutatott: repülés leglátványosabb része, amit mindenki ismer, a kijuttatás. Viszont legalább olyan

fontos lenne az, hogy a megfelelő monitoring rendszereket is használjuk azáltal, hogy a növényeknek a különböző állapotait, különböző stresszhelyzeteit felismerjük és tudjuk kezelni, akár már idejekorán.

Fotó: viniczai

A bemutató is bizonyította, a drónok szervesen beépülnek a precíziós mezőgazdaság gyakorlatába. Bár a jövőben sokkal jelentősebb lesz a szerepük az agráriumban, ma csak kísérleti engedéllyel használhatók.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Gyümölcsfák felkészülése a télre és a jövő évi terméshozásra

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan raktározzák el a tápanyagokat. A gyümölcs erős versenytárs ebben a folyamatban, ezért lényeges, hogy megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, valamint azok segítenek a stresszhatások leküzdésében is.

Virtuális üzleti találkozók az Interpoma kiállításon

Ismét meglesz a lehetőség arra, hogy aki nem tud személyesen eljutni Bolzanóba az Interpoma kiállításra, virtuális üzleti megbeszéléseket folytasson a kiállítókkal a 2020-ban debütált Interpoma Business Match keretében.

Új ehető bevonat

Az indiai Guwahatiban található technológiai intézet kutatócsoportja olyan ehető anyagot fejlesztett ki, amely jelentősen növeli a gyümölcsök és zöldségek eltarthatóságát. Az anyagot burgonyán, paradicsomon, paprikán, szamócán, mandarinon, almán, ananászon és kivin tesztelték.

Összeomlás fenyegeti az olasz gyümölcstermesztést

A megháromszorozódott termelési költségek, a szélsőséges időjárás és az energiaválság szinte lehetetlenné teszi a további gyümölcstermesztést, állítja Michele Ponso, az olasz Confagricoltura mezőgazdasági egyesület országos gyümölcsszövetségének elnöke.

Lombkártevők az almafákon

A sodró- és az aknázómolyok az alma fontos kártevői. A sodrómolyok áttelelt hernyói kora tavasszal a rügyeket odvasítják, később a fiatal hajtásokat sodorják össze. Az aknázómolyok nem minden évben károsítanak, azonban megfelelő védekezés hiányában és különösen a száraz, meleg években képesek veszélyes mértékben elszaporodni.

Korszerű növényházi fóliák: ingyen energia

Az utóbbi évek nagyobb energia-áremelések nélküli békés időszaka után a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzet bizonytalan eredményességű döntések elé állítja a kertészeket. A növényházak energiahatékonyságának javítása kiemelt feladat, ehhez kaptak támpontokat, javaslatokat a Változások a technológiákban szakmai rendezvénysorozat legutóbbi eseményén részt vevők. Európai vállalatoktól érkezett szakemberek ismertették a célt szolgáló újdonságaikat.

Édeskés gyökérzöldség a salátabakszakáll

Egész télen folyamatosan szedhetjük a feketegyökérhez hasonlító, könnyen termeszthető salátabakszakáll gyökereit. A kevéssé ismert kétéves zöldségnövény hajtása és virága is fogyasztható. A fehér húsú, roppanó, édeskés gyökerek sokféleképp elkészíthetők, de nyersen is elrágcsálhatjuk azokat.

100 éves a Soproni Egyetem Botanikus kertje

A Soproni Egyetem Botanikus Kertje a város „zöld tüdeje” és egyben az oktatás-kutatás és a hallgatói élet központja is. Az idei centenáriumi rendezvénysorozat keretében konferenciát rendeztek a Soproni Egyetemen, amely a Botanikus kert 21. századi szerepét vizsgálta az oktatás, a kutatás, a természetvédelmi értékek és a városi rekreációs szolgáltatások oldaláról.