Back to top

Erdész időutazás

Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.

Amikor Müller Géza hajdani erdész kollégám Sárréti Írásokban megjelent munkáit fellapozom, mintha időutazásban lenne részem. Géza bácsi vadásznaplójának színes ceruzával készített vízimadárrajzai akár ma is készülhettek volna. A Holt- Sebes-Körös és mellékereinek, a Toprongyosnak és a Korhánynak zugaiban próbálok tájékozódni útitársam és vezetőm, Szani Zsolt erdészeti igazgató segítségével. Az ereket követő magaslatokon, a vízfolyások zátonyain tölgyesek és cseresek között kanyargunk, de egyik pillanatról a másikra megváltozik a táj.

A lapos terület zsombékjairól fészkeléshez készülő nyárilúdcsapat szállt fel jöttünkre, majd tovább repülnek a Begécsi-rét és -tavak felé. Csak fordulnak egyet, de mire visszatérnek, mi már újra az erdő takarásában járunk.

A Korhány partján álló cseresbe tartunk. Közel 10 éve jártam utoljára ezen a vidéken. A kollégáim akkor vázolták fel, hogyan kellene a természet adta eszközökkel felújítani a kiöregedő, ritkuló erdőket.

Tirják László: a meglévő erdők átalakítása is feladatunk
Tirják László: a meglévő erdők átalakítása is feladatunk
Időutazás visszafelé, majd újra a jelenbe. Visszakerestem az akkor készült fotóimat: érdeklődő, vitatkozó, a jövő feladatain töprengő és bizakodó embereket láttam a radványzugi és a kisvátyoni erdőkben. Következett 10 esztendőnyi aprólékos bejárás, jelölés, vitatkozás, hogyan „gondolhatja” az erdő.

Az erdei élet közössége is bizonyára számtalanszor tanácsot tartott, és megvitatta az erdészek döntéseit, a fadöntéseket is. Az ember megszerezte az erdő termésének egy részét, meleg otthon lett belőle, bölcső, szekrény és bizonyára kis-sárréti fejfa is. Ugyanakkor a fák szaporulatai fényhez, táplálékhoz jutottak.

Új hódítások, térfoglalások indultak el. Most, hogy egyszerre tűnik szemem elé egy évtized aprólékos munkájának és fejlődésének eredménye, teljesen megértem kollégám büszkeségét. Szerencse, hogy feleségem is velünk tartott, így megörökíthetett egy pillanatot az erdészek nehezen észrevehető sikerélményéből. Nagy kár, hogy ide még a szakközönség is csak ritkán juthat el, mi is a rendkívül aszályos télnek és tavasznak köszönhettük, hogy meg tudtuk közelíteni a helyszínt. Itt átlagos időjárás esetén a Korhány az úr, hiszen a Körös-Maros Nemzeti Parkban vagyunk, a Kis-Sárréten.

Jövetelünk eredeti célja, hogy találkozzunk dr. Tirják Lászlóval, a park igazgatójával. A DALERD Zrt. által kezelt erdőkkel csaknem körbe véve, egy kis magaslaton, a nemzeti park erdészeinek tervei alapján több mint 20 hektár erdőt hoztak létre az elmúlt télen. „Nem létrehoztuk, csak letettük az alapkövét egy új erdőnek. Pontosan úgy, ahogy a vidék legnagyobb birtokosai, a Tisza grófok az 1920-30-as években tették” – mondta.

A büszkeség diszkrét tárgya, időutazáson Szani Zsolt erdészet igazgatóval (jobbra)
A büszkeség diszkrét tárgya, időutazáson Szani Zsolt erdészet igazgatóval (jobbra)

A grófi családnál kezdte a pályáját a már említett Müller Géza bácsi is. Időutazás hátrafelé, de egy újabb út az időben előre. Mik a rövid távú elképzelései a nemzeti parknak az új erdővel kapcsolatban, és ha már erdészek vagyunk, mik a hosszú távú tervek a Holt-Korhány partján, nem messze a begécsi szikes gyepektől? „A területet délről a Holt-Korhány, északról legelő, keletről és nyugatról erdők határolják. A déli hátasabb része enyhén lejt északi irányba a legelők felé, közepén régi ér nyomvonala található, északi részén már szikbe hajló.

Klímája erdős sztyepp, de mind a növényvilág, mind a klíma tekintetében érzékelhető a közeli Bihar-hegység hatása. A termőhelyfeltárás a terület háromnegyed részén mélyben sós, réti talajokat mutatott ki, míg kisebb-nagyobb foltokban szikeseket, úgynevezett szolonyeces réti talajokat.

Részlet Müller Géza jegyzeteiből
Részlet Müller Géza jegyzeteiből
Ilyen helyeken a mikrodomborzatnak rendkívül nagy a jelentősége. Terveink szerint a hátasabb, jobb területre szórt makkvetés került decemberben, míg a változatosabb északi részen, az intenzív ápolásra lehetőséget adó soros makkvetés készült, hiszen ott várhatóan lassabban fognak növekedni a csemeték, és több pótlásra is lehet szükség” – magyarázta. A vetés körül üresen hagyott 10 méteres sávban, a későbbiekben lépcsőzetes erdőszegélyt alakítanak ki a tájra jellemző cserje- és elegyfajok minél nagyobb választékából. Az esetleges pótlásokhoz szintén ezen elegyfajokat használják majd. A régi grófi időket idéző megoldásként az egész területet búzával felülvetették.

Az első esztendőben a búza fogja távol tartani a szántóföldi gyomokat a fiatal erdőtől, a búza betakarítása pedig magas vágóasztallal anélkül megoldható, hogy az erdősítésben kár keletkezne. A Kárpát-medence vízjárta folyóvölgyeiben széltében elterjedt, évezredes termelési kultúra elevenedik meg.

„Kérdeztél a távlati célokról is. A létrejövő szabad rendelkezésű erdő átmenetet fog képezni az ér melletti keményfás galériaerdőből a sziki tölgyesek felé, majd ligetessé válva beleolvad a Begécsi-rétbe. 15-20 év múlva az akkori erdészek feladata lesz majd az átalakító üzemének megtervezése és aprólékos, következetes megvalósítása. A természetvédelmi rendeltetésnek megfelelő önfenntartó erdő létrejötte a cél.”

A makkvetést bejárva nem láttam vaddisznó károsítását, csupán a vadlibák nyomait véltem felfedezni. „A terület vadgazdálkodója a DALERD Zrt., így a vadkár megelőzése közös érdekünk. Ennek megfelelően együttes erőből húztunk az erdősítés köré kerítést, még mielőtt a vaddisznók rákaptak volna a friss makkvetésre. A libákat a sarjadó búzavetés vonzza.”

Zsombékról kelő nyári ludak
Zsombékról kelő nyári ludak
Az erdő szegélyébe és a majdani pótlásokba a fafajok közül a kislevelű hársat, a fehér és fekete nyárat, a gyertyánt, a korai és mezei juhart, a magyar kőrist, a madárcseresznyét, a mezei szilt és a vadkörtét tervezték ültetni. A cserjefajok közül pedig a vesszős fagyalt, a veresgyűrű- és húsos somot, az egybibés galagonyát, a mogyorót, a varjútövis bengét, a csíkos kecskerágót és a kánya bangitát.

Fontosnak tartják, hogy az ilyen sűrű, zárt erdőszegély kedvezőbb mikroklímát teremtsen a leendő erdőnek, emellett izolálja a környező más típusú életközösségektől.

A Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő 33 066 hektár területből 2281 hektáron folytat erdőgazdálkodást, eddig 154 hektár új erdőt telepítettek. Természetvédelmi célú tevékenységük az idegenhonos fafajokkal rendelkező erdők szerkezetátalakítása, amit 532 hektáron végeznek. Befejezésül megköszönöm mindkét kollégám kalauzolását, és kívánom, hogy járhassunk még emelt fővel a fák árnyékában, a most bemutatott erdőfelújításban és új erdőtelepítésben. Élhessük újra az erdész időutazást!

Puskás Lajos
okl. erdőmérnök

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.