A megfelelő műszaki állapot mellett is van még néhány tényező, amit érdemes a gazdáknak figyelembe venniük, hogy ne növeljék fölöslegesen a permetezések költségét. A készítmények árának drasztikus emelkedése miatt még inkább megéri hangsúlyt fektetni a növényvédelmi kezelések pontosságára.
Már a kötelezettség bevezetését megelőzően is számos felülvizsgáló állomás működött hazánkban, ahol a géptulajdonos termelők megvizsgáltathatták gépeik műszaki állapotát. Emellett a növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet korábban is előírta és jelenleg is tartalmazza, hogy a géptulajdonosok kötelesek rendszeresen karbantartani gépeiket, hogy azok megfelelően működjenek, mondta Ecsedi István, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI) Ellenőrzési Osztályának osztályvezetője.
A Nébih tapasztalatai szerint a permetezőgépek kötelező vizsgálatának bevezetése óta eltelt bő két évben a géptulajdonos termelők egyre inkább betartják a jogszabályban előírtakat, és egyre nagyobb számban viszik el gépeiket az időszakos műszaki vizsgára. A hazánkban üzemelő gépek darabszámáról nem áll rendelkezésre pontos adat, azt csak becsülni lehet. A Nébih nyilvántartása szerint 2022. május 24-ig összesen 17 200 növényvédelmi gép műszaki felülvizsgálatát végezték el az állomások, és további 2800 gép rendelkezett vizsgaidőponttal.
Fölösleges kockázatok, kiadások
Számos kockázatnak teszik ki magukat a növényvédelmi gépek tulajdonosai, ha nem viszik el gépeiket az időközönkénti műszaki felülvizsgálatra, elhagyják a rendszeres karbantartásukat, és nem üzemeltetik őket szakszerűen.
Előbbi esetben kezeletlen sávok, illetve foltok maradhatnak a területen, amelyek fertőzési gócot képezhetnek, és akár további kezelésekre is szükség lehet miattuk, ami jelentős többletkiadással és fölösleges, valamint indokolatlan környezetterheléssel jár. A túldozírozással pedig saját (illetve a szomszéd) termesztett növényeiket károsíthatják a termelők, fitotoxikus hatás (perzselés) előidézésével. Ebben az esetben ugyancsak szükségtelenül és indokolatlanul terhelik, veszélyeztetik a környezetet, fokozott a szennyezés kockázata. A szomszédos területek károsításakor jogi következmények is felmerülhetnek.
A felülvizsgálaton nem megfelelt, vagy meg nem jelent gépek tulajdonosai növényvédelmi és élelmiszerlánc-felügyeleti bírsággal sújthatók, illetve az alanyi jogon járó területalapú támogatásuk csökkentésével is számolniuk kell, hívta fel a figyelmet Ecsedi István a szankciókra.
Eszerint jellemző, hogy a kardántengely védőburkolata részlegesen vagy teljesen hiányzik, a gépre szerelt manométer(ek) jellemzői (leolvashatóság, osztás, pontosság) nem megfelelők, a szórószerkezet kialakítása (például vízszintes helyzet beállíthatósága, egyenesség, deformációk és sérülések, szórófejek egymástól és a talajtól való távolsága) hibás vagy hiányos, illetve a szórófejek és a fúvókák szórásteljesítménye nem megfelelő (fúvókakopás és sérülések).
Nem kell messzire menni
A jogosultsággal rendelkező műszaki felülvizsgáló állomások naprakész nyilvántartása elérhető a Nébih honlapján, a növényekkel kapcsolatos adatbázisok között, a növényvédelem linkre kattintva. A működő állomások száma időről időre változik, egyes állomások felhagynak a tevékenységükkel, miközben újak kezdik meg a működésüket.
Az állomások döntő többsége mobil, a felülvizsgálati helyszínre kitelepülő állomás. A géptulajdonos termelőknek a hatóság információi szerint háromévente legföljebb 15 kilométert (sok esetben még ennél is jóval kevesebbet) kell megtenniük a felülvizsgálati helyszín eléréséhez. A permetezőgépek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatban a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet az irányadó, tájékoztatott a Nébih sajtóosztálya.
Érdemes követni az ajánlást
A növényvédő szerek hatékonyságát sok tényező befolyásolhatja. Számottevően romlik a kezelés hatékonysága, ha a tárolás vagy felhasználás során a szer minősége szempontjából kedvezőtlenek a körülmények, vagy ilyen események történnek. Ezzel pedig csökken a termésmennyiség, vagy növekszik a növényvédelmi költség.
Például ha a készítményt 15-25 °C-os hőmérsékleti tartományban kell kijuttatni, de a termelő 30 °C-ban permetez vele, akkor az ebből eredő károkért a gyártó természetesen nem tehető felelőssé.
A növényvédő szerek gyártása során rendszeresek a mintavételek, és későbbi minőségi probléma esetén a tárolt mintákból kideríthető, hogy a kérdéses tétellel már a gyártáskor történt valamilyen probléma, vagy a szállítása, tárolása, felhasználása nem volt megfelelő.
A peszticidek többsége nagyobb hőmérsékleti tartományban is biztonságosan tárolható, ám némelyik minősége – és ezt jelzik a csomagoláson – fagypont alatti hőmérsékleten romlik, erre tehát figyelni kell a tárolásuknál. A „koktélban” történő kijuttatás előtt mindenképp érdemes keverési próbát végezni, mert rossz esetben az összekevert szerek kicsapódhatnak, üledéket képezhetnek, ami a szórófejeket eltömíti, és a hatásuk sem lesz már megfelelő.
A vízminőség szerepe
Egyre több termelő fordít figyelmet arra, hogy milyen vizet használ oldószernek. A vízben oldott ásványi sók ugyanis a növényvédő szerek hatóanyagaival nem várt kölcsönhatásba léphetnek.
Ha a víz vezetőképessége nem haladja meg az 500 μS/centimétert, akkor alkalmas permetezésre. Ennél magasabb értéknél javítani kell a víz állapotán szerves savak vízoldható sóinak segítségével.
A víz kémhatása rendkívül gyorsan meghatározható. A legtöbb növényvédő szer használatakor az az ideális, ha a víz enyhén savas. A lúgos kémhatású víz gyakorta instabillá teszi a hatóanyagokat, míg a savas elősegíti a felszívódásukat. Sok növénykondicionáló szer megköti a víz keménységét okozó ionokat, illetve savanyítja az oldatot, így számos ilyen készítmény egyidejűleg használható a víz lágyítására és a kémhatás csökkentésére.
A tartályokban tárolt, vagy kútból nyert víz sokszor zavaros lehet a különböző szerves és szervetlen lebegő anyagoktól, a szerves és agyagszennyeződések pedig a készítményekre is kedvezőtlenül hatnak. Ezt is lehet műszeresen mérni, de sokan azt az egyszerű és jó módszert használják, hogy megtöltenek egy vödröt vízzel, és beledobnak egy pénzérmét.
A víz hőmérséklete szintén lényeges, erre is van a növényvédő szerek leírásában utalás, amit érdemes betartani, különben oldódási és növényélettani gondokkal is szembesülhetünk.
Az időzítés kulcskérdés
A növényvédő szer minőségét és hatékonyságát a szállítási és tárolási körülmények, valamint a kijuttatáshoz használt víz (sótartalma, hőmérséklete, pH-ja) befolyásolja leginkább, de például az időjárás sem hagyható figyelmen kívül a permetezéskor. A csapadék lemoshatja a szert, még mielőtt felszívódna. A légmozgás elsodorhatja a permetszert, főleg ha kisebb cseppmérettel, ködszerűen történik a kijuttatás. Túl magas hőmérséklet és tűző nap esetén perzselődhet a levél, túl alacsony hőmérsékleten pedig lassabb a növényi anyagcsere, és a felszívódó szerek lassabban terjednek a növényben.
Gyomirtásnál a gyomok fejlettségi állapota, levélfelületük nagysága is meghatározza az eredményt. A lombon keresztül felszívódó szer használata pedig akkor ad megfelelő eredményt, ha a védendő növény elegendő lombfelülettel rendelkezik.
A különböző, de azonos céllal kijuttatott hatóanyagok váltogatása nélkül könnyebben alakul ki rezisztencia a kórokozóknál és kártevőknél.
Exportra termelésnél arra is figyelemmel kell lenni, hogy a növényvédő szerek nyilvántartásba vétele országonként változhat. Csak olyan készítményekkel szabad kezelni a külföldre szánt terményt, amely a fogadó országban is rendelkezik engedéllyel az adott kultúrában. A szermaradék-határértékek ugyanakkor rendelet által szabályozottan egységesek minden európai uniós tagállamban.
