Back to top

Rekord sebességgel tűnhet el a szibériai tundra

Mindössze 500 év alatt eltűnhet, és ennek eredményeképp 1400 gigatonna szén-dioxidot szabadulhat fel a légkörbe, mely tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást.

Az új kráter a globális felmelegedés okozta szibériai extra forró nyarak legújabb jele. Most egy új jelentésből kiderül, hogy a szibériai tundra 2500-ra teljesen eltűnhet, ha az éghajlatváltozást nem sikerül kordában tartani. Lassan erdővé fog átalakulni.

Ami még rosszabb, ahogy a tundra permafroszt-takarója elolvad, nagy mennyiségű, akár 1400 gigatonnányi üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe, ami világszerte súlyosbítja a felmelegedést.

"Megdöbbentő volt számunkra, hogy milyen gyorsan fog a tundra erdővé átalakulni"

- mondta Stefan Kruse ökológus és erdőmodellező a németországi Bremerhavenben működő Alfred Wegener Intézet (AWI) Helmholtz Sark- és Tengeri Kutatási Központjának (Helmholtz Centre for Polar and Marine Research) munkatársa.

Fotó: pixabay.com

Kruse és kollégája, az AWI professzora, Ulrike Herzschuh egy új számítógépes modellt dolgozott ki, amely alaposan megvizsgálja a szibériai tundra teljes evolúcióját. Pontosabban a modell azt értékeli, hogyan nőnek és fejlődnek a fák a régióban.

Figyelembe veszi a teljes életciklusukat, attól kezdve, hogy szétszórják a magjaikat, egészen addig, hogy fává növik ki magukat.

A kutatók arra következtettek, hogy azok a fák, amelyek a felmelegedés hatására észak felé kezdenek terjedni, ezt gyorsan teszik, és akkor sem fognak visszahúzódni, ha a hőmérséklet ismét lehűl. Ennek eredményeképpen a tundra két mini-tundrára válik szét: az egyik a távol-keleti Csukotkán, a másik pedig a Taymyr-félszigeten, a messzi északon.

A kutatók tovább vizsgálták, mi történne, ha az emberiség képes lenne elérni, hogy a hőmérséklet lehűljön, miután a tundra erdővé változik.

Felfedezték, hogy a fák vonala úgy maradna, ahogy volt, és nem húzódna vissza olyan gyorsan, mint amilyen gyorsan előretört. Ez azért van, mert az idősebb fák sokat kibírnak, hogy szilárdan megmaradjanak azon a helyen, ahol kinőttek.

A tundra kettéválasztása pusztító következményekkel járna a régióban élő rénszarvasokra és az őket vadászó őslakos kultúrákra, például az északnyugat-szibériai nyenyecekre. Ezek az állatok jellemzően az év során északról délre vándorolnak.

Továbbra is rejtély, hogy az erdők terjeszkedése hogyan befolyásolja a vándorlási szokásaikat és életciklusukat, és ez hogyan befolyásolja a nyenyecek megélhetését. Kruse elmondta továbbá, hogy az egész kultúra függ a tundrától. "Ha ez elveszik, az nagy veszteség lesz az emberiség számára" - tette hozzá a kutató.

Mit lehet tehát tenni e negatív következmények elkerülése érdekében? "A legjobb megoldás az lenne, ha csökkentenénk az üvegházhatású gázok globális kibocsátását, hogy mérsékeljük a nyomást" - mondta Kruse a Live Science-nek. "Mindazonáltal, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor fajmegőrzéssel kell foglalkozni".

A tanulmány az eLife című folyóiratban jelent meg.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.