Back to top

Zöldül a magyar villamosenergia-termelés

Az állami tulajdonú Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. a kormány és az EU több mint 15,4 milliárd forintos támogatásával 20 alállomás és 7 távvezeték fejlesztését valósítja meg konzorciumban 2026-ig annak érdekében, hogy újabb környezetbarát naperőműveket lehessen a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakoztatni - közölte a társaság az MTI-vel.

A beruházás az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) vissza nem térítendő támogatásával valósul meg az úgynevezett "Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében a Mavir Zrt. területén" konstrukcióban - közölték. A kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének elfogadásáig a projektet a Nemzeti Helyreállítási Alapból előfinanszírozza.

A beruházással egyrészt 11 Dunántúl régióhoz tartozó alállomás (Szombathely, Győr, Gönyű, Hévíz, Toponár, Bicske, Litér, Paks, Pécs, Perkáta, Szigetcsép) és 9 Közép-Magyarország és Észak-Alföld régióhoz tartozó alállomás (Békéscsaba, Szolnok, Sándorfalva, Debrecen-Józsa, Szabolcsbáka, Sajószöged, Felsőzsolca, Kerepes, Göd) fejlesztésére kerül sor. Emellett hét, 220 kV-os távvezeték terhelhetőségét növeli meg a Mavir: ezek a Detk-Sajószöged I., Detk-Sajószöged II., Detk-Zugló I., Detk-Zugló II., Kisvárda-Sajószöged, Tiszalök-Sajószöged és Sajószöged-Szolnok távvezetékek.

A tájékoztatás szerint a fejlesztéssel a magyar villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátása csökkenthető, így mérséklődik a globális felmelegedésre gyakorolt hatása.

A projektet a Mavir és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. konzorciumban valósítja meg. A beruházáshoz a konzorcium 15,41 milliárd forint támogatási forrást vesz igénybe, a tervek szerint a befejezés időpontja 2026 április 30.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.

Határérték alá csökkent a Sajó vastartalma Szlovákiában

A korábbi mérésekhez képest 96 százalékkal csökkent, így a megengedett határérték alá esett a Sajó vizének vastartalma a folyó szlovákiai szakaszán - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdán, a gazdasági minisztérium közlésére hivatkozva.

Aszály: nincs mire várni, lépni kell

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára - figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.

Nem biztonságos az esővízben lévő szennyezőanyagok szintje

Egy új kutatás szerint az esővízben lévő "örök vegyszerek" mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén - olvasható kedden a BBC hírportálján.

Két hektár méhlegelő az ipartelepen

Méhlegelő várja a győri VGP Parkban a környék beporzóit, de hamarosan madáretetőket is telepít a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója a 2 hektáros területre. A cégcsoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is.