A partnertalálkozó alkalmat adott arra is, hogy a tejágazat ürügyén az agrárágazat jelenlegi helyzetét is áttekintsük.
youtube://v/Cf01iFp3Ilk
Az elmúlt négy-öt évben mindig volt egy mottónk, hol a siker, hol a kudarc, hol a válság, a mai partnertalálkozó mottója Új világ kezdődött, és hát ez így van – mondja Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Ebben az új világban pillanat alatt változik minden, ami ma még biztos, az holnap már nem. Nagyon nehéz tervezni, és a legfontosabb a partnereinknek most azt az üzenetet átadnunk, hogy végre – bár a 2021-es évben még a végén sem az látszott – ma már emelkedően magas felvásárlási árak vannak.
A partnereink felé most azt fogjuk közvetíteni, hogy melyek azok az úgynevezett jövőt álló megoldások, akár takarmányozási oldalról, akár állategészségügyi oldalról, amiket alkalmazhatnak. Ez nagyon fontos, hiszen magasak az inputárak, magasak a felvásárlási árak, és nagy a kockázat is. Ilyenkor kell igazán figyelni, finomhangolni, hiszen amikor ilyen nagyok a felvásárlási árak, akkor minden csepp tej, minden kismalac számít.
Miközben a magyar agrárium legnagyobb korszerűsítési hulláma zajlik, legyen szó növénytermesztésről, állattartó telepekről vagy épp élelmiszeripari üzemekről, a szomszédunkban zajló háború miatt egyre nagyobb az élelmiszerválság esélye. A partnertalálkozón elhangzott, hogy egyes afrikai országokban szeptemberig tudnak az embereknek kenyeret adni. Utána nem lesz mit enni.
Az élelmiszerválság valóban itt kopogtat, szerencsére nem itt Magyarországon és nem is közvetlenül Európában, de mindenhol, ahova európai, vagy éppen orosz, ukrán élelmiszer alapanyag vagy élelmiszer került értékesítésre az elmúlt időszakban – hangsúlyozta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelő államtitkár.
Örüljünk annak, hogy a Kárpát-medencében élünk, ilyen körülmények között, ilyen termőhelyi adottsággal – teszi hozzá Kulik Zoltán. Ez teljesen de facto tény, hogy Magyarország, ha nem is 20 milliós népességet, mert ez lenne a cél, de 14-15 millió embert meg tud etetni. Ez egészen biztosan így van. Vannak előnyeink, ez például a szántóföldi növénytermesztés, hiszen búzából, kukoricából, árpából, de akár az olajos magvakból is bőven elegendő a termés. De nem csak nekünk, hanem ez egy komoly exportpotenciált is jelent. Vannak természetesen olyan alapanyagok, a gázhoz csatolódó foszforforrások, az MCP (monokalcium-foszfát), a műtrágya, amiben bizony importra szorulunk. Ez nehézséget okozhat, de alapvetően azt kell, hogy mondjam, hogy az alapanyagot elő tudjuk állítani bőven – exportpiacra is. A világpiaci tendenciákat azonban semmiféle intézkedéscsomaggal nem tarthatjuk távol a magyar gazdaságtól – legfeljebb csökkenthetjük a hatásait, amire pedig biztosan szükség lesz.
Kulik Zoltán így fogalmaz:
Nagyon elkeserítem a fogyasztókat. Itt még további nagyon komoly áremelkedések várhatóak, akár van árstop, akár nem.
Ez ténykérdés. És bárhova megyek a világba – két hete jöttem vissza Ázsiából –Pakisztánban, Kambodzsában, Laoszban, vagy Amerikában mindenhol ez lesz tapasztalható. Nem mi csinálunk rosszul valamit, nem csak az Európai Unióval van baj – ez az egész világban mutatkozó dolog.
És sajnos az az elszomorító, hogy amiről még 10-15 évvel ezelőtt csak vizionáltunk, hogy majd 2050-re éhséglázadások lesznek, ma komoly veszély. Év végére a világnak sok olyan szegmense lesz, Észak-Afrikát emelem ki, ahol bizony nagyon-nagyon komoly probléma lesz már az alapvető élelmiszerrel, így a gabonával, a kenyérrel is. Magyarországon ettől nem kell félni, lesz mit enni, rendben leszünk.
Különösen a szántóföldi növénytermesztés, hisz a terményárak az egekben vannak. Az állattenyésztésben viszont látszik a változás, már 2021-ban is sok sertéstenyésztő hagyta abba – 20-25 ezer kocával és annak szaporulatával van ma kevesebb. A tehénlétszám is stagnál, a telepek száma csökken, ám a fajlagos tejtermelés nő, így nincs kevesebb tejünk.
Mindennek tetejében az Európai Bizottságnak a következő hetekben el kellene fogadnia a következő 7 év tagállami mezőgazdálkodását szabályozó Nemzeti stratégiai terveket is.
– Én azt gondolom, hogy a nyáron elfogadtatni kívánt és tervezett stratégiai tervünk alapvetően megfelel azoknak a kihívásoknak is, amivel most az ukrán háború kapcsán szembesülünk – mondja Feldman Zsolt. Változtatásokat teszünk benne: a beruházásokon belül például, amelyre a vidékfejlesztési forrásaink több mint 50%-át szánnánk, elkülönítünk majd energiahatékonysági beruházásokat, hiszen azzal kell számolnunk, hogy ezek az energiaárak valamilyen mértékben biztos, hogy a korábbiakhoz képest magasabban állnak meg. Tehát azon beruházási formák számára, amelyek ezekben segíthetnek a vállalkozásoknak, akár egyébként a gyors megtérülés reményében is, mindenképpen utat nyitunk, lehetőséget adunk. Ez egyezik a Bizottság elvárásaival.
Ahol komolyabb viták vannak, az alapvetően a növénytermesztés, a vetésforgóra és a növényvédőszer-csökkentésre vonatkozó szabályok.
A termelésbiztonságot és az élelmiszerellátás biztonságát érintő feltételeken megy még ma közöttünk és a többi európai tagállammal is a diskurzus, és bízunk benne, hogy a józan ész kerekedik felül majd a stratégiai tervek elfogadásánál.
