Back to top

Az őshonos gyep sokszor hatékonyabb az erdőtelepítésnél

A klímavédelem kulcsfontosságúvá vált napjainkra, ezért egyre több erdőtelepítést végeznek a szakemberek. Azonban a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, sok esetben inkább az őshonos gyepek védelmével érhetünk el nagyobb eredményt.

A közvélemény szerint az erdők, őserdők olyan természetes élőhelyek, amelyek jelentős mennyiségű szenet raktároznak el, azonban egyre több kutatás arra figyelmeztet, más megoldás is lehetséges a klímaváltozás elleni védekezésben. Nyugat-Európában bevett módszer a parlagon hagyott szántók erdősítése, hogy a 6-8 ezer évvel előtti természetes állapotokat rekonstruálják. A helyzet azonban sokszor nem ilyen egyértelmű. A gazdáknak nem érdekük a jó minőségű szántót erdővé alakítani, inkább a gyepeket erdősítik.

Csakhogy a természetes gyep rengeteg szenet képes megkötni a talajban, olyannyira, hogy azokon a területeken, ahol a klíma nem teszi lehetővé az erdők kialakulását, az igazi jó szén-dioxid-megkötő életközösségek a gyepterületek.

Kétségtelen, kezdetben az erdőtelepítés látványos eredményt hozhat, főként olyan idegenhonos, gyors növekedésű fajok esetében, mint a császárfahibridek.

Azonban ezek a fajok a minél gyorsabb növekedésük miatt jelentősen megcsapolják a talaj vízkészletét, és mivel a klímaváltozás szárazabb éghajlatot eredményez, utánpótlás hiányában a talajvízszint hamarosan csökkenni kezd.

Emellett a fák árnyéka pusztítani kezdi az alatta elterülő gyepet, aminek eredményeként a talajban bomlási folyamatok indulnak el, amik szén-dioxid-felszabadulással járnak. Néhány év vagy egy-két évtized múlva pedig a fák elkezdenek kiszáradni, állományukat ki kell termelni és visszatérni a gyephez, amely már silányabb minőségű az eredetinél.

A természetben sokszor a természetes folyamatokkal hatékonyabb eredményeket érhetünk el, mint beavatkozással, egyszerűen csak hagyni kell, hogy a természet utat mutasson.

Erdőtelepítés előtt érdemes megvizsgálni, hogy az adott területen erdős sztyepp vagy gyep alakulna ki magától, és sok esetben ez az ökoszisztéma lesz az, ami hosszú távon leginkább segíti a klímavédelmi célokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Erdőtűz a Bükkben: tart a kárfelmérés

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében van az a Miskolc külterületén, Jávorkút közelében levő, állami tulajdonú erdőterület, amelyen tűz pusztított. A pénteken délután 16.00 óra körül keletkezett tűz nagyrészt a Lillafüredi, kisebb mértékben pedig a Répáshutai Erdészeti Igazgatóság területén jelentkezett, összesen mintegy 65 hektáron.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Magyar erdők jó kezekben

A magyar kormányzat, a magyar agrárium számít a magyar erdőkre, és számít az erdőket kezelő erdész szakemberekre – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, az Országos Erdészeti Egyesület 152. alkalommal megrendezett vándorgyűlésén a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Megfékezték a lángok továbbterjedését a Bükkben

Megakadályozták a lángok továbbterjedését Miskolc külterületén, Jávorkút közelében, ahol mintegy száz hektárnyi területen gyulladt ki a fenyőerdő - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Hígtrágya a miniszternek - gazdatüntetés Hollandiában

„Ideológiai alapon zárnátok be és sajátítanátok ki a farmjainkat!” Ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel tüntetett több tízezer gazdálkodó Hollandia hét pontján még a múlt héten, hogy tiltakozzék a kormány nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó tervei ellen. Az ország különböző részein, az autópályákon tiltakoztak a gazdák, több helyütt szénabálák égetésével.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.