A közvélemény szerint az erdők, őserdők olyan természetes élőhelyek, amelyek jelentős mennyiségű szenet raktároznak el, azonban egyre több kutatás arra figyelmeztet, más megoldás is lehetséges a klímaváltozás elleni védekezésben. Nyugat-Európában bevett módszer a parlagon hagyott szántók erdősítése, hogy a 6-8 ezer évvel előtti természetes állapotokat rekonstruálják. A helyzet azonban sokszor nem ilyen egyértelmű. A gazdáknak nem érdekük a jó minőségű szántót erdővé alakítani, inkább a gyepeket erdősítik.
Kétségtelen, kezdetben az erdőtelepítés látványos eredményt hozhat, főként olyan idegenhonos, gyors növekedésű fajok esetében, mint a császárfahibridek.
Azonban ezek a fajok a minél gyorsabb növekedésük miatt jelentősen megcsapolják a talaj vízkészletét, és mivel a klímaváltozás szárazabb éghajlatot eredményez, utánpótlás hiányában a talajvízszint hamarosan csökkenni kezd.
Emellett a fák árnyéka pusztítani kezdi az alatta elterülő gyepet, aminek eredményeként a talajban bomlási folyamatok indulnak el, amik szén-dioxid-felszabadulással járnak. Néhány év vagy egy-két évtized múlva pedig a fák elkezdenek kiszáradni, állományukat ki kell termelni és visszatérni a gyephez, amely már silányabb minőségű az eredetinél.
Erdőtelepítés előtt érdemes megvizsgálni, hogy az adott területen erdős sztyepp vagy gyep alakulna ki magától, és sok esetben ez az ökoszisztéma lesz az, ami hosszú távon leginkább segíti a klímavédelmi célokat.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
