Back to top

Sátorhegyek birodalma

Zemplén „ide biztosan visszatérek” érzése az erdővel keretezett magas kilátópontjainak, lélegzetelállító panorámáinak, kultúrtörténeti értékeinek és a mindezeket összekötő túraútvonalaknak köszönhető. Felfedezésre váró vadregényes csodahely, aminek leírására már-már keresni kell a megfelelő szavakat. Az ide látogatók egy szempillantás alatt szerelembe esnek Magyarország egyik legszebb tájegységével.

Füzéri vár – Zempléni elefántcsonttorony
Füzéri vár – Zempléni elefántcsonttorony

Az Északi-középhegység legkeletibb tájegységének különleges a hangulata. Hatalmas területeket uraló erdők, a völgyekre páratlan panorámát kínáló sziklakibúvások, a hegytetőkön elterülő középkori várak és várromok varázslatossá teszik a vidéket. Bármelyik turistajelzésen indulunk el, számos látnivaló mellett fogunk elhaladni.

Vadregényes vidék

A Zempléni-hegység erdőségeiben elsősorban a bükkösök és a gyertyánostölgyesek uralkodnak, de aki szemfüles, észrevehet az elmúlt évszázadokból ránk maradt igazi ritkaságokat is. Ilyen különlegesség az Újhuta községrésztől délre található Nagyduglaszos, ahol 40-50 méter magas duglászfenyők rejtőzködnek.

Kerek-kői panoráma
Kerek-kői panoráma

A tájképet színesítik az erdők mélyén megbúvó hegyi kaszálók és rétek, amelyeket az elmúlt évszázadokban alakítottak ki őseink.

A hegyvidéken ugyanis a 16–17. században nem voltak földművelésre alkalmas területek, így az emberek számára az erdő és az állattartás adta a megélhetést. A falvak közelében legelőket hoztak létre, míg a felsőbb részeken kisebb-nagyobb erdőirtásokkal kaszálókat nyertek. Ezek a rétek a visszamaradó víz miatt gyakran elmocsarasodtak. Innen kapta a nevét a Mlaka-rét, hiszen a szláv „mlaka” szó pocsolyát jelent. Az István-kút környékén is kaszáló volt, azonban a megjelenő nyírfák miatt a terület mára inkább ligetes képet mutat.

Erdei lak az István-kúti nyírjesben
Erdei lak az István-kúti nyírjesben

A különleges tájkép változatos élővilágot is jelent. Több, magashegységben honos növényfaj csak itt él, a Magyarországon igazi ritkaságnak számító állatfajok közül pedig a szirti sas, az uráli bagoly és a hiúz is megtalálható a Zempléni-hegység erdeinek mélyén.

Ahová a szem ellát

A Zempléni-hegység turistaútjai számos természetes és mesterséges kilátóponthoz elvezetnek. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb a Kis-Milic csúcsán, az ÉSZAKERDŐ Zrt. által néhány éve megépített Károlyi-kilátó, ahonnan az egész tájegység elénk tárul.

A természetes kilátópontok a jégkorszakok idején alakultak ki, amikor a fagyponthoz közeli hőmérséklet folyamatos térfogatváltozásokat okozott, ráadásul a kőzetrepedésekbe beszivárgott víz megfagyott, ami a hatalmas kőtömbök egy részét felaprózta, meghagyva a hatalmas sziklafalakat.

Zebracsíkok a Mlaka-réten
Zebracsíkok a Mlaka-réten

A Zempléni-hegység nyugati vonulatain található a Sólyom-kő 22 méter magas, függőleges sziklafala. Csodálatos panoráma nyílik róla nyugat felé a Hernád völgyére, és tiszta időben a Bükk is látható.

A Zempléni-hegység központi részén befelé haladva találhatunk rá a Nagy-Péter-mennykőre, amely 709 méter magasságával igazán különleges nézőpontban mutatja be az északi részeket. Nevét a nyári viharok idején gyakori villámcsapásokról kapta, amelyeket elődeink Szent Péternek tulajdonítottak.

A Mlaka-rétről érhetjük el a Sólyom-bércet, ahonnan délnyugat felé tekintve a Regéci várat is láthatjuk. A bérctől nem messze pedig a majdnem teljes körpanorámát nyújtó Kerek-kő sziklájára mászhatunk fel.

Senyői Vendégház egyedülálló erdei környezetben
Senyői Vendégház egyedülálló erdei környezetben
A Pengő-kő különleges alakzatát annak köszönheti, hogy a fagy az egykori hegycsúcsot minden oldaláról visszabontotta, és csak ez a kőbástya maradt meg. A jellegzetes sziklaalakzat ma már megbúvik az erdő fái között. A Rákóczi-kő nem nyújt kilátást, de annál érdekesebb történet fűződik hozzá. A legenda szerint a gyermekéveinek egy részét a Regéci várban töltő Rákóczi fejedelem egyetlen szökkenéssel ugratott rá lovával a mintegy 3 kilométerre levő várból. Ennek nyomát őrzi a kemény andezitben a patkónyom.

Kicsit kilóg a sorból, de érdemes a Megyer-hegyi tengerszemet is meglátogatni. Az akár 70 méter magas sziklafalak alatt megbúvó egykori malomkőbánya vízfelülete csodás látvány, ráadásul a mellette épült kilátóról egy újabb arcát ismerhetjük meg a Zempléni-hegységnek.

Történelmi családok, várak

A Zempléni-hegység tájképében fontos szerepet játszanak a hegytetőkön még ma is álló várak, amelyek többségét a tatárjárás után építették vagy erősítették meg a földbirtokosok. A csodálatos környezetben álló Füzéri vár viszont már a tatárjárást megelőzően is állt. Különleges vulkáni kúpon építették, a rajta magasodó hatalmas épületet a közelmúltban beválogatták Magyarország hét legszebb természeti értéke közé. Kevesen tudják, hogy Perényi Péter koronaőrnek köszönhetően a Szent Korona is vendégeskedett egy évig a vár palotájában.

Csodás panoráma a Károlyi-kilátóról
Csodás panoráma a Károlyi-kilátóról

A Regéci vár Cserehát felől már messziről látható. Nevét a szláv „szarv” szóból kapta, amely a várhegy jellegzetes alakjára utal: kiemelkedő csúcsait egy nyereg köti össze. A 17. században került a Rákóczi család birtokába. Apja halála után gyermekkorának első éveit itt töltötte II. Rákóczi Ferenc.

Boldogkőváralja a Zempléni-hegység nyugati részén épült, minden bizonnyal a tatárjárás után. Nevének eredetét a néphagyomány egy Bodó nevű asztalosmestertől eredezteti, aki megmenekítette IV. Bélát a tatárok elől.

A Rákóczi-szabadságharcot megelőző években a Habsburgok seregei felrobbantották a várat, melyet csak a 19. században épített vissza az akkori birtokos Péchy család.

A sárospataki vár a Rákóczi-időkben vált híressé, amit még a 16. században építtetett a birtokában lévő Perényi család. Utánuk a birtok kézről kézre szállt, míg hozomány útján a Rákócziaké nem lett. Ők építették tovább, mígnem a Wesselényi- összeesküvés miatt a császári seregek megszállták. A Rákóczi-szabadságharc idején többször is gazdát cserélt a felkelők és a császári seregek között, és ennek igen nagy kárát látta.

Arborétumok Napja emlékmű

Az egykori pompáját visszanyert füzérradványi Károlyi-kastélypark déli kapuja előtt, a fenyves allé végében áll az Arborétumok Napja emlékmű. A díszes tetejű, tematikusan megfaragott oszlop elhelyezésének ötlete a park felújításakor fogalmazódott meg. Igazi különlegessége, hogy az erdőgazdaság lelkes önkéntesei saját kezük munkájával hozták létre, kifejezve ezzel erdész szakmájuk legmélyebb tiszteletét. Az Arborétumok Napját – az ÉSZARKEDŐ Zrt. kezdeményezésére – 2015 óta rendezik meg Magyarországon, minden év május 29-én.

Bejárható Zemplén

A Zempléni-hegységet átszelő turistaútvonalak bejárása több napot is igénybe vesz. A legjelentősebb talán az Országos Kéktúra, amelynek egyik végpontja Hollóházán található. Nagy-Milicen, a Károlyi-kilátó mellett vezet Füzérre, majd Sátoraljaújhely szomszédságában nyugat felé veszi az irányt. Eszkála, a Kerek-kő, a Mlaka-rét, a Sólyom-bérc, a Nagy-Péter-mennykő, a Regéci vár és a Boldogkő vár mellett elhaladva hagyja el a Zempléni-hegységet.

Távolban a Rákóczi sasfészek
Távolban a Rákóczi sasfészek

A Rákóczi piros jelzés, a tájegység másik legfontosabb turistaútja Sárospatakról indul. Komlóskán, a Pusztavár közelében és Erdőhorvátin át vezet a Regéci várhoz, majd egy csodálatos erdei útszakasz mellett Telkibánya következik. Az útvonal a Hollóházi Porcelángyárat is érinti, majd a Füzéri várnál végződik.

Annak sem kell csalódnia, aki csak egy napot szeretne kirándulni. Az egyik ilyen lehetőség a Nagy-Milic megmászása, akár Hollóháza, akár Füzér felől, az Országos Kéktúra nyomvonalán.

Aki inkább a Zemplén központi részét választaná, annak Újhutáról érdemes indulnia, ahonnan a Gerendás-réten érheti el az Országos Kéktúrát. A Mlaka-rét felé érdemes kitérőt tenni a Kerek-kőhöz, az István-kúti nyírjeshez és a Sólyom-bérchez. A Mlaka-rétről a sárga jelzés vezet Középhutára, ahonnan a közút mentén juthatunk vissza Újhutára.

Pompás „jégbabák”

Szemet gyönyörködtető és ritkán látható méretű képződmények jöttek létre a királykúti jegesbarlangban, ahol az idei tél időjárása különösen kedvezett a jégképződés folyamatának. A Magyarország egyetlen jegesbarlangja a Telkibányai Erdészet kezelésében, a Királyhegy északi lejtőjének lábánál fekszik, kb. 270 méter tengerszint feletti magasságban. Az intenzív jégképződés általában márciusban kezdődik és április elejéig, közepéig tart, amikor a külső levegő felmelegedése és az erős olvadás miatt a levegő relatív páratartalma 80-100% között ingadozik. A folyamat során a kicsapódó pára és a talajfelszínről beszivárgó, mennyezetről folyamatosan csepegő víz megfagy. A vágat mennyezetén melegebb a hőmérséklet, így a talajfelszínről beszivárgó víz ott még cseppfolyós halmazállapotú. A padlón viszont folyamatosan fagypont alatt marad a hőmérséklet.

A „jegesbarlang” elnevezés kicsit megtévesztő, ugyanis az évről évre megismétlődő jégképződés egy mesterségesen kialakított és bővített bányavágatban alakul ki, melynek keletkezését és korát pontosan nem ismerjük. Ez a fajta jegesedés – mely alapvetően más jellegű, mint ami például a dobsinai jegesbarlangban látható – ilyen alacsony tengerszint feletti magasságban nemcsak hazánkban, hanem Európában is egyedülálló.

Üljünk kisvasútra!

A Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) vonatai tavasztól őszig közlekednek a Zemplén szívében fekvő Pálháza központjából a kőkapui üdülőövezeten át Rostalló végállomásig, ahonnan kiváló túrák tehetők a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részeire. A rostallói végállomáson a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) várja az erdei ismeretek iránt fogékony tanulókat.

Szarvasbőgő expressz a PÁÉV vonalán
Szarvasbőgő expressz a PÁÉV vonalán
A PÁEV Magyarország legrégebbi erdei vasútja, építését 1888-ban gróf Károlyi István kezdeményezte a környékbeli erdőségek faanyagának kitermeléséhez. Az első kiépített 7 kilométer hosszú pálya a pálházi fűrészüzemtől Kőkapuig vezetett. A vasút érdekessége a 700 mm-es nyomtávolsága volt, melyet csak 1947-ben, amikor az üzemet átvette az erdőgazdaság, átcserélték a „szokásos” 760 milliméteresre. A kőkapui alagutat 1903-ban építették, akkor a vonal 4 kilométerrel gyarapodott, az új végállomás Susulya lett. A Rostalló fölötti, azóta elbontott szakasz néhány emléke még ma is felfedezhető az erdőben.

A vonatot kezdetben lovak vontatták. A folyamatos emelkedésű pálya okán az üres kocsikat csak felfelé kellett vontatni, völgymenetben saját súlyuknál fogva gurultak, csak fékezésükről kellett gondoskodni.

A lovakat először 1902-ben, majd 1948-ban váltották fel a gőzmozdonyok. A menetrend szerinti személyforgalom 1958-ban indult meg. A vasút első személyszállító kocsijai igen tetszetős kivitelben, házilag készültek el, a zárt kocsi jelenleg a Nagybörzsönyi, míg a nyitott a Kemencei Erdei Múzeumvasúton közlekedik. A Hegyközi Kisvasút 1980-as felszámolása a PÁEV-et is kedvezőtlenül érintette, mivel megszűnt a személy- és teherforgalom csatlakozó vonala.

A PÁEV-nél ennek okán szintén üzemszünetet rendeltek el, ez azonban itt nem járt a vágányok felszedésével, így 1989-ben, immár kizárólag turisztikai céllal, lehetőség nyílt a vonatforgalom újraindítására. A kisvasút utasforgalma, a belföldi turizmus és a zempléni turisztikai kínálat bővülésével, az utóbbi években örvendetes növekedésnek indult. A 9 kilométeres vasútvonalon évente mintegy 50 ezren utaznak. Az erdőgazdaság a pálya és a járműállomány folyamatos karbantartásával, lehetőség szerinti fejlesztésével igyekszik minél jobban kiszolgálni a növekvő igényeket.

Pál János Viktor
ÉSZAKERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Horvátországban 120 százalékkal több turista nyaralt az első fél évben

Az első fél évben 5,7 millió turista látogatott Horvátországba és 24,7 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 120 százalékkal, a vendégéjszakák száma 107 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban - közölte vasárnap a Jutarnji List című napilap a horvát Turisztikai Szövetség (TZ) adataira hivatkozva.

Erdőtűz a Bükkben: tart a kárfelmérés

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében van az a Miskolc külterületén, Jávorkút közelében levő, állami tulajdonú erdőterület, amelyen tűz pusztított. A pénteken délután 16.00 óra körül keletkezett tűz nagyrészt a Lillafüredi, kisebb mértékben pedig a Répáshutai Erdészeti Igazgatóság területén jelentkezett, összesen mintegy 65 hektáron.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Gyalog- és vízitúrák az Őrségi Nemzeti Park programkínálatában

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság egész évben különleges látnivalókkal várja az ide látogatókat. A kínálatukban szerepelnek természeti, kultúrtörténeti és néprajzi értékeket is bemutató programok.

Barcelona megtelt – szigorú szabályok vonatkoznak a turistacsoportokra

Barcelona kiteheti a megtelt táblát, annyi a turista, ezért az ott élők védelmében szigorú szabályokat hoztak, amelyek elsősorban a turistacsoportokra és az idegenvezetőkre vonatkoznak. De a hatalmas tengerjáró hajók korlátozásán is gondolkodik a városvezetés.

Magyar erdők jó kezekben

A magyar kormányzat, a magyar agrárium számít a magyar erdőkre, és számít az erdőket kezelő erdész szakemberekre – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, az Országos Erdészeti Egyesület 152. alkalommal megrendezett vándorgyűlésén a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Megfékezték a lángok továbbterjedését a Bükkben

Megakadályozták a lángok továbbterjedését Miskolc külterületén, Jávorkút közelében, ahol mintegy száz hektárnyi területen gyulladt ki a fenyőerdő - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.