Back to top

Sátorhegyek birodalma

Zemplén „ide biztosan visszatérek” érzése az erdővel keretezett magas kilátópontjainak, lélegzetelállító panorámáinak, kultúrtörténeti értékeinek és a mindezeket összekötő túraútvonalaknak köszönhető. Felfedezésre váró vadregényes csodahely, aminek leírására már-már keresni kell a megfelelő szavakat. Az ide látogatók egy szempillantás alatt szerelembe esnek Magyarország egyik legszebb tájegységével.

Füzéri vár – Zempléni elefántcsonttorony
Füzéri vár – Zempléni elefántcsonttorony

Az Északi-középhegység legkeletibb tájegységének különleges a hangulata. Hatalmas területeket uraló erdők, a völgyekre páratlan panorámát kínáló sziklakibúvások, a hegytetőkön elterülő középkori várak és várromok varázslatossá teszik a vidéket. Bármelyik turistajelzésen indulunk el, számos látnivaló mellett fogunk elhaladni.

Vadregényes vidék

A Zempléni-hegység erdőségeiben elsősorban a bükkösök és a gyertyánostölgyesek uralkodnak, de aki szemfüles, észrevehet az elmúlt évszázadokból ránk maradt igazi ritkaságokat is. Ilyen különlegesség az Újhuta községrésztől délre található Nagyduglaszos, ahol 40-50 méter magas duglászfenyők rejtőzködnek.

Kerek-kői panoráma
Kerek-kői panoráma

A tájképet színesítik az erdők mélyén megbúvó hegyi kaszálók és rétek, amelyeket az elmúlt évszázadokban alakítottak ki őseink.

A hegyvidéken ugyanis a 16–17. században nem voltak földművelésre alkalmas területek, így az emberek számára az erdő és az állattartás adta a megélhetést. A falvak közelében legelőket hoztak létre, míg a felsőbb részeken kisebb-nagyobb erdőirtásokkal kaszálókat nyertek. Ezek a rétek a visszamaradó víz miatt gyakran elmocsarasodtak. Innen kapta a nevét a Mlaka-rét, hiszen a szláv „mlaka” szó pocsolyát jelent. Az István-kút környékén is kaszáló volt, azonban a megjelenő nyírfák miatt a terület mára inkább ligetes képet mutat.

Erdei lak az István-kúti nyírjesben
Erdei lak az István-kúti nyírjesben

A különleges tájkép változatos élővilágot is jelent. Több, magashegységben honos növényfaj csak itt él, a Magyarországon igazi ritkaságnak számító állatfajok közül pedig a szirti sas, az uráli bagoly és a hiúz is megtalálható a Zempléni-hegység erdeinek mélyén.

Ahová a szem ellát

A Zempléni-hegység turistaútjai számos természetes és mesterséges kilátóponthoz elvezetnek. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb a Kis-Milic csúcsán, az ÉSZAKERDŐ Zrt. által néhány éve megépített Károlyi-kilátó, ahonnan az egész tájegység elénk tárul.

A természetes kilátópontok a jégkorszakok idején alakultak ki, amikor a fagyponthoz közeli hőmérséklet folyamatos térfogatváltozásokat okozott, ráadásul a kőzetrepedésekbe beszivárgott víz megfagyott, ami a hatalmas kőtömbök egy részét felaprózta, meghagyva a hatalmas sziklafalakat.

Zebracsíkok a Mlaka-réten
Zebracsíkok a Mlaka-réten

A Zempléni-hegység nyugati vonulatain található a Sólyom-kő 22 méter magas, függőleges sziklafala. Csodálatos panoráma nyílik róla nyugat felé a Hernád völgyére, és tiszta időben a Bükk is látható.

A Zempléni-hegység központi részén befelé haladva találhatunk rá a Nagy-Péter-mennykőre, amely 709 méter magasságával igazán különleges nézőpontban mutatja be az északi részeket. Nevét a nyári viharok idején gyakori villámcsapásokról kapta, amelyeket elődeink Szent Péternek tulajdonítottak.

A Mlaka-rétről érhetjük el a Sólyom-bércet, ahonnan délnyugat felé tekintve a Regéci várat is láthatjuk. A bérctől nem messze pedig a majdnem teljes körpanorámát nyújtó Kerek-kő sziklájára mászhatunk fel.

Senyői Vendégház egyedülálló erdei környezetben
Senyői Vendégház egyedülálló erdei környezetben
A Pengő-kő különleges alakzatát annak köszönheti, hogy a fagy az egykori hegycsúcsot minden oldaláról visszabontotta, és csak ez a kőbástya maradt meg. A jellegzetes sziklaalakzat ma már megbúvik az erdő fái között. A Rákóczi-kő nem nyújt kilátást, de annál érdekesebb történet fűződik hozzá. A legenda szerint a gyermekéveinek egy részét a Regéci várban töltő Rákóczi fejedelem egyetlen szökkenéssel ugratott rá lovával a mintegy 3 kilométerre levő várból. Ennek nyomát őrzi a kemény andezitben a patkónyom.

Kicsit kilóg a sorból, de érdemes a Megyer-hegyi tengerszemet is meglátogatni. Az akár 70 méter magas sziklafalak alatt megbúvó egykori malomkőbánya vízfelülete csodás látvány, ráadásul a mellette épült kilátóról egy újabb arcát ismerhetjük meg a Zempléni-hegységnek.

Történelmi családok, várak

A Zempléni-hegység tájképében fontos szerepet játszanak a hegytetőkön még ma is álló várak, amelyek többségét a tatárjárás után építették vagy erősítették meg a földbirtokosok. A csodálatos környezetben álló Füzéri vár viszont már a tatárjárást megelőzően is állt. Különleges vulkáni kúpon építették, a rajta magasodó hatalmas épületet a közelmúltban beválogatták Magyarország hét legszebb természeti értéke közé. Kevesen tudják, hogy Perényi Péter koronaőrnek köszönhetően a Szent Korona is vendégeskedett egy évig a vár palotájában.

Csodás panoráma a Károlyi-kilátóról
Csodás panoráma a Károlyi-kilátóról

A Regéci vár Cserehát felől már messziről látható. Nevét a szláv „szarv” szóból kapta, amely a várhegy jellegzetes alakjára utal: kiemelkedő csúcsait egy nyereg köti össze. A 17. században került a Rákóczi család birtokába. Apja halála után gyermekkorának első éveit itt töltötte II. Rákóczi Ferenc.

Boldogkőváralja a Zempléni-hegység nyugati részén épült, minden bizonnyal a tatárjárás után. Nevének eredetét a néphagyomány egy Bodó nevű asztalosmestertől eredezteti, aki megmenekítette IV. Bélát a tatárok elől.

A Rákóczi-szabadságharcot megelőző években a Habsburgok seregei felrobbantották a várat, melyet csak a 19. században épített vissza az akkori birtokos Péchy család.

A sárospataki vár a Rákóczi-időkben vált híressé, amit még a 16. században építtetett a birtokában lévő Perényi család. Utánuk a birtok kézről kézre szállt, míg hozomány útján a Rákócziaké nem lett. Ők építették tovább, mígnem a Wesselényi- összeesküvés miatt a császári seregek megszállták. A Rákóczi-szabadságharc idején többször is gazdát cserélt a felkelők és a császári seregek között, és ennek igen nagy kárát látta.

Arborétumok Napja emlékmű

Az egykori pompáját visszanyert füzérradványi Károlyi-kastélypark déli kapuja előtt, a fenyves allé végében áll az Arborétumok Napja emlékmű. A díszes tetejű, tematikusan megfaragott oszlop elhelyezésének ötlete a park felújításakor fogalmazódott meg. Igazi különlegessége, hogy az erdőgazdaság lelkes önkéntesei saját kezük munkájával hozták létre, kifejezve ezzel erdész szakmájuk legmélyebb tiszteletét. Az Arborétumok Napját – az ÉSZARKEDŐ Zrt. kezdeményezésére – 2015 óta rendezik meg Magyarországon, minden év május 29-én.

Bejárható Zemplén

A Zempléni-hegységet átszelő turistaútvonalak bejárása több napot is igénybe vesz. A legjelentősebb talán az Országos Kéktúra, amelynek egyik végpontja Hollóházán található. Nagy-Milicen, a Károlyi-kilátó mellett vezet Füzérre, majd Sátoraljaújhely szomszédságában nyugat felé veszi az irányt. Eszkála, a Kerek-kő, a Mlaka-rét, a Sólyom-bérc, a Nagy-Péter-mennykő, a Regéci vár és a Boldogkő vár mellett elhaladva hagyja el a Zempléni-hegységet.

Távolban a Rákóczi sasfészek
Távolban a Rákóczi sasfészek

A Rákóczi piros jelzés, a tájegység másik legfontosabb turistaútja Sárospatakról indul. Komlóskán, a Pusztavár közelében és Erdőhorvátin át vezet a Regéci várhoz, majd egy csodálatos erdei útszakasz mellett Telkibánya következik. Az útvonal a Hollóházi Porcelángyárat is érinti, majd a Füzéri várnál végződik.

Annak sem kell csalódnia, aki csak egy napot szeretne kirándulni. Az egyik ilyen lehetőség a Nagy-Milic megmászása, akár Hollóháza, akár Füzér felől, az Országos Kéktúra nyomvonalán.

Aki inkább a Zemplén központi részét választaná, annak Újhutáról érdemes indulnia, ahonnan a Gerendás-réten érheti el az Országos Kéktúrát. A Mlaka-rét felé érdemes kitérőt tenni a Kerek-kőhöz, az István-kúti nyírjeshez és a Sólyom-bérchez. A Mlaka-rétről a sárga jelzés vezet Középhutára, ahonnan a közút mentén juthatunk vissza Újhutára.

Pompás „jégbabák”

Szemet gyönyörködtető és ritkán látható méretű képződmények jöttek létre a királykúti jegesbarlangban, ahol az idei tél időjárása különösen kedvezett a jégképződés folyamatának. A Magyarország egyetlen jegesbarlangja a Telkibányai Erdészet kezelésében, a Királyhegy északi lejtőjének lábánál fekszik, kb. 270 méter tengerszint feletti magasságban. Az intenzív jégképződés általában márciusban kezdődik és április elejéig, közepéig tart, amikor a külső levegő felmelegedése és az erős olvadás miatt a levegő relatív páratartalma 80-100% között ingadozik. A folyamat során a kicsapódó pára és a talajfelszínről beszivárgó, mennyezetről folyamatosan csepegő víz megfagy. A vágat mennyezetén melegebb a hőmérséklet, így a talajfelszínről beszivárgó víz ott még cseppfolyós halmazállapotú. A padlón viszont folyamatosan fagypont alatt marad a hőmérséklet.

A „jegesbarlang” elnevezés kicsit megtévesztő, ugyanis az évről évre megismétlődő jégképződés egy mesterségesen kialakított és bővített bányavágatban alakul ki, melynek keletkezését és korát pontosan nem ismerjük. Ez a fajta jegesedés – mely alapvetően más jellegű, mint ami például a dobsinai jegesbarlangban látható – ilyen alacsony tengerszint feletti magasságban nemcsak hazánkban, hanem Európában is egyedülálló.

Üljünk kisvasútra!

A Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) vonatai tavasztól őszig közlekednek a Zemplén szívében fekvő Pálháza központjából a kőkapui üdülőövezeten át Rostalló végállomásig, ahonnan kiváló túrák tehetők a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részeire. A rostallói végállomáson a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) várja az erdei ismeretek iránt fogékony tanulókat.

Szarvasbőgő expressz a PÁÉV vonalán
Szarvasbőgő expressz a PÁÉV vonalán
A PÁEV Magyarország legrégebbi erdei vasútja, építését 1888-ban gróf Károlyi István kezdeményezte a környékbeli erdőségek faanyagának kitermeléséhez. Az első kiépített 7 kilométer hosszú pálya a pálházi fűrészüzemtől Kőkapuig vezetett. A vasút érdekessége a 700 mm-es nyomtávolsága volt, melyet csak 1947-ben, amikor az üzemet átvette az erdőgazdaság, átcserélték a „szokásos” 760 milliméteresre. A kőkapui alagutat 1903-ban építették, akkor a vonal 4 kilométerrel gyarapodott, az új végállomás Susulya lett. A Rostalló fölötti, azóta elbontott szakasz néhány emléke még ma is felfedezhető az erdőben.

A vonatot kezdetben lovak vontatták. A folyamatos emelkedésű pálya okán az üres kocsikat csak felfelé kellett vontatni, völgymenetben saját súlyuknál fogva gurultak, csak fékezésükről kellett gondoskodni.

A lovakat először 1902-ben, majd 1948-ban váltották fel a gőzmozdonyok. A menetrend szerinti személyforgalom 1958-ban indult meg. A vasút első személyszállító kocsijai igen tetszetős kivitelben, házilag készültek el, a zárt kocsi jelenleg a Nagybörzsönyi, míg a nyitott a Kemencei Erdei Múzeumvasúton közlekedik. A Hegyközi Kisvasút 1980-as felszámolása a PÁEV-et is kedvezőtlenül érintette, mivel megszűnt a személy- és teherforgalom csatlakozó vonala.

A PÁEV-nél ennek okán szintén üzemszünetet rendeltek el, ez azonban itt nem járt a vágányok felszedésével, így 1989-ben, immár kizárólag turisztikai céllal, lehetőség nyílt a vonatforgalom újraindítására. A kisvasút utasforgalma, a belföldi turizmus és a zempléni turisztikai kínálat bővülésével, az utóbbi években örvendetes növekedésnek indult. A 9 kilométeres vasútvonalon évente mintegy 50 ezren utaznak. Az erdőgazdaság a pálya és a járműállomány folyamatos karbantartásával, lehetőség szerinti fejlesztésével igyekszik minél jobban kiszolgálni a növekvő igényeket.

Pál János Viktor
ÉSZAKERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Rendkívüli fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Parkban

Eddig példátlan fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén a természeti értékek megőrzésének érdekében – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, kedden, Bódvaszilason.

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.

Már csak két megyére vonatkozik a tűzgyújtási tilalom

A hűvös, csapadékos időjárásnak köszönhetően két megye kivételével megszűnik a tűzgyújtási tilalom 2022. szeptember 20-tól. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Fakitermelésből látványsport

Amerikában 1985-ben a STIHL USA az ESPN sportcsatornával karöltve életre hívta a STIHL TIMBERSPORTS Series-t; Európában pedig az ezredforduló óta rendeznek versenyeket. Több mint 20 ország rendez nemzeti bajnokságokat, emellett világbajnokságok és Champions Trophy versenyek is vannak. A Bábolnai Gazdanapok programjában Timbersports versenyt ugyan nem, de bemutatót láthatott a közönség.

Átadták a Pilisi Pálos tematikus utat

A Pilisi Pálos tematikus út kialakítása egy szakrális kötődésű, és mint neve is mutatja, pálos szellemiségű és értéket hordozó, a pálos rendhez szorosan kapcsolódó kezdeményezés. Célja, hogy mindazok számára teremtsen lehetőséget a természetjárásra, akik vallási, lelki, spirituális indíttatásból vagy kulturális érdeklődéssel járják az utat, tegyék azt egyénileg vagy csoportosan.

Mitől függ az erdők sokszínűsége?

Az Egyenlítőhöz közeli vidékeken a fafajok száma lényegesen több, mint attól északra és délre. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány minden eddiginél pontosabban vizsgálta ennek okait, és úgy tűnik, hogy a trópusi fafajok sokfélesége nem kizárólag a klimatikus tényezőktől függ.

Elindul a hatósági áras tűzifa program

Elindul a hatósági áras tűzifaprogram, már lehet jelentkezni a vásárlási szándékkal az erdőgazdaságoknál. Az igényt személyesen, telefonon és e-mailben is lehet jelezni.