0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Így függ össze a tejtermelés az erdőtüzekkel

Az Amerikai Egyesült Államok területén az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az erdőtüzek. Ezeknek számos negatív hatása van, kezdve az emberi egészségtől, a levegő minőségén át egészen a biodiverzitásig és a földhasználatig. Az USA tejtermelése sem kivétel ez alól.

A nyugati államokban élő tehenek – ahol különösen gyakoriak az erdőtüzek – biztosítják a megtermelt tej mennyiségének 25 százalékát. Egy új, a Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent tanulmány szerint az USA nyugati államaiban élő tejelő szarvasmarhák egyedi légszennyező anyagoknak vannak kitéve az erdőtüzek füstje miatt – írja Phys.org.

A vizsgálatot vezető Amy L. Skibiel, az Idahói Egyetem Állat-, Állatorvos- és Élelmiszertudományi Tanszékének Ph.D. hallgatója (Moszkva, ID, Egyesült Államok) rámutatott:

„Bizonyított tény, hogy az erdőtüzek füstje lényegesen nagyobb kitettséget eredményezhet a káros vegyületeknek, mint a nem tűz eredetű városi légszennyezések.”

Az erdőtüzek füstje olyan finom részecskéjű anyagokat tartalmaznak, melyek ismert toxinok, és a légszennyezéshez köthető emberi betegségek egyik fő okozói. „A finom szemcséjű anyagokat mélyebben be lehet lélegezni, egészen a tüdő léghólyagocskáiig, ahol gyulladást okozhatnak, rontják a tüdőfunkciókat, és bekerülhetnek a keringésbe is.” – magyarázta Skibiel. Azonban a tejelő tehenek fiziológiai válasza az erdőtüzekből származó finomszemcsés anyagokra nem volt ismert.

A kutatók egy csoport holstein tehenet figyelt meg Idahóban a 2020-as Észak-Amerika nyugati felén, a Csendes-óceán mentén tomboló tűzszezonban (júliustól szeptemberig). A tehenek ki voltak téve a szabadban lévő levegő minőségének, hőmérsékletének és páratartalmának, a kutatók pedig figyelemmel kísérték a tejhozamot és vérvizsgálattal követték az egészségi állapotot jelző mutatókat. A csoport meghatározott egy küszöbértéket a füstnek való kitettségre. Ennek alapján a tehenek szeptember közepén hét egymást követő napon voltak kitéve az erdőtüzekből származó finom részecskéknek, mely az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének 24 órás átlagos levegőminőségi határértékének 10-23-szorosa volt.

A hétnapos füstterhelés alatt a tehenek kevesebb tejet termeltek, ami az kitettséget követő hét napon keresztül is fennállt.

A magasabb léghőmérséklet és páratartalom, valamint a finom részecskék nagyobb szintje megváltoztatta a fehérje- és zsíranyagcserét, és csökkentette a tehenek vérében az immunsejtek populációját. A megnövekedett hőmérséklet és páratartalom, valamint a finom részecskék magas szintjének kombinációja a vérben lévő alapvető ásványi anyagok egyensúlyát is megváltoztatta – valószínűleg az izzadás vagy a szervezet stresszre adott válaszreakciói miatt. A kutatócsoport megjegyzi, hogy további kutatásokra van szükség a finom részecskéknek való kitettséggel járó elektrolit-egyensúlyhiány okainak és következményeinek megértéséhez.

A légzőszervi problémák a nem ragadozók okozta elhullások vezető halálozási okai közé tartoznak a szarvasmarhák esetében az Egyesült Államokban, és a tehenek vérében lévő immunsejt-populációk csökkenése az immunválasz gyengülésére és ezáltal a fertőzésekkel szembeni fokozott sebezhetőségre utalhat.

Az erdőtüzek füstjének kitett szarvasmarháknál megfigyelt csökkent tejtermelés mellett a kutatócsoport megállapításai rávilágítanak a tejelő szarvasmarhák jólétére, a gazdák költségeire és az amerikai tejipar zavartalan működésére, mivel az erdőtüzek az éghajlatváltozás korában egyre nagyobb veszélyt jelentenek.

Forrás: phys.org