Back to top

A számik harca a szélturbinákkal

Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket nem szabad arra használni, hogy az őslakosok földjeire behatoljanak, és tönkretegyék megélhetésüket, derül ki egy bírósági ítéletből.

Az elmúlt két évtizedben Norvégia a megújuló energiaforrások, különösen a szárazföldi szélenergia termelésének fokozásával igyekezett csökkenteni az olaj- és gázfüggőségét. A norvégiai szélenergia-termelés bővítésének továbbá az is a célja, hogy Európa alul ellátott energiapiacain értékesítse a

megtermelt energiamennyiség egy részét.

Történetesen számos új szélenergia projekt a lappföldi régióban, a számi őslakosok ősi földjén található vagy éppen épül,

amely Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország északi részét foglalja magában. Építésükhöz utak létesítésére és nagyméretű ipari létesítmények felállítására van szükség a vadonban, ami óriási környezeti károkkal jár.

E területek közül sok létfontosságú a számi közösségek számára, amelyeknek a rénszarvastartás életformát jelent.

A szélerőművek megakadályozhatják a legelők és ellési területek elérését, vagy megzavarhatják a rénszarvasok vándorlását.

A félig háziasított rénszarvasok kerülik a legelést azokon a területeken, ahol látják vagy hallják a szélturbinákat. Ennek eredményeképpen a Fosenhez hasonló szélerőművek létesítése végzetes hatással lehet a helyi rénszarvas pásztorkodásra, és a pásztorokat arra kényszerítheti, hogy teljesen felhagyjanak a megélhetésüket biztosító tevékenységgel.

A számik évtizedek óta harcolnak a földjeiken történő ipari beavatkozás ellen, amely megzavarta hagyományos életmódjukat. Erőfeszítéseik ellenére számos értékes legelőterületet veszítettek el ipari projektek és infrastruktúra, például utak, elektromos hálózatok létesítése miatt.

2021 októberében a norvég legfelsőbb bíróság mérföldkőnek számító ítéletet hozott, amely megerősítette az őslakosok jogait, és jelentős csapást mért az ország megújuló energiára vonatkozó stratégiájára. A 11 bíróból álló testület kimondta, hogy Közép-Norvégiában, a Fosen-félszigeten épülő Roan és Storheia szélerőművek építésével megsértették a számi rénszarvaspásztorok jogait, és engedélyeik így érvénytelenek.

Míg a számi közösség üdvözölte az ítéletet, és most a szélerőművek eltávolítását várja, a norvég kormány, amely a projekteket tulajdonló és üzemeltető Fosen Vind vállalat többségi részvényese, úgy tűnik, nem hajlandó elfogadni azt.

Marte Mjøs Persen energiaügyi miniszter azzal érvelt, hogy az ítélet nem mondja ki, mi történjen a szélerőművekkel, és a megoldás csupán egy új hatásvizsgálat és a környezeti hatások enyhítését célzó intézkedések kérdése lehet.

Ha a foseni szélerőmű parkok a helyükön maradnak, az súlyosan aláásná a számik norvég kormányba vetett bizalmát, rontaná annak hitelességét az őslakosok jogai tekintetében, és gyengítené a Legfelsőbb Bíróság tekintélyét. A norvég hatóságoknak olyan utat kell találniuk a zöld átmenet felé, amely nem jár a kisebbségi jogok megsértésével.

Forrás: 
aljazeera/norway.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Elkezdődött a Velencei-tó levegőztetése

Oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat, bár a vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt szükség van a beavatkozásra a halpusztulás megelőzése érdekében.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

A hímzés hagyománya ma is él, évtizedek óta közösségteremtő erő

Elődeink alkotómunkájának örökségét meg kell őriznünk a következő generációk számára. Az értékfeltáró- és átadó munkának azonban csak úgy van igazán értelme, ha annak közösségformáló, közösségteremtő ereje van – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjátadó- és kiállításmegnyitó ünnepségén, Mezőkövesden.

Barcelona megtelt – szigorú szabályok vonatkoznak a turistacsoportokra

Barcelona kiteheti a megtelt táblát, annyi a turista, ezért az ott élők védelmében szigorú szabályokat hoztak, amelyek elsősorban a turistacsoportokra és az idegenvezetőkre vonatkoznak. De a hatalmas tengerjáró hajók korlátozásán is gondolkodik a városvezetés.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Megfékezték a lángok továbbterjedését a Bükkben

Megakadályozták a lángok továbbterjedését Miskolc külterületén, Jávorkút közelében, ahol mintegy száz hektárnyi területen gyulladt ki a fenyőerdő - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.