Back to top

Ahol volt eső, nagy a fertőzésveszély – növényvédelmi előrejelzés 25. hét

Míg az ország egyik részén nem mérséklődik az aszály, a másik felén bőségesen hullott csapadék. Főleg ez utóbbi régiókban sokasodnak a növényvédelmi teendők.

Időjárási szempontból két részre szakadt az ország. Míg a Dunántúlon heves zivatarláncok alakultak ki, melyekből bőséges csapadék hullott, addig az Alföld nagy részén maradt az aszály, mely legnagyobb mértékben a keleti és középső részt sújtja. A meleg idő továbbra is maradt, bár kissé mérséklődött mind a nappali, mind pedig az éjszakai hőmérséklet. A csapadékot kapott tájegységekben megnőtt a nedvességet kedvelő kórokozók fertőzési veszélye.

Megjelentek az almán a kaliforniai pajzstetű okozta első „lázfoltok”
Megjelentek az almán a kaliforniai pajzstetű okozta első „lázfoltok”
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
Almásokban tovább erősödött az almafalisztharmat-fertőzés,

hűvösebb tájakon a hajtások 8-12%-a betegedett meg, másutt ennél jóval több.

A varasodással fertőzött levelek és termések aránya is megnőtt. A levéltetű-fertőzés általános, mértéke mindenütt igen nagy. Tovább terjed az almafavértetű a lombkoronán belül, valamint rajzik a kaliforniai pajzstetű is, a szétrajzó lárvák már a gyümölcsöket is fertőzik, azokon megjelentek az első „lázfoltok”. Az almamoly rajzása folyamatos, ültetvényenként változó a csapdákba repülő lepkék száma (10-50 db/hét/csapda). A gyümölcsökön jól kivehető a hernyók berágási pontja, a károsítás már a dió termését is érinti.

A körtésekben emelkedett a varas levelek és gyümölcsök száma, házikertekben kis mértékben, de jelen van a körterozsda is.

A levéltetű-fertőzés érinti a csonthéjas gyümölcsű növényeket is, a cseresznye-, a meggy- és a szilvaültetvényekben a legerősebb a fertőzés, de nem ritka a kajszin és az őszibarackon sem. A kaliforniai pajzstetű lárvarajzása szintén érinti ezen fafajokat is. A keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly folyamatosan rajzik, bár üteme kissé mérséklődött.

A cseresznyeléggyel fertőzött gyümölcsök aránya jelenleg 5% körüli, de a nyüves gyümölcsök száma egyre emelkedik.

Ezzel együtt tovább emelkedett a moníliától megbetegedett gyümölcsök aránya, amit erősített a lehulló csapadék, mert megnőtt a felrepedt héjú termések száma. Ahol a gyümölcsök érintkeznek egymással, ott elkerülhetetlen a fertőzés.

A diófák levelein a gnomóniás és baktériumos fertőzés mellett egyre több az atka: azonos arányban fertőz a nemezes és a szemölcsös gubacsatka, a beteg levelek aránya 5% körüli.

A szőlőültetvényekben az amerikai szőlőkabóca lárváinak fejlettsége most L1-L3 között van, arányuk nagyjából azonos mértékű, így fel kell készülni az ellenük való védekezésre.

A betegségek elleni megelőző védekezés mindenütt ajánlott, különösen a csapadékot kapott területeken nőtt meg a fertőzés veszélye.

Részletes növényvédelmi előrejelzést olvashatnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.