Amit ő maga is megeszik

Elsősorban a jó íz fontos neki és a partnerei számára is, ugyanis közvetlenül kiskereskedőknek értékesít szamócát, akik érte mennek a gazdaságba. Az Asia például fajtajellegénél fogva nagyra nő, és bár különböző technológiákkal még annál is nagyobb lehetne a gyümölcse, mint amekkorára ő neveli, de akkor kevésbé lenne jó az íze és a hús minősége is nagyban romlana. A fóliaházakban április 20-án indult a szedés, május első hetében az ötödiken voltak túl. Inkább gyakrabban szednek, nehogy összeérjenek a bogyók.

Legtöbbször frigó palántát ültet, és az anyagi helyzetétől függ, hogy egy vagy két évig tartja termesztésben az állományt. Kétségtelen, hogy az egyéves tövek jobban teremnek, de az utóbbi években egyre nagyobb nehézségekkel kell szembenézni a gazdaságban. Pap Tamás összesen negyven hektáron gazdálkodik, hatvan embernek ad munkát. Gyümölcsösében kajszi és cseresznye, kevés málna, a szántóterületen paradicsom, paprika és káposztafélék teremnek. Pontosabban nem mindig, mert a tavaszi fagyok miatt évek óta nem tudott kajszit szedni. Az idén áprilisban 21 fagyos éjszaka volt Nyírpazonyban, mínusz 2 és mínusz 8 °C-os hideggel. Kajszi az idén sem lesz tehát, és a cseresznyét is megcsipkedte a fagy. Pedig az az egyik legértékesebb kultúra, nagyon erősen metszi a fákat, hogy legalább 32 milliméteres cseresznyét tudjanak szedni róluk.

Az átvételi árak nem nagyon változnak, és semmiképp nem tartanak lépést a felhasznált anyagok áremelkedésével. Tavaly annyiért adták el a görögdinnyét, mint 26 éve, mondja a gazdálkodó. Idei számításai szerint a szamócapalánta két és félszer kerül többe, mint két évvel ezelőtt, a csöpögtetőcső ára 380, a fóliáé 350%-ra jött ki, a műtrágya ára is több mint 400%-ra emelkedett. Mindezek vezettek oda, hogy az idén tíz hektáron már csemegekukoricát vet, amire még nem volt példa a gazdaságban.

Visszatérve a szamócára, az idei termést Olaszországból hozott palánták adják, a hideg miatt a vártnál kisebb mennyiségben. A fóliaházakban fátyolfóliás takarással próbáltak védekezni a fagyok ellen, ami jobbára sikerült is, csak a sok torz gyümölcs jelzi a hideg hatását. Később az átlagon felüli levéltetű-fertőzéssel kellett megbirkózni, ellenük Karate Zeon és Benevia rovarölő szerekkel lehet védekezni. Érdemes lesz kipróbálni egy új, környezetbarát szert, a NanoTac EC-t is, ami szilárdan „behálózza”, mozgásképtelenné teszi a rovarokat.

Ezzel a permetezéssel nem szabad megvárni, amíg elszaporodnak az atkák. A leggyakoribb fertőzés azonban a szürkerothadás, ami ellen rendszeresen, megelőző módon kell permetezni.

A fóliaházakban bakháton termeszti a szamócát és egy-két évente kultúrát cserél, vagyis sárgadinnyét ültet a szamóca után, azt viszont nem bakhátra. A csöpögtető rendszerrel a növények fejlődéséhez igazítva adagolja a tápoldatot, és szükség szerint lombtrágyáz is. Az idén feleannyi műtrágyát juttatott ki, mint tavaly, de még így is kétszer annyiba került a tápanyag-utánpótlás. Lehetőség szerint szerves trágyát is használ telepítés előtt, ami nagyon jó hatással van a homokos talaj humusztartalmára. A szamócánál különösen figyelni kell a kalcium­ellátásra, hogy kellően szilárdak legyenek a bogyók. A virágzáskor kiadott kalciumot hasznosítja a legjobban a növény.

Az idén valószínűleg nem tud nyereséget termelni a szamócán, amiben nemcsak az említett áremelkedések játszanak közre, hanem a korán beindult import is. Már februárban megjelent a hazai boltokban a külföldi szamóca, ami leveri a magyar hajtatásból származó gyümölcs árát. Ez ellen még az sem megoldás, hogy a Pap család két saját árusítóhelyet üzemeltet. Igaz, hogy a vevők már tudják, mennyivel jobb a hazai szamóca, mint a messziről ideszállított, sokkal többet mégsem hajlandók fizetni érte.