Back to top

Amit ő maga is megeszik

Kizárólag olyan szamócát termeszt Pap Tamás Nyírpazonyban, amit ő is szeret, ezért csak a Clery és Asia fajtákat hajtatja fűtetlen fóliában. Huszonhét évvel ezelőtt, egy háti permetezőgéppel vágott bele a gyümölcstermesztésbe.

Elsősorban a jó íz fontos neki és a partnerei számára is, ugyanis közvetlenül kiskereskedőknek értékesít szamócát, akik érte mennek a gazdaságba. Az Asia például fajtajellegénél fogva nagyra nő, és bár különböző technológiákkal még annál is nagyobb lehetne a gyümölcse, mint amekkorára ő neveli, de akkor kevésbé lenne jó az íze és a hús minősége is nagyban romlana. A fóliaházakban április 20-án indult a szedés, május első hetében az ötödiken voltak túl. Inkább gyakrabban szednek, nehogy összeérjenek a bogyók.

Mint oly sokszor halljuk a hazai szamócatermesztőktől, neki is komoly gondot okoz az import, amit farekeszbe átcsomagolnak és magyarként árulják.

Pap Tamás évente körülbelül 20 tonna szamócát termeszt
Pap Tamás évente körülbelül 20 tonna szamócát termeszt
Legtöbbször frigó palántát ültet, és az anyagi helyzetétől függ, hogy egy vagy két évig tartja termesztésben az állományt. Kétségtelen, hogy az egyéves tövek jobban teremnek, de az utóbbi években egyre nagyobb nehézségekkel kell szembenézni a gazdaságban. Pap Tamás összesen negyven hektáron gazdálkodik, hatvan embernek ad munkát. Gyümölcsösében kajszi és cseresznye, kevés málna, a szántóterületen paradicsom, paprika és káposztafélék teremnek. Pontosabban nem mindig, mert a tavaszi fagyok miatt évek óta nem tudott kajszit szedni. Az idén áprilisban 21 fagyos éjszaka volt Nyírpazonyban, mínusz 2 és mínusz 8 °C-os hideggel. Kajszi az idén sem lesz tehát, és a cseresznyét is megcsipkedte a fagy. Pedig az az egyik legértékesebb kultúra, nagyon erősen metszi a fákat, hogy legalább 32 milliméteres cseresznyét tudjanak szedni róluk.

Rendszeresek a piaci nehézségek is, tavaly például ezer mázsa paprikát, meg több hektár sárgadinnye-állomány termését zúzták le, mert nem sikerült értékesíteni.

Az átvételi árak nem nagyon változnak, és semmiképp nem tartanak lépést a felhasznált anyagok áremelkedésével. Tavaly annyiért adták el a görögdinnyét, mint 26 éve, mondja a gazdálkodó. Idei számításai szerint a szamócapalánta két és félszer kerül többe, mint két évvel ezelőtt, a csöpögtetőcső ára 380, a fóliáé 350%-ra jött ki, a műtrágya ára is több mint 400%-ra emelkedett. Mindezek vezettek oda, hogy az idén tíz hektáron már csemegekukoricát vet, amire még nem volt példa a gazdaságban.

Visszatérve a szamócára, az idei termést Olaszországból hozott palánták adják, a hideg miatt a vártnál kisebb mennyiségben. A fóliaházakban fátyolfóliás takarással próbáltak védekezni a fagyok ellen, ami jobbára sikerült is, csak a sok torz gyümölcs jelzi a hideg hatását. Később az átlagon felüli levéltetű-fertőzéssel kellett megbirkózni, ellenük Karate Zeon és Benevia rovarölő szerekkel lehet védekezni. Érdemes lesz kipróbálni egy új, környezetbarát szert, a NanoTac EC-t is, ami szilárdan „behálózza”, mozgásképtelenné teszi a rovarokat.

A szamócaatka ellen az első bordóilé–kén kombinációs permetezés is véd valamelyest, de egy jól időzített Floramite-os kezelés a biztos megoldás.

A fóliában váltakozva szamóca és sárgadinnye terem
A fóliában váltakozva szamóca és sárgadinnye terem
Ezzel a permetezéssel nem szabad megvárni, amíg elszaporodnak az atkák. A leggyakoribb fertőzés azonban a szürkerothadás, ami ellen rendszeresen, megelőző módon kell permetezni.

A fóliaházakban bakháton termeszti a szamócát és egy-két évente kultúrát cserél, vagyis sárgadinnyét ültet a szamóca után, azt viszont nem bakhátra. A csöpögtető rendszerrel a növények fejlődéséhez igazítva adagolja a tápoldatot, és szükség szerint lombtrágyáz is. Az idén feleannyi műtrágyát juttatott ki, mint tavaly, de még így is kétszer annyiba került a tápanyag-utánpótlás. Lehetőség szerint szerves trágyát is használ telepítés előtt, ami nagyon jó hatással van a homokos talaj humusztartalmára. A szamócánál különösen figyelni kell a kalcium­ellátásra, hogy kellően szilárdak legyenek a bogyók. A virágzáskor kiadott kalciumot hasznosítja a legjobban a növény.

A két fajtát a jó íze miatt választotta Pap Tamás, a Clery korán érik, íze és illata veri a mezőnyt. Az Asia különösebb táp­oldatozás nélkül is 4-5 dekagrammos bogyókat nevel, de könnyen puhul, ezért jól kell adagolni neki a kalciumot és folyamatosan szellőztetni kell a fóliában.

Az idén valószínűleg nem tud nyereséget termelni a szamócán, amiben nemcsak az említett áremelkedések játszanak közre, hanem a korán beindult import is. Már februárban megjelent a hazai boltokban a külföldi szamóca, ami leveri a magyar hajtatásból származó gyümölcs árát. Ez ellen még az sem megoldás, hogy a Pap család két saját árusítóhelyet üzemeltet. Igaz, hogy a vevők már tudják, mennyivel jobb a hazai szamóca, mint a messziről ideszállított, sokkal többet mégsem hajlandók fizetni érte.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A Corteva Agriscience megállapodást írt alá a Biológiai Vezető Symborg felvásárlásáról

A Corteva, Inc. (NYSE: CTVA) és a Symborg bejelentette, hogy aláírták a végleges megállapodást, a spanyolországi Murciában működő mikrobiológiai technológiák szakértő vállalatának (Symborg) megvásárlásáról.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.