Back to top

Tonnákkal is növelhető a kukorica hektáronkénti hozama

Bármely termőterületen akár két és fél tonnával is növelni lehetne a hektáronkénti kukoricahozamot, derült ki a K&H Agrár Klubon. A szakértők azt is elmondták, hogyan: alaposan ismerni kell a föld és az időjárás adottságait, és kizárólag az ezekhez megfelelő fajtát és talajjavítószereket érdemes alkalmazni.

Fotó: Csatlós Norbert
Az utóbbi két évtizedben jelentősen javult a kukoricatermesztés hatékonysága hazánkban, azonban még így is számottevő lemaradásban vagyunk a nyugat-európai országokhoz képest. A német terméshozamnak a magyar gazdák mintegy kétharmadát takaríthatják be. Ennél is szemléletesebb, hogy

a világon valaha elért legnagyobb hektáronkénti termés 38,5 tonna volt, miközben itthon 18,5 tonnát mértek a Kukorica Termásversenyen. A sokéves hazai átlag pedig valamivel 7 tonna alatt van.

„A hátrány ledolgozására az olyan precíziós technológiák kínálnak megoldást, amelyekkel észszerűbb műtrágyahasználat mellett is növelhetjük a termést. Ám másképpen, jóformán beruházás nélkül is javíthatjuk a hatékonyságot! Ha termőterületünk adottságainak pontosan megfelelő fajtát és talajjavító szereket alkalmazunk, jelentős hozamnövekedést érhetünk el kukoricatermelésben. Vagyis az innovációnak nemcsak a költséges eszközökben kell megjelennie, hanem a termesztés teljes folyamatát végig kell kísérnie” – fejtette ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H Agrár Klubon.

A fajtaválasztás a kulcs

„Ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassuk ki termőterületünkből, talajanalitikai mérések és légi felvételek elemzésével minél többet meg kell tudnunk róla.

Pontosan ismernünk kell, hogy az egyes tápanyagok mekkora mennyiségben állnak rendelkezésre, milyen mélyen van a talajvíz és mekkora a föld vízmegtartóképessége, hogy célirányosabban alkalmazzuk a talajjavító szereket. Így ugyanis hektáronként egy tonnával növelhetjük a kukoricahozamot a magyarországi területek nagy részén”

– magyarázta Prof. Dr. Nagy János okleves agrármérnök, a Debreceni Egyetem professzora és az MTA doktora.

Ennél is tovább megy Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke, aki szerint a legfőbb termésalakító tényező a lehullott csapadék, amelynek meghatározó szerepét csak öntözéssel és hozzá társított megfelelő tápanyag visszajuttatásával lehet. „Ha tudjuk, hogy mekkora volt adott területen a legnagyobb termés, és azt is, hogy azt melyik hibriddel értük el, kiválaszthatjuk azt a fajtát, amelyik minden egyéb befektetés nélkül többet terem.

Az így jelentkező többlethozam a kísérleti adatok és tapasztalatok szerint elérheti a 2,5-3 tonnát hektáronként, még szerényebb adottságú termőhelyeken és években is. Ideális körülmények között a különbség ennél is nagyobb lehet.

A további termésnöveléshez az adott termőhely korlátozó tényezőit kell feltárni, és megszüntetni. A hibridek tőszámreakciójában jelentős a különbség, amit ha nem ismerünk, nem lehet kihasználni a változtatott sűrűségű vetés által ígért előnyöket” – mondta Dr. Szieberth Dénes. A sortávolság változtatásával kapcsolatos kérdésre kitérve még hozzátette: szokásos hazai termésszinten a talajjavításban és a technológia egyéb elemeinek optimalizálásában nagyobb a lehetőség, mint a sortávolság egyébként költséges beruházást igénylő átállításával.

Forrás: 
K&H sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

Bővíti kapacitását a csomagolóanyagokat gyártó Hód Plast Kft. Algyőn

Bővíti termelő- és raktárkapacitását 449 millió forintos beruházással, uniós támogatással a műanyag flakonokat és kannákat gyártó Hód Plast Kft. - tájékoztatta az Algyőn tevékenykedő vállalkozás az MTI-t.

Szlovénia felvásárolja az országban megtermelt összes búzát

Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak - jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.