Szegedi kalászosok fajtabemutatója

Idén május 31-én tartották a rendezvényt, amire több, mint 350 vendég érkezett az ország egész területéről. A két cég közös GINOP-pályázata révén került ide a kora nyári szakmai seregszemle. Pótolhatatlan előnyének számít, hogy nemcsak kiemelkedő körülményeket teremtenek, hanem a gazdálkodási rendszerbe is beiktatják kísérleteket.

Új helyzetet teremtett a Gabonakutató életében, amikor tavaly februárban betagozták az újonnan létrehozott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szervezetébe, majd amikor 2022 elején Mandák Attila Dávid került a Gabonakutató Kft. élére. Majdnem fél évtizede dolgozik a társaságnál, 2020 végétől gazdasági igazgató volt. Az új ügyvezető igazgató közgazdász végzettségének köszönhetően az eddiginél piacorientáltabb gondolkodás került előtérbe, és az ennek megfelelően végrehajtott változtatások hatására már tavaly jelentősen javult a cég eredményessége.

Mandák Attila Dávid elmondta, hogy a MATE vezetése mindenben támogatja a Gabonakutatónál elindított változtatásokat, az új szemléletmódot. A tulajdonos és a kuratórium tudja, hogy a magyar növénynemesítés és kutatás-fejlesztés nemzetgazdasági fontosságú. Nem szabad tovább növelni Magyarország más nemzetektől való függőségét, és a növénytermesztés és az élelmiszergyártás stratégiai jelentőségűek.

A rendezvényt Mandák Attila Dávid ügyvezető igazgató és Szabó Lajos, a Hódagró Zrt. vezérigazgató nyitották meg. Köszöntőjüket követően Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára részletesen beszámolt az agrártámogatások rendszeréről, majd Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke tartott tájékoztatót a piaci helyzetről és a gazdák lehetőségeiről.

A rendezvényen 14 kenyérbúza-, négy árpa-, három zab-, két durumbúza és egy tönkölybúzafajtát mutattak be az érdeklődőknek. Cseuz László, a Gabonakutató búzanemesítési osztályának vezetője a szántóföldi bemutatón a GK Csillag és a GK Arató fajtákat emelte ki, mint a jelenlegi viszonyok között meghatározó fajtákat. A GK Csillag 2005-ben kapott állami elismerést, és nevéhez hűen azóta a hazai búzatermesztés egyik vezető fajtája.

A GK Arató egy korszerű, intenzív, szálkás kalászú és rekordtermésre képes, közép­érésű búzafajta. 2016-ban kapott állami elismerést, és az egyik legnagyobb termőképességű magyar nemesítésű őszibúza-fajta A GOSZ-VSZT-NAK-fajtakísérletben a középérésű búzák rangsorában a harmadik helyet szerezte meg, csak két hibridbúza előzte meg. A fajtabúzák között az első lett. A Batidán szintén bemutatott GK Békés kiváló beltartalmú, prémium minőséget adó búza. Tavaly is rendkívül népszerű volt a magyar gazdák körében.

Az új, feltörekvő szegedi fajták közül a GK Bakony prémium minőséget adó javító búza. Nedves sikértartalma általában 34-36 százalék között alakul, emellett több gombabetegséggel szemben nagyon ellenálló. A GK Déva 2019-ben kapott állami minősítést.

Szár- és sárgarozsda-ellenállósága miatt is keresett. A korai érésű, kiváló minőségű, tar kalászú GK Magvető sajátossága a szár- és sárgarozsdával szembeni rezisztencia, ráadásul termőképessége még átlagos körülmények között is 7-8,5 tonna hektáronként, ám a GOSZ-VSZT-NAK 2020-as tesztjén nettó 11 tonna feletti eredményt is elért.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. gabonanemesítői arra törekednek, hogy új fajtáik minden termelői igényre választ adjanak. A malmi és takarmánycélú hasznosítás mellett kekszbúzának is alkalmas a GK Kolozs és a GK Megyer. Akinek kifejezetten nagy termőképességű és nagy fehérjetartalmú takarmánybúzára van szüksége, annak a GK Zetét és a GK Kolozst ajánlják. Ha a malmi minőség a cél, az új fajtáik közül a GK Dévát és a GK Magvetőt javasolják jó szívvel. Aki nagy termőképességű búzára kíváncsi, annak a GK Aratót, a GK Kolozst, GK Szeredát és a GK Megyert, ajánlják, mint a köztermesztés versenyképes fajtáit.

A legutóbbiak közül kiemelkedőnek tekintik, hogy GOSZ-VSZT-NAK 2021-es fajtakísérletében a fajtabúzák fehérje- és sikértartalmának vizsgálatában a GK Pilis lett a második, a GK Bakony pedig a harmadik helyezett.

Szabó Lajos, a Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója a külső körülményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a Dél-Alföldön rendkívüli tartós vízhiány jellemzi idén a búzatermesztést. Batida környékén a környék mindössze 81 milliméter csapadékot kaptak a termőföldek a bemutató napjáig, a szokásos mennyiség egyharmadát, és az is mind egyenetlenül vagy szeles viszonyok között hullott. Olyan kicsire nőtt idén az őszi búza Hódmezővásárhelyen, hogy a növényállományban könnyen látható még a sorok között meglapuló nyúl is. A csapadékhiány miatt idén legfeljebb 3-4 tonna hektáronkénti terméssel számolnak a szakemberek. Az eddig erősen száraz időjárás miatt gombabetegség nem nagyon jelent meg, kórtani gondokról nem lehet beszámolni, viszont továbbra is figyelemmel kell lenni, főként a fuzáriumra, mert ha aratáskor eső érkezik, az még számottevő gondot okozhat.

Végül Cseuz László osztályvezető a búzán kívüli más kalászosok eredményeiről is megosztotta a tapasztalatait. Az őszi árpák közül a GK Foxy több mint ígéretes: ez a hatsoros takarmányárpa igen nagy termésre képes. A durumbúzák közül a GK Julidur vetésterülete a tízszeresére nőtt az utóbbi öt évben, azonkívül tritikáléban a GK Maros és a GK Szemes piacvezetővé tették a Gabonakutatót. Utóbbi az elismerése évében 13,2 tonnás (!) rekordot termett Szombathelyen. A GK Temes szenázsnak kiváló, és nemcsak a bokrosodó képessége jó, hanem a szemtermése is.

A kalászos gabonák között újabban divatba jött hibridbúza-termesztésről a szakember azt mondta, hogy a heterózishatás nem éri el azt a mértéket, ami gazdaságossá tenné a termesztésüket, tehát nem feltétlenül adnak annyival többet, mint amennyivel többe kerül az előállításuk. A gazdaságos előállításhoz legalább 10 százalékkal többet kellene teremniük a hibridbúzáknak, de a kísérletekben csupán 2 százalékkal múlták felül a GK Arató hozamát.

A búzabetakarítás megkezdésének vár­ható időpontját a nemesítő szakember július elejére teszi, annak ellenére, hogy a szárazságban és nagy melegben már erősen szőkülnek az árpák, és a kenyérgabona is tempósan sárgul.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. 1924 óta szolgálja a magyar mezőgazdaságot, 98 éve biztosítja fajtáival a magyar mezőgazdasági termelés biológiai alapjait. A gabonafélék jelenlegi nagy fajtaválasztéka ellenére a cég mind a mai napig kiemelkedően fontos a hazai fajtaelőállításban, megkérdőjelezhetetlen a szerepe. A fajtaismertetőre érkezett szakmai érdeklődők nagy száma és a pozitív visszajelzések is igazolták a Szegeden folyó munka jelentőségét, és biztos jövőjét a hazai gabonatermesztésben.