0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

„Cukorhiány” és takarmányválság

Annak ellenére, hogy minden írni-olvasni tudó ember számára világos kellene legyen Szerbiában, hogy az ország mindegyik alapvető élelmiszerből többet állít elő, mint amennyit 7 millió lakosa képes volna elfogyasztani, május folyamán pánikszerűen vásárolták fel a cukrot, és emiatt az 1 kilogrammos kiszerelés az egész országban eltűnt a boltok polcairól.

Történt ez annak ellenére, hogy a három legnagyobb szerbiai áruházlánc kétszer annyi cukrot értékesített az év ötödik hónapjában, mint az előző év májusában.

A pánikszerű felvásárlást az váltotta ki, hogy néhány nagykereskedő arra hivatkozott, hogy elromlott a csomagológépe, és nem biztosított kellő mennyiségű 1 ki­logrammos kiszerelésű cukrot a kiskereskedelem számára. Hogy miért? Ennek magyarázata, hogy a kormány 89,9 dinárban (300 forintban) korlátozta az 1 ki­lo­grammos cukor árát.

Viszont az 5, a 10, a 25 és az 50 kilogrammos cukor árát nem korlátozták, így 130–140 dinár (~450 forint) körül alakult a cukor kilogrammonkénti szabadpiaci ára, vagyis a kilós kiszerelés másfélszerese körül.

Az árszabályozás miatt viszont a nagy kiszerelés iránti kereslet megszűnt, mindenki kilós cukrot vett volna, a nagy felhasználók is – de az rendre elfogyott.

Nem csökkent a kereslet

A nagykereskedők arra számítottak, az áru mesterséges visszatartásával elérhetik, hogy a kormány – a világpiaci trendekhez igazodva – megemelje a kilós kiszerelés hatósági árát. Csakhogy ez nem történt meg.

Helyette a belgrádi kabinet május 26-án elfogadott egy újabb, az addiginál is szigorúbb rendeletet, amiben kiegyenlítette a cukor különböző kiszereléseinek az árát, és a nagykereskedőket kötelezte rá, hogy biztosítsák az ellátás folyamatosságát. Az 1 kilogrammos kiszerelés iránti kereslet viszont mégsem csökkent – annak ellenére sem, hogy az egy főre jutó havi cukorfogyasztás nem haladja meg a 2 kilogrammot az országban.

Most az a helyzet, hogy minden nap érkezik kisebb-nagyob szállítmány 1 kilo­grammos kiszerelésű cukor a boltokba, de minden vásárló egyszerre csak 1 kg cukrot vásárolhat.

Na de volt már ilyen a kilencvenes években dúló délszláv háború alatt. Az élelmiszert hörcsög módjára felhalmozók most is boltról boltra járnak, és amíg árut találnak, addig vásárolnak. A szakértők szerint előbb-utóbb belefáradnak. Ha így lesz, egy következő helyzetjelentésemben erről is beszámolok.

Szerencsére az étolaj, a liszt, a tej, a tojás és a sertéshús esetében továbbra is gazdag az üzletek kínálata. Marhahús is van, de az kevésbé keresett, mert kétszer annyiba kerül, mint a disznóhús. A csont nélküli sertéshús ára 500 dinár (1650 forint) körül alakul, a marhahúsért viszont több mint 1000 dinárt (3400 forintot) kell fizetni, amit a bérből és fizetésből élő átlagemberek közül Szerbiában is kevesen engedhetnek meg maguknak.

Rendkívüli helyzet?

E sorok írásával egy időben Aleksandar Vučić államfő úgy jellemezte a helyzetet a szerb köztelevízió adásában, hogy itt „gyakorlatilag már rendkívüli helyzet van”.

Kijelentése arra utalt, hogy a legfontosabb élelmiszerek és az energiahordozók árának az alakulását az állam ellenőrzi, hogy a fogyasztók érdekeit védje.

De mi történik, tette fel a kérdést. „Amíg az ukrajnai háború előtt napi 170 tonna cukor került a boltok polcaira, addig ma 400 tonnát adnak el belőle” – válaszolta meg a kérdést. Az elnök megpróbálta megnyugtatni a fogyasztókat, hogy nincs szükség készletek felhalmozására, cukorból és a többi fontos élelmiszerből is jóval több van az országban a szükségesnél.

Cikkünk írásáig mégsem sikerült meggyőz­nie erről a hiánytól rettegőket. Arra is rámutatott, hogy több környező országból már Szerbiába jönnek cukrot vásárolni az emberek. Mint mondta, ez is hozzájárul a hiányhoz. Arról, hogy a folyamatot megpróbálja-e megakadályozni a szerb állam, a politikus nem beszélt. Azt viszont bejelentette, hogy csak a stratégiai fontosságú Szerbiai Árutartalékban 11 millió tonna cukrot halmoztak fel, és még a cukorgyári tárolókban is bőven van cukor.

Mindenesetre megnyugtató, hogy Szerbiában eddig csak a cukor tűnt el rövidebb-hosszabb időre az üzletekből. Mi ez ahhoz képest, hogy számos nyugati országban már az étolajat is pánikszerűen vásárolják fel a hiánytól tartó fogyasztók?

Nemrég a szerb kormány már arról döntött, hogy május 15-étől korlátozás nélkül exportálható Szerbiából a liszt. Korábban legfeljebb havi 23 ezer tonna liszt kiszállítását engedélyezte a kormány, de ezt a korlátozást megszüntették.

– Van elegendő lisztünk, és küszöbön áll az idei aratás. Ezért ami feleslegnek számít, azt mielőbb értékesíteni kell – fogalmazott Branislav Nedimović, Szerbia agrárminisztere. Bejelentette, hogy Szerbia 1 millió tonnás búzatartalékkal és 170 ezer tonna lisztfelesleggel rendelkezik, és a június végén kezdődő aratásból 3,4 millió tonna búza betakarítására számít a szaktárca, így kenyérhiánytól nem kell tartani, tette egyértelművé a miniszter.

Bajban a szerbiai állattartók

Az elmúlt három évben 115 ezerrel csökkent a hízósertés- és 38 ezerrel a szarvasmarha-állomány Szerbiában. Ennek oka az energiahordozók és a takarmány árának drasztikus emelkedése, amit minden igyekezete ellenére sem volt képes az állattenyésztőknek nyújtott támogatásokkal ellensúlyozni a kormány.

Pedig tavaly ősz óta kétszer emelték például a tejtermelőknek adott „tejprémium” támogatást.

Azelőtt 7 dinárt kaptak a tejtermelők minden liter értékesített tej után, amit előbb 10, majd 15 dinárra emelt az agrártárca. Másrészt a covid-járvány lecsengésével az éttermek és más vendéglátóhelyek látogatottsági csúcsokat döntögetnek, aminek következtében jelentősen nőtt a vágójószágok kereslete, ami a hús árának az emelkedésében is megmutatkozik. Ennek ellenére sem megnyugtató az állattartók helyzete. A bárányért a tavasszal jegyzett 180–200 di­náros kilogrammonkénti ár helyett már 400 dinárt (1336 forintot) is megadnak élősúlyban a vendéglősök, csakhogy az ukrajnai háború folytatódásától és az árak világszerte tapasztalható drasztikus emelkedésétől tartva az állattartók nem mernek belevágni hizlalási volumenük bővítésébe. Túl bizonytalannak tartják hozzá a helyzetet.

Pedig a külföldi kereslet a szerbiai bárányok iránt korlátlan: az arab és a horvát piacok minden bárányt felvásárolnának Szerbiából. De hiába, nem kapnak elegendőt.

Az elmondottak alapján érthető, hogy miért fejlődik vissza az állattenyésztés Szerbiában, ahol a mezőgazdasági termelés éves értékének csak a 30 százalékát képezi az állattenyésztés.

Magyarország és Szerbia számítanak egymásra

A koronavírus-járvány miatt az előző két évben elmaradt a nyugat-balkáni térség legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari árumintavására a vajdasági székvárosban, de a már stabilnak mondható járványhelyzetre tekintettel idén végre ismét megtartották az újvidéki kiállítást. A május 21–27. között rendezett vásár már a 89-ik volt. Huszonegy ország 1100 kiállítója vett részt a seregszemlén, amelynek idén Magyarország volt a partnerországa. A félszáznál több magyar kiállító összesen 1000 négyzetméteres kül- és beltéri kiállítóhelyen mutatkozott be.

Az egy hetes rendezvényt a szerb államfő és a magyar miniszterelnök közösen nyitották meg.

Részlet Orbán Viktor beszédéből: Normális körülmények között Vučić elnök és én mézesheteinket kellene hogy éljük, hiszen mindketten megnyertük a választásokat, és ilyenkor gondtalan pihenés jár az embernek. Sajnos ezek a mézeshetek nem úgy néznek ki, ahogy kellenének, hiszen mindenki látja a vágtató inflációt, növekvő árakat, fenyegető éhínséget és a katonai összecsapásokat Ukrajna területén. Jó hír azonban, hogy a Vučić elnökkel folytatott tárgyalásokon megegyeztünk abban, hogyha az élelmiszer- és földgázellátásban gondok jelentkeznének, akkor Magyarország számíthat Szerbiára, és fordítva: ha itt Szerbiában jelentkeznek nehézségek, akkor Szerbia számíthat Magyarországra. Mindkét ország erős mezőgazdaság tekintetében, és európai szinten jelentős mezőgazdasági tartalékkal rendelkezik. Kedves elnök úr! Nektek azért nehéz, mert nem vagytok tagjai az Európai Uniónak, nekünk meg azért, mert tagjai vagyunk. Nehéz okosnak lenni, de akárhogy is alakul a helyzet, egy dolog biztos: a két ország számíthat egymásra.

Egyeztetjük álláspontjainkat és közösen képviseljük érdekeinket, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi fórumokon is.

A magyar miniszterelnök a két ország fejlődő gazdasági együttműködéséről és a rendezvény magyar gyökeréről is beszélt: Ha jól látom a számokat, a szerb–magyar gazdasági együttműködés még soha nem volt ilyen sikeres, mint most. Magyarország várja a szerb befektetőket és kereskedőket. Fontos kiállítás ez a számunkra. Fellapoztam a régi történelemkönyveket, és láttam, hogy 1923-ban élt itt Újvidéken egy Hajós Gyula nevű vállalkozó, aki ponyva, kötél és zsák gyártására szakosított üzemet vezetett. Ő javasolta, hogy a vásár lépjen ki a helyi keretek közül nemzetközi dimenzióba, így hát nekünk, magyaroknak is van közünk az ötletgazdához – emlékeztetett Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, hogy „amíg a 2020-as és 2021-es évek hősei az orvosok és ápolónők voltak, az idei és jövő év hősei a mezőgazdászok lesznek, akiknek nagyon nehéz körülmények között kell gazdálkodniuk, és tőlük függ, lesz-e kenyér az asztalon.”

Aleksandar Vučić szerb államfő beszédéből a következőket emelte ki tudósítónk: A két ország gazdasági együttműködésében jelentős eredményeket értünk el. Hét évvel ezelőtt Magyarország még a hetedik helyen állt az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem értéke tekintetében, ma pedig a második helyen. Kétszázmillió euró értékű a kétoldalú élelmiszer-forgalom Szerbia és Magyarország között. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mindig kitart Szerbia mellett, amikor nehéz. Ezért hálával tartozunk, és ezt Szerbia polgárainak nem szabad elfelejteniük. Az, hogy Magyarország a kiállítás partnerországa, nem véletlen. A mezőgazdasági együttműködésünk tekintetében még számos kihasználatlan lehetőség rejlik” – fogalmazott a szerb államfő.

A fejlett világban kialakult nézet szerint minden olyan ország fejletlennek számít, ahol az állattenyésztés részesedése 60 százalék alatt van a mezőgazdaság bevételeiben. Márpedig Szerbia most itt tart.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság